Kategória: MÉDIUM

Csiky-botrány- és Fülöp-ügyi fejlemények: zaklatás, mint az irodalmi munkásság része, s más, konyhapulti nyalánkságok

… mint pl. a helyesírási hibák útján elkövetett becsületsértés

Úgy gondoljuk, talán itt az ideje összefoglalni az elmúlt napok színház- és Fülöp Péter-ügyi eseményeit: történt egy s más. Ezek tőlünk függetlenül más megvilágításba helyezik a történeteket, másrészt – hogy stílben maradjunk – új oldalukról ismerünk meg régi szereplőket. Továbbá a sajtó- és közösségi médiavisszhang rengeteget elárul az érintettekről. Mert „a megszólalás maga az ember” Buffon szerint (nem Gigiről, a Juve kapusáról, hanem a kiváló természettudósról van szó), s mondását azért facsartuk ki némiképp, mert szerintünk nem csak a stílus számít, hanem a tartalom is: a mai, álhírektől fertőzött világban annak is van információértéke, hogy ki milyen hazugságok mögé rejtőzik, milyen téveszméket melenget a keblén, s hogyan próbál ebből hasznot húzni.

Soros, nyiss nekem tért*: a téboly letépte láncait, és elszabadult

Sigmund Freud nagy napja a Kapos tv-n – frissítve, b@zmeg, ilyen nincs**!

A legtöbbet idézett rész a korszakos jelentőségű osztrák neurológus és pszichiáter elméletéből az elszólásokra vonatkozik: sokszor akaratlanul kibukik a szánkon az agyunkban zakatoló, s éppenséggel elrejtendő gondolat. Néhai kiváló színészünk, Szendrő József mondott így pohárköszöntőt egyszer a színpadon: „A húgyom egészségére igyunk!”, de a „csiklós busz” kifejezést is hallottuk már. Abban pedig semmi meglepő nincs, ha az általános elmebaj, mely Magyarországon pestist megszégyenítő tempóban terjed, egyre változatosabb tüneteket produkál. Különösen nincs, ha ez a város egyik közismert szellemi fellegvárában esik meg, a Kapos Televíziónál, ahol egymásnak adják a kilincset azok, akik érhetetlen okból ugyan, de még szabadon járnak-kelnek. Poén szigorúan a kattintás után…

Túl sok amerikai filmet néztek, csúnya pofára esés lett a vége: másfél millió forintot fizetett a Somogy Tv tavaly egy kaposvári ügyvédi irodának

Megsértett személyiségi jogok miatt, jogerősen, közpénzből

Talán keveseknek tűnt fel, hogy egy egészen kicsit jobb hely lett Kaposvár tavaly óta, miután a sok közül az egyik Fidesz-, ill. kormánypropagandista hulladékhányó, a Somogy Tv – nyugodtan fogalmazhatunk így – eltakarodott a városból. Somogy Megye Közgyűlése, ill. az a kóceráj, amit ma annak neveznek, s melynek a jelenlegi hatalom akaratából nem több a költségvetése, mint egy kisebb somogyi falunak, idén már nem volt képes fenntartani a tévét, s amint arról már beszámoltunk, megszabadult tőle – privatizálták. A tervek szerint – s ez látszik a műsorból is – szinte kizárólag balatoni hírekkel foglalkoznak, s ezt próbálják az 1% alatti nézettségű közmédiának értékesíteni. Arról viszont elfelejtettek beszámolni, hogy tavaly a Pécsi Ítélőtábla jogerősen több mint másfélmillió forint sérelemdíj és perköltség megfizetésére kötelezte őket, mert egy híradóanyagban megsértették a kaposvári Jegesy András ügyvédi iroda több munkatársának személyiségi jogait. Törvényszegésük árát persze közpénzből, a somogyi polgárok adóforintjaiból teljesítették.

Vágányzár a Kapos völgyében: öt röpke óra, és már ott is van a gyanútlan utazó Budapesten

Száz vasutast, ezeret!

