Kemény hely a mozivilág: Kaposvár ismét alsóbb osztályba lépett

Hivatalosan is pályázhatunk a kisvárosi címre

Peter Bogdanovich Az utolsó mozielőadás című, 1971-es filmje óta mondhatni kultikus tény, hogy a mozi virágzása vagy épp hanyatlása a legbiztosabb állapotjelzője az adott városnak. Fizetőképes kereslet, szórakozni vágyó tömeg nélkül nem megy, s úgy tűnik, Kaposvár nem éri el azt a szintet, hogy egy valódi, „rendes” multiplex mozit eltartson. Ez esetben ugyanis a Cinema City, mely a magyar plázamozik úgy 95 százalékát üzemelteti, nyilván nem vonult volna ki. A szomorú hírből persze a kaposvári cselédsajtó kétségbeesett gyorsasággal diadaljelentést kalapált – van mááásik! –, de ez csak a megszállott hívek számára jelent megnyugvást. A mozi-hektika ugyanis tünet: azt mutatja, hogy valójában Szita Károly eszelős propagandagépezetén kívül lassan már semmi sem működik a városban.

Momentum-bojkott a fideszes vendéglátóhelyek ellen: akkor most tényleg annyi a fél Noszlopy-sornak?

Vagy írod a listát, vagy rajta vagy

A Momentum tavalyi, „Nolimpia” akciója olyasféle „egyszervolt”, mint Kaposváron a 2016-os, gumiégető elleni fellépés: egy ihletett pillanatban egymásra talált ellenzéki politika és tömegérzület. Érthető – különösen a jövő évi újabb választások közeledtével – hogy az ellenzék ismét megpróbál olyan vitatható témákat találni, melyek nemcsak némi Facebook-aktivitást gerjesztenek, hanem cselekvésre is sarkallnak. Ilyen volt a napokban a Momentum felhívása arról, hogy bojkottálni kívánják azokat a vendéglátó- és szórakozóhelyeket, amelyekről köztudott, hogy Fidesz-közeliek, és kedvezmények sokaságával juttatják őket előnyökhöz. Miután a kezdeményezés „arca” az a Berg Dániel, aki a városban a párt jelöltje volt tavasszal, másrészt az információink szerint meglepően virulens helyi Momentum-sejt kemény magja éppen a „Noszlopy-sori” italmérések egyikében szokta tartani esti szemináriumait, sajnálnák, ha pont Kaposvár maradna ki: hátha épp ez lesz az a megváltó ötlet, amely elsöpri végre a NER-t…

Kaposvár és Somogy megye népe hálás szívvel köszöni jótevőinek, Szita Károlynak és Gelencsér Attilának, hogy Debrecenben BMW-gyár épül

Ilyenkor látszik tisztán az esélytelenség

Nem lennénk meglepve, ha a Dél-Dunántúl, s közelebbről a szívcsakrájában fekvő Kaposvár polgárai kisebbfajta arculcsapásként élnék meg a hírt, miszerint újabb nagy német cég telepít járműgyárat Magyarországra, a Bayerische Motoren Werke. A helyszín Debrecen, s kisvártatva az is kiderült, hogy milyen apróság döntött Hajdú-Bihar megye székhelye mellett: a nemzetközi repülőtér. Ez ma már, mondhatni alapfeltétel, rendelkezik vele a két másik nagy autógyártó város, Győr és Kecskemét is.  Miután az országban éppen Somogy megyében a legnagyobb a munkanélküliség a KSH legutóbbi adatai szerint (9.3%), a mondást némileg kifordítva: ahol a legégetőbb a szükség, a legmesszebb a segítség.

A pécsi Maláta-sörbártól a miniszteri biztosságig: Fülöp Péter színházmenedzseri karrierje

Három szép, botrányoktól sem mentes év

A pécsi vendéglős felemelkedésének története igazi gyöngyszem, még a csodálatos NER-karrierek világában is. Miniszteri engedéllyel hosszabbítgatott, ideiglenes igazgatói megbízással megszerzett szakmai tapasztalat, amivel már teljesíthető a „rendes” megbízás feltétele, majd még egy ugrás a színház vezetésétől a miniszteri biztosságig. A 32 éves Fülöp Péter pályaképe.

Parasztvakítás 2.0: a Kaposvár Most diszkréten becsempészi a köztudatba, hogy csak 2020-ban adják át a 67-es első szakaszát?

A múlt nagyüzemi újraírása

Régen túl vagyunk már azon, hogy szarkasztikus túlzásnak számítson a sorok közti olvasás. Ott tartunk, hogy bárminemű hivatalos nyilatkozat, a statisztika valaha józan számai csupán a napi propaganda céljait szolgálják. Aki egyszerűen csak hiteles, megbízható forrásból tájékozódni akar, szinte lehetetlen feladat elé kerül. Sokak szerint a Fidesz (kormány) éppen a szinte tökéletesre fejlesztett médiagépezetének köszönheti sikereit. Szerintünk viszont csak egyszerűen és mérhetetlenül gátlástalanok: minimális szégyenérzet sem szorult beléjük, akár ha holnap le kell tagadni azt, amit ma állítottak, vagy ha úgy kell tenni, mintha emberek, tények, gondolatok nem is léteznének. Ez már bőven Orwell 1984-ének világa …

