Kategória: MÉDIUM

Narancsszínű biodíszlet: Gelencsér egy fideszes pártfunkcionárius családját használja a kormánypropaganda terjesztésére

Stex, hazugság, videó

A politikai propaganda talán legvisszataszítóbb, legprimitívebb fogása a „családozás”. Ha érzelmi húrokat akarsz valakiben megszólaltatni, mantrázd vég nélkül: „család”, „család”. Az ízléstelenség súlyosbított formája, mikor a kamerák elé oda is állítják a boldog, jóltáplált, lehetőleg sokgyermekes famíliát, akik, hogy legyen még lejjebb, még meg is szólalnak. Nyilván nem véletlen, hogy ilyen szerepekre nagyon nehéz civil jelentkezőt találni, ezért Gelencsér Attila és stábja roppant kreatív megoldást talált: az aktuális, Rákosi-korszakot idéző „hűdejónekünk” propagandavideót nemes egyszerűséggel a kaposvári Gáspár Andráséknál forgatták le. Ezt a helyi cselédsajtó minden alegysége hűségesen leadta, csak azt felejtették el közölni, hogy a jókedvtől, látható bőségtől sugárzó három gyermekes család feje a Fidesz kaposvári szervezetének alelnöke.

Egy átlagos decemberi nap hordaléka: Gelencsér, a szellemóriás jó pénzért híveket toboroz, Szita az övéi közt forog

… a Somogy Tv pedig végleg elhagyja Kaposvárt

És még dél sincs. A helyi cselédsajtóból múlhatatlanul fontos dolgokat tudhatunk meg az időjárásról, a rendőrségi traffipaxok helyzetéről, arról, hogy az advent alkalmából még több fantasztikus kis villanykörtével sikerült álcázni a kaposvári belváros számos, tempósan rohadó épületét. Persze az aktuális kampányról sem maradunk le, melynek során most éppen a döntően Simicska-tulajdonban lévő hirdetőoszlopokról és óriásplakátokról derült ki, hogy rontják a városképet. Ám azt, hogy Gelencsér Attila diákmunkában toboroz magának fizetett bértapsolókat, vagy, hogy megint mekkora ordító nagy baromságot írt ki a Facebook-oldalára, jótékony homály fedné, ha nem vettünk volna erőt ma reggel is a hányingeren, mely vele foglalkozván környékez bennünket. Hogy legyen hab is a reggeli kávén: a másik anyaszomorítóról, Szita Károlyról fantasztikus képet közöl a 444, mely a hozzá leginkább illő társaságban ábrázolja.

Ostoba gőgből katedrálist: a Szabad Pécs dél-dunántúli média-orákulumnak képzeli magát

Négytornyú arrogancia a köbön

Az egyenszürke MSZP-s káderállományban meglehetősen színes egyéniségnek számított a néhai, tragikus autóbalesetben elhunyt pécsi polgármester, Toller László: a nyers szókimondás volt az „erős oldala”. Egyszer, talán a táblabíróság székhelye körül fellángolt Pécs-Kaposvár vita kapcsán találta azt mondani: „mit ugrálnak ezek, mikor Pécsen egy templomon van annyi torony, mint egész Kaposváron”. Nos, ha volt a magyar városok modern kori történetében látványos gazdasági-kulturális mélyrepülés, akkor azt Pécs mutatta be az elmúlt években. Ám úgy tűnik, ezzel nem jár együtt a kötelező szerénység: a Szabad Pécs nevű online lapról egy Somogyban feladott olvasói levél kapcsán derült ki, hogy a régiós sajtószabadság egyedül üdvözítő letéteményesének képzelik magukat, holott  csupán tudatlanok, vagy …