Nem áll szándékunkban felvenni semmiféle szolgáltató oldal-stílust: a kattintás-lájkvadászatot az időjárással és a traffipax-információkkal meghagyjuk a kaposvári cselédmédia tartalom és mondanivaló híján tengődő egységeinek. Baj persze, hogy ezzel láthatóan sokakat húznak magukhoz le, az igénytelenség mocsarába. Most mégis egy roppant triviálisnak tűnő vasúti menetrendi kérdésnek szentelnénk néhány bekezdést, egyrészt azért, hogy akiket érint, legalább tőlünk értesüljenek arról, hogy az idei nyár néhány hetében mennyi időt fognak vonaton-pótlóbuszon ülve tölteni, ha a fővárosba igyekeznek, másrészt viszont érdekesnek találjuk, hogy az említett médiacselédség, a hatalom hasznos hülyéi, s persze a MÁV, bősz szolgáltatói ügybuzgalom ide vagy oda, erről az átmeneti menetrendi katasztrófáról elegánsan elfelejtették tájékoztatni a nagyérdeműt.

Helyreigazítás a Kapos Extrában: újabb győzelem a rágalmazás és hazugság felett

A Zselici Forrás utóvédharca

Aki nem továbbította azonnal a szelektív kukába, vagy nem teleportálta a szemetesvödör aljába a legutóbbi, május 18-án megjelent „városi hetilapot”, az még vethet egy pillantást a második oldalon arra a keretes kis szövegre, amely a lap alján bújik meg szerényen, s a „Helyreigazítás” címet viseli. Hosszú bírósági procedúra után, melyben a Zselici Forrás, és a Kapos Extra – Kaposvár Most szerkesztősége pénzt és energiákat nem kímélve kepesztett az igazság érvényesülése ellen, s húzta az időt, nemrég a Pécsi Ítélőtábla kimondta a jogerős verdiktet: 2016. szeptember elsejei számukban hamis színben tüntették fel a közgyűlési ellenzék valós szándékát, s így hazug módon tájékoztatták Kaposvár közvéleményét arról, hogy a gumiégetős szerződés után akartak-e okafogyottá vált népszavazást vagy sem. Vannak az ügynek tanulságai.

Mennybemenetel akciósan: így torzít az országos média, ha a lenézett, lesajnált vidékről van szó

Több lap, mint kolbász…

Az itt következő írás két alapvető okból született: egyrészt szigorúan tartanánk magunkat Kaposvár nagy tanítómesterének, Szita Károlynak örökbecsű mondásához, miszerint „Kaposvár a legjobbat érdemli”, így hírekből, hiteles, árnyalt, a valósághoz legközelebb álló információkból is. Ezt ma már nem kaphatják meg más forrásból. Aztán halálosan unjuk az országos sajtó lekezelő, érzéketlen, dilettánsan szenzációhajhász viszonyát a vidéki történésekhez, s ide kell sorolnunk sajnos az általunk egyébként sokat idézett hvg.hu, Index, 444, Magyar Narancs egyes tudósításait is. A következő két történet utóbbi szomorú jelenséget példázza, azt, hogy a médiumok, melyek hajlamosak – legtöbbször joggal – a politikusokat kárhoztatni a „Nagykörúton belüli” szemléletmód miatt, maguk sem sokkal különbek.

Vendetta a Kontrássy utcán: kirúgások utáni villongás az egykori somogyisok közt

Átlátszó bizonyítvány-magyarázat

Talán még nem kell részleteiben felidézni a kaposvári médiaviszonyokban tavaly ősszel-télen bekövetkezett változásokat: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opimus Press megszerezte a Somogyit is birtokló Mediaworks többségi tulajdonát. Egy hónap múlva kirúgták Ficsór János kiadóvezetőt, Czene Attila felelős szerkesztőt, és a korábban nyugdíjazott egykori MSZMP-apparatcsikot, Lengyel Jánost nevezték ki a szerkesztőség élére. Két munkatársnak két hét múlva mennie kellett, a legkevésbé sem titkolt politikai megfontolásból. Nemrég egyikük, Vas András alkalmasnak látta az időt, hogy az Átlátszó hasábjain apróra beszámoljon a „szabad” Somogyi utolsó napjairól, mindeközben belerúgjon egy embereset korábbi főnökébe, Czenébe, aki ezt nem hagyta szó nélkül.

Brééééking: a pincebogarak kimerészkedtek a napfényre! Most kiderül, ki is valójában Kaposvár új médiamogulja!

Összenő, ami összetartozik

Nemrég emlékeztünk meg némileg keresetlen szavakkal a 74nullanulla nevű, fantáziadús című kaposvári weboldal viselt dolgairól (az országban számos olyan helyi lap van, pl. Dombóváron, amelyet az irányítószámról kereszteltek el), miután a sajtóetikai minimumot is alul bírták teljesíteni. Megemlítettük sok más mellett azt is, hogy inkognitóban próbálták hinteni a fideszes igét, s az impresszumuk is csupán egy gmailes címből áll, amely többszörösen törvénytelen, hisz, ha pl. megsértik valakinek a személyiségi jogait, nincs kit felelősségre vonni. Azt is kiderítettük, hogy a kaposvári, amúgy orvostechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó Vatner Kft. áll(hat) a csapat mögött, legalábbis a domainnevet ők regisztrálták. Úgy tűnik, cikkünk hatására némi perisztaltikus mozgás indult meg az érintettek körében, mert a 74nullanulla impresszuma gyökeres változáson ment át. (A gyökerest lehet szó szerint venni ez esetben.)

Átkok, szitkok, és a mindent átszövő tudatlanság: Kaposvár Most-bloggerek az olimpiáról

A Momentum ellopta tőlük a csattogós lepkét

Sokszor megírtuk, és sokszor meg is kaptuk már barátainktól, hogy a Kaposvár Most észosztóival vitatkozni jogi értelemben „alkalmatlan tárgyon elkövetett cselekmény”, ugyanis csak az, ha szóba hozzuk őket, már egyfajta szintemelést – emelést, ugyan: idő- és térugrást – jelent számukra. Hagyjuk is általában szegényeket a saját levükben erjedni, hiszen amúgy is szinte ránk omlik a sok feldolgozatlan ügy, de néha, különösen, mikor kínjukban provokálni is próbálnak, nem álljuk meg szó nélkül. Az olimpiai aláírásgyűjtés amúgy is illik témáink sorába, hiszen sok hasonlóságot látunk a nyári gumiégető-ellenes kaposvári diadallal: pl., hogy az orbánista sajtó ugyanolyan zavartan makogva méltatlankodik most, mint Kaposváron bő fél éve. Ez azonban csak az egyik okunk a szólásra, a másik az írások minősége: hogy egyszerűen kétségbeejtő az az alantasság, gondolkodás- és felfogásbéli színvonal, tudatlanság, műveletlenség, amit képviselnek. És erre időnként fel kell hívni a figyelmet.

Nullanulláék hozzák a formájukat: lopnak, csalnak, hazudnak, Fidesz-közeli bulvártakonyhoz méltóan

Illegálisan a hatalom szolgálatában

Ha azt hiszi valaki, hogy az ilyen esetekben is gyakoroljuk az egyébként ránk jellemző nagyvonalúságot, téved, miután itt az olvasóinkról, a kaposvári polgárok hiteles információkhoz való hozzáféréséről van szó. A primitív alávalóság, a kisstílűség és bosszúszomj, a műveletlenség, alpáriság, és az általános, már-már követhetetlen színvonaltalanság, amely a 74nullanulla című kaposvári weboldalt jellemzi, nem enged meg efféle luxust. A helyi média többi részéhez képest, amely legalább személy szerint vállalja magát, ők még ahhoz is gyávák, hogy akár egyetlen információt is közreadjanak magukról. Lopni, mások munkáját elorozni, mások által feldolgozott médiatermékekkel visszaélni – sötétben, névtelenül, törvénytelenül bujkálva – van eszük. Az újságíráshoz nincs, nyilván ezért kénytelenek ilyen módszerekhez folyamodni.