Desedai kemping-ügy: nem nagyon sikerült megragadni a lényeget az országos sajtónak és a helyi ellenzéknek

… mert célszerű mindig a nagyobb képet nézni

Nyomokban emlékeztet az eset a gumiégető-balhéra: ezt persze nem azért mondjuk, hogy újabb, lassan elposványosodó Facebook-csoportok alakuljanak, netán tollra-papírra kapva elinduljon a jónép aláírásokat gyűjteni, de tény, hogy az előterjesztés a bérbeadásról késő este került fel Kaposvár honlapjára, s még az igazán bennfenteseket is meglepetésként érte, hogy ki lett a „nyertes” ezen a fantasztikus haszonnal kecsegtető pályázaton. Az sem véletlen, hogy a városháza még aznap este leadta a hírt az MTI-nek, így próbálván elvenni az élét a történetnek. Persze azonnal és teljes hangerővel megindult a „mészároslőrincezés”, ám ez esetben ez csupán az információ-, de főleg és leginkább a józan ész és gondolkodás hiányára vezethető vissza.

Büdösvíz: kétmillió forintra perli a Kaposvár Most kiadóját, a Zselici Forrás Kft.-t a dohánybolti gyilkossággal megrágalmazott fiatalember

A sánta propagandistát is utoléri a kamion olykor

Megvan annak is a járulékos haszna, ha az emberfiát állandóan a bíróság elé rángatják: várakozás közben a tárgyalótermek kifüggesztett tárgyalási jegyzékein olykor egészen érdekes név-párosításokat olvashatni. Így jártunk nemrég, s láttuk viszont ajtóra szegezve régi kedvencünket, a Kaposvár Most, (inkluzíve Kapos Extra, Rádió Most) kiadóját alperesként szemben egy halványan ismerős névvel, személyiségi jog megsértése ügyében. Innen pedig már nem volt nehéz kideríteni, helyesebben felidézni, vajon mi is történhetett.

Bűnügyi sorozatunk harmadik része: akkor mire is jók a közterületi kamerák? Nem csupán a kínai kütyük és a hatalom megszállottjainak játékszere?

És valóban Kaposvár volna a legbiztonságosabb magyar város?

Folytatjuk a rendőrségi válasz által jótékonyan megszakított gondolatmenetünket, habár látható: azt, aki a Donner nevű városrészt csupán hírből ismeri – lévén a magyar a legkevésbé szolidáris nép, nem beszélve a kaposváriról – kicsit sem érdekli az ott élők bármilyen búja-baja. Itt van például Szita Károly: ezerrel tolja a beruházást és pénzt a Cserbe (persze nem a sajátját), talán mert véletlenül ott lakik. A Donnernek pedig marad egy ízléstelen szökőkút és néhány unásig sulykolt ígéret, no meg az, hogy ne higgyenek a szemüknek, mikor a cselédsajtó azt harsogja, Kaposvár a legbiztonságosabb magyar városok egyike. Ugyan a propaganda és a propagandisták éppen arról híresek, hogy egy cseppet sem zavarja őket a valóság, de mi azért befejezésül nézzünk szét a számok világában.

Reagált a rendőrség: vitában a donneri közbiztonság – és közbizalom – kérdéséről

Építő jellegű párbeszéd

Nem lepett meg túlságosan bennünket, hogy a donneri közbiztonságról szóló cikk gerjesztett némi turbulenciát. Ám ez mindenképpen örömteli, hiszen a téma így annak ellenére bekerül(t) a közbeszéd terébe, hogy a városháza és a cselédsajtó elszánt, fogcsikorgató, gyűlöletteli hallgatása övezi. Ezért módfelett hálásak vagyunk a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságnak. Természetesen közöljük a cikkünk nyomán megfogalmazott reflexiójukat, egyrészt, mert nem vagyunk tévedhetetlenek, másrészt pedig, mert például szolgálhatnak számos helyi szervnek, hivatalnak és tisztségviselőnek – pl. Kaposvár Megyei Jogú Városa, Somogy Megyei Kormányhivatal, Somogy Megye Közgyűlése … és sorolhatnánk a végtelenségig – arra, hogyan lehet értelmes, előre vivő, emberi hangú diskurzust folytatni azokkal, akik kritikusak mernek lenni ma, a NER kilencedik évében a hatalommal szemben.

Csak azért sem lesz rendőrőrs a Donnerben, avagy miről árulkodnak a bűnügyi statisztikák?

Első rész: a Somogyi Hírlap lázadása

Kissé meg is lepett bennünket ennek a május végén megjelent cikkecskének a bátorsága, amely előszedte az örökzöld kaposvári témát: a donneri közérzet-közbiztonság kérdését. Kisebb csoda ez most, a Mészáros Lőrinc-korszakban, de a szerző szóvá teszi, hogy a legendás söröskorsó-szökőkút környékén újból afféle nemkívánatos kitelepülés tanúi lehetnek az arra járók. Sőt, még azt is felemlegeti, hogy 2015-ben több, mint 1700 itteni lakos aláírását gyűjtötték össze annak érdekében, hogy állandó rendőrőrs települjön a városrészbe. Ebből persze nem lett semmi, ám most, az újabb panaszos hangokra már sokkal egyszerűbben reagált az új rendőri vezetés: lazán leoltják az okvetetlenkedő újságírót, s persze azokat a donnerieket is, akiknek a nevében szólni merészelt.