Száj, száj, sólyomszárnyon: enyhén perverz politikai kvízjáték a Somogyiban

Újabb állomás a totális szellemi leépülés felé vezető úton

Nem hinnénk, hogy sokan volnának, akiknek az emberi száj közeli, hangsúlyos ábrázolását vagy akár említését minimum másodjára ne a szexualitással társítanák. (Elsőre persze, magyarok lévén, nyilván a csülkös pacallal.) És ezekben a vészterhes időkben, mikor egy eltévedt pillantásnak is végzetes következményei lehetnek, veszélyes ez. Ilyenkor még a nagyon egyértelmű dolgokat is hajlamosak vagyunk félreérteni, főleg, ha egy, amúgy világéletében prűd és álszent, a pártállamból ittfelejtett megyei újság kezd disznólkodni. Mintha egy ministránsgyerek a misén a merevedése igénybe vételével himbálná a turibulumot. A Habony-doktrína, melynek során a teljes média Fidesz-szócsővé silányítása s egyben 85-ös IQ-szinthez való bekalibrálása, elbulvárosítása folyik, kezd kibontakozni. A Somogyiban most közvetlenül szájon át kapjuk.

500. Ötszáz bizony,

… ha nem is dalolva,

de tényleg ez a KAPOS-T félezredik posztja. Kivétel nélkül mind saját gyártmány, s ezután sem kívánunk mások elhullajtott tollaival ékeskedni, kattintásszámot növelni kiskutyás-kismacskás, cukiságos posztokkal, traffipax-információkkal, bűnügyi-baleseti, rendőri, vagy épp időjárás-jelentések emésztetlen felböfögésével, sem másoktól lenyúlt témákkal.  Mi továbbra is csak tartalommal és mondanivalóval szolgálhatunk, s a kötelező szerénységet egy pillanatra félretéve: e téren igencsak egyedül érezzük magunkat. Hálásak vagyunk barátainknak, támogatóinknak, s legalább ennyire ellenségeinknek – nélkülük már feladtuk volna. Ötszáz írás, döntő többségében Kaposvárról, közéletről, politikáról, gazdaságról, kultúráról vagy annak hiányáról, vagy ötmillió leütött karakter, három-négy leamortizált billentyűzet. Ettől, ígérjük, azért nem fogunk elérzékenyülni, s nem kerülünk saját hatásunk alá.

Kimenő a zárt osztályról: Gelencsér Attila egyszerre képzeli II. Rákóczi Ferencnek, Kossuth Lajosnak és Nagy Imrének magát

Blaszfémia és nemzetgyalázás a forradalom ünnepe előtt – Frissítve*!

Szintet lépett az elmebaj csütörtökön este Kaposváron, a Kapos Hotel „kristálytermében”: a Nemzeti Üldözési Mánia Eszelőseinek helyi kiscsoportos foglalkozásán Szita Károly és a VIII. kerületi polgármester, Kocsis Máté társaságában fellépő Gelencsér Attila a paranoia és a nagyzási mánia összes tünetét előállította néhány másodperc alatt. Nem kisebbet szólt – ráadásul fennhangon, ha lehet hinni a jelen lévő kiválasztott szerencsés helyi médiumoknak – hogy a miniszterelnöke által jellem, lelkiismeret, fantázia és valódi mondanivaló hiányában újramelegített, nyomorúságos levelezgetés egy napon, egy mondatban említhető a magyar történelem dicsőséges napjaival, eseményeivel: a Rákóczi-szabadságharccal, 1848-cal, vagy az 1956-os forradalommal. Gyalázatos provokáció, a magyar történelem nagyjainak sárba rángatása történt ez estén, helyi fideszes tótumfaktumok által.

Dúl a plakátháború Kaposváron is: akcióban a kormányhivatal, karöltve a kaposvári vagyonkezelővel és a Fidesz-pemzlikommandókkal

Mintaszerű az együttműködés a plakáttépkedők közt

Annál ótvarabb, szánalmasabb és primitívebb érveléssel még a viharvert magyar közéletben is ritkán találkoztunk, hogy azért kell leszedni egy magánszemély által megrendelt és kirakott plakátot, mert az „hasonlít a Jobbik plakátjaira”. És nem szakad rájuk a kormányhivatal, Kaposvár messze legrondább épülete, pedig tegnap este addig nem mehetett haza senki, míg a plakátokkal kapcsolatos határozatokat meg nem hozták. A közterületeken pedig meg is kezdődött ma a „maffiás” plakátok leszaggatása: sajátos együttműködésre utaló módon a Kaposvári Vagyonkezelő Kft. munkatársainak közreműködésével. Kérdés, hogy kerülnek ők a képbe, holott ez szigorúan a Somogy Megyei Kormányhivatal és a plakát megrendelőjének ügye. Persze a fideszes úttörő ahol tud, segít, még ha ez végtelen számú, háromtól öt évig büntethető hivatali visszaélést is sejtet.

Most komolyan: hogy Kaposváré Európa legszebb főtere? Van, aki elhitte ezt a marhaságot?

A kommentelők nem is…

… de az országos médiumok nagy része csont nélkül beszopta a már hivatalosan is hazugsággyárnak tekinthető Magyar Távirati Iroda hírét. Kivéve a hvg.hu, amely az esetről szóló cikkében kétségeket fogalmaz meg az állítás – és a díj – komolyságával kapcsolatban. Az első hírek nyomában a ma már – talán némileg a KAPOS-T hatásának is betudhatóan – határozottan kritikusabb helyi közvélemény is megfogalmazta aggályait, mely szerint ez csak egy kamudíj, egy meglehetősen alacsony támogatottságú, bár kétségkívül nemes célokért dolgozó gittegylet meglehetősen szerény értékű trófeája. Mi is csak a jegyzőkönyv kedvéért tesszük, s nem állítjuk, hogy bárkinek, aki a városszépítésben, az élhető környezet kialakításban részt vesz, a munkája ne lenne tiszteletre és elismerésre méltó.

Vigyázat, lopják, hamisítják: a KAPOS-T tartalmai csak az olvasóknál vannak jó kezekben

Haverok, buli, copypaste

Nyugtázhatnánk elégedetten is, hogy a KAPOS-T által feltárt ügyek, az érdekestől a méretes disznóságokig bezárólag láthatóan egyre szélesebb kört érnek el, s nincs ellenünkre, ha egyik-másik írásunknál akár az ötezret is meghaladja a tetszésnyilvánítások száma. Tessék utánunk csinálni, de ezúton szeretnénk kérni: ne úgy, hogy pimasz és gátlástalan módon lenyúlják az általunk feltárt tényeket, összefüggéseket, s a lényegében kész anyag alá odaírják a nevüket. Az nem sokat kockáztat, aki megírja, hogy reggel felkel a nap, az viszont, aki először közzéteszi, hogy a milliárdos miniszterelnöki stróman milliárdos cége egy kaposújlaki erdei vízmosásba borogatja a Csiky Gergely Színház bontási hulladékát, az meghurcolást, milliós pereket, rágalmazási vádat, és – talán egyelőre átvitt értelemben, de ez sem biztos – az életét teszi kockára. És ezt teszik nyegle és arcátlan módon magukévá olyanok, akik saját gondolatokra nem futja, s kellően gyávák is ahhoz, hogy darázsfészekbe nyúljanak.

Kaposvár köszönti augusztus 20-a alkalmából kormánykitüntetésben részesült polgárait! Ja, nem: konkrétan és magasról tesz rájuk.

Jött utasítás a városházáról? Nem? Na, ugye.

Szokásunk szerint vártunk néhány napot, hátha történik valami. Igyekeztünk a nyomtatott sajtót is átnézni, hátha csak az online világ volt felületes, hiszen oda már minden félanalfabétát felvesznek, de nem. A kaposvári média csak úgy en bloc, ahogy manapság mondani szokás, full telibesz@rta , hogy a nemzeti ünnepen számos kaposvárit, itt élő, vagy alkotó személyt kitüntettek a Magyarország legitim képviseletére megválasztott „szervek”: a köztársasági elnök, a kormány és kapcsolt részei. Ezt a tényt korábban vezető hírként volt szokás közzétenni, hiszen az illetők Kaposvár hírét-nevét öregbítették, szolgálván ezzel a várost. Ma már, úgy tűnik, nem ez a trendi: a kaposvári médiumok azt közlik, amire utasítást kapnak. És erre nem kaptak, így aztán hallgattak róla. Mindennapi média-alávalóságai(n)k tizenkettőezer-nyolcszázhatvanötödik rész.