Kategória: KÖZÜNK

Gelencsér Attila úgy veszi egymás után a cégeket, mintha nem lenne holnap – vagy éppen az üzleti világba készül menteni magát?

Akcióban a kistérségi Mészáros Lőrinc

A múltkori, váratlan cégvásárlás után azt hittük, hogy egy ideig nem ér majd bennünket meglepetés, ám Gecsa mester mohósága, úgy tűnik, nem ismer mértéket. Korábban beszámoltunk a Maza Tészta kft.-ben, majd a BB Kaposban szerzett tulajdonrészeiről, s arról is, hogy sejtésünk szerint ezeknek a látszólag ártatlan bevásárlásoknak lehet némi köze ahhoz, hogy így – tulajdonostársai révén – kapcsolódik olyan cégekhez, amelyek összesen nyolc trafikot üzemeltetnek Kaposváron, mintegy évi másfél milliárd forintos árbevétellel. Nos, ha így nézzük, semmi meglepő nincs a legújabb tranzakcióban, csak kissé szorosabbra fonódott a háló a dohányboltok körül.

Közmeghallgatás Kaposváron: adnánk néhány ötletet, ha valakinek kérdezni támad kedve

Csütörtök, 17-e, 18 óra, városházi díszterem

Most – talán éppen a KAPOS-T figyelmének köszönhetően – nem próbálták meg titokban lezavarni az éves kötelezőt, ahogy tavaly, s legalább a városháza honlapjára kiírták. Máshol azért annyira nem reklámozzák: a helyi propagandaszervekben évekkel korábbi a legutolsó ilyen címen eszközölt bejegyzés. Miután ez az egyetlen olyan hely, ill. eset, ahol a polgármestert a törvény kötelezi arra, hogy ne csak az általa kijelölt élő mikrofon- és egyéb állványoknak nyilatkozzék, hanem esetleg valódi emberek valódi kérdéseire is válaszoljon, arra biztatnánk mindenkit, látogasson el a városházára, és kérdezzen. Demonstrációnak sem utolsó, és még fűtenek is.

Nagy Imre-megemlékezés: Jánosi Katalinnak, a miniszterelnök unokájának levele

A helyi propaganda-eszközök hozták a formájukat

Néhány napja, tizedikén este került sor Kaposváron arra csendes tiltakozásra, amelyen a szülőváros polgárai álltak ki a forradalom miniszterelnökének emlékét napjainkban érő támadássorozattal szemben. Itt és most ugyanis – mint Eörsi László történész a 168 ÓRÁ-nak adott interjújában rámutat – nem csupán a budapesti Vértanúk téri szobor eltávolításáról van szó, hanem arról is, hogy a kormányközeli propagandasajtó – ezzel egyidőben, láthatóan vezényszóra – alpári támadást indított ellene. Utólag is látható, hogy mennyire indokolt volt a fellépés: már sokadszor próbálják bemocskolni, holtában is megalázni, s láthatóan élvezik ebben a kormánykörök támogatását. Mára eljutottunk odáig, hogy Nagy Imre szobrának eltüntetése egy másféle jelképpé, egy újabb, immár az egypártrendszerbe és autokráciába vezető rendszerváltás szimbólumává válik.

Fedőneve: Szitakötő, az angol trónkövetelő és más mulatságos történetek az elmúlt néhány napból

Csúcsforgalom van a mi utcánkban…

Ha választani kell aközött, hogy járkáljunk vérbeborult szemmel, fogcsikorgatva egész hátralevő életünkben, vagy várjuk doktor Kotász érkezését Pelikán Józsefnek, „a tanúnak” angyali derűjével – nos, mi az utóbbira szavaznánk. Akkor szokott elmenni kicsit a kedvünk az élettől, mikor pl. egynémely kaposvári közösségi oldalon azt látjuk, hogy a tagság milyen bombabiztosan be van oltva a vicc, a paródia minden formája ellen. Előfordult, hogy valaki vértolulást kapott azon, hogy Orbán Viktort Jézusként ábrázolta dr. Máriás, az ismert és kiváló avantgard festő, és háromezerből egy sem volt, aki felvilágosította volna: ember, ez csak egy poén! A többség ma már – főleg fő észosztók – csupán az instant formáját ismerik a humornak, a kacarászós szmájlikat. Nevetni akkor kell, mikor oda van biggyesztve.

Karácsonyi bevásárlás Gelencséréknél: újabb kft.-ben szerzett résztulajdont derék kaposvári képviselőnk

„Közétkeztetés, abban van a nagy lóvé…”

Alapigazság, hogy a jó szemű szakember kincset ér, különösen, ha „Burkoló”. Tőle, inkognitóját gondosan őrző, ám kiválóan informált levelezőnktől kaptuk a tippet ezúttal, hálásak is vagyunk érte. A lényeg: tavaly, tehát 2018-ban a Maza Tészta Kft.-ben feltűnően olcsón megszerzett egyharmadnyi tulajdonrésze mellé a mi jó Gelencsér Attilánk befészkelte magát a cégháló másik pillérének nevezhető, osztopáni székhelyű BB Kapos Kft.-be is. A vagyonszerzést december 18-án rögzítette a cégbíróság, így a következő, január 30-án esedékes vagyonnyilatkozatában már szerepelnie kell, ha nem akar a korábbihoz hasonló törvénysértést elkövetni.

