Kategória: RÁOLVASÁS

KOSZT, ok – és a kvártély? Pécsi értesülések szerint jövőre Kaposváron lesz az Országos Színházi Találkozó

A kupleráj és a kanapé esete két felvonásban

A Szabad Pécs meg nem nevezett forrásokra hivatkozva mai cikkében azt állítja, hogy jövőre Kaposváron rendezik az egykor legendás, az elmúlt évek botrányai után mára afféle lapos, érdektelen Vidnyánszky-hitbizománynak számító Országos Színházi Találkozót. Kérdés, hogy csupán egy évre, vagy végleg, ugyanis nemrég éppen az röppent fel az országos sajtóban, hogy vándor-rendezvénnyé változtatják, tehát minden évben más városban rendezik. Érzésünk szerint itt az előre menekülés a cél: a művészileg