Újabb demonstrációk Kaposváron: holnap tiltakozás a túlóratörvény ellen, csütörtökön Nagy Imre emlékének védelmében

Második figyelmeztetés

Ahogy az ország számos helyén, kisebb-nagyobb városában már szinte gyakorlattá vált, Kaposváron is folytatódik a fellépés az egyre leplezetlenebb önkény ellen. A napokban világossá vált, hogy a túlóratörvény ügyében a kormány még tárgyalni sem hajlandó, így az ellenzéknek és a szakszervezeteknek nincs más választásuk, mint a tiltakozás folytatása, ill. előbb-utóbb a beígért keményebb lépés, a sztrájk. Január első hete bebizonyította, hogy a tüntetések lendülete nem hagyott alább, egyre többen csatlakoznak – már nemcsak a meleg szobából – a demonstrálókhoz. Kaposvár polgárai – a december 18-ihoz hasonlóan – ellenzéki pártok kezdeményezésére és a szakszervezetek részvételével állnak ki a jogaikért kedden.

Fekete Ádám marad a kaposvári kosárlabdacsapat edzője! Kérdés van? Nincs? Lelépni!

Lesapkázták Puska Zoltánt?

Végül is hol van az megírva, hogy nem lehet olykor szívből, jót röhögni a mostanában eufemisztikusan NER-nek nevezett, leplezetlen önkény által előidézett helyzeteken? Még sehol, de már nem sokáig. Majd jól hoznak egy törvényt, amiben megtiltják a nevetgélést – használjuk ki ezt a kis időt, amíg lehet. Orbán Viktorról fogalmazott úgy a napokban Bod Péter Ákos, az Antall-kormány minisztere, hogy ő egy „mikromenedzser”: minden apróságban ő dönt, nincs víziója, csak a holnapi csaták érdeklik. Ilyenek persze vannak szerte az országban: most éppen a gyengélkedő kaposvári kosárlabdacsapat „rázódott gatyába” eképpen – kérdés, lesz-e benne köszönet.

Védjük meg Nagy Imre emlékét a besúgóktól és a provokátoroktól!

Kaposvár Nagy Imre szülővárosa

Van provokáció, amelyről nem szabad tudomást venni, miután csak az a provokátor szándéka, hogy felhívja magára a figyelmet. És van az, amelyet a Fidesz, az Orbán-kormány és személyesen Orbán Viktor művel politika helyett. Egy percig sem kétséges: a felcsúti dácsa mellé sokmilliárdos stadiont építeni – provokáció volt, ahogy a nyugdíjpénzek elvétele, az azeri baltás gyilkos szabadon engedése, a letelepedési kötvények, és minden más. És a pimaszságok így sorjáznak végig, a Vár elfoglalásáig, „négymilliárd forint per szoba” jeligére, abból az egyáltalán nem titkolt megfontolásból, hogy lépésről lépésre mind képtelenebb szintre emelje az ingerküszöböt.

A legbiztonságosabb várostól a közpénzből épült Zselici Hajlékig: a KAPOS-T 2018-ban, második rész

„This is Kaposvár.”

Folytatjuk évismétlőnket a második félévvel: azt persze nyilván minden rendszeres olvasónk látja, hogy csak egy töredékét emeltük ki a tárgyalt témáknak: nyolcat a hatvankettőből, ráadásul itt van a második fele is – még ötven írás. Júliusban kiderült, hogy Szita Károly polgármester – ahogy már annyiszor – a legótvarabb hazugságoktól sem riad vissza: számos nyilatkozatában állította, hogy „Kaposvár a legbiztonságosabb megyeszékhely”, csak sajnos ezt a hivatalos bűnügyi statisztikák a legkevésbé sem támasztják alá. Ahogy abból sem lett semmi, hogy a térfigyelő kamerák felszerelésével megszűnnek a közterületen elkövetett bűncselekmények. Kettőből kettő pofára esés, és még hol van a vége…

A „szent család” biodíszlettől az egyre vastagodó arcbőr ápolásáig: ez volt a KAPOS-T 2018-ban

Újraolvasni-valók a mögöttünk hagyott évből

Mindenki ízlése szerint csinál évértékelést: van, aki bárgyún mered a parancsnoksága alatti propaganda-eszköztár valamelyikének kamerájába, és utánozhatatlan eredetiséggel elrebegi, hogy „… a 21. század városát építjük”. Szerintünk éppenséggel valahová a sötét feudalizmusba rángatják vissza a várost és az országot a központosított médiájukkal, a perverz kultúrháborújukkal, a korrupt, urambátyám dzsentritempójukkal, képmutató ájtatosságukkal. Nem a levegőbe beszélünk: e jellemzők mindegyikére számos, tényekkel alátámasztott példával szolgáltunk írásainkban. Évértékelő, az egyszerűség kedvéért hónapokra bontva, első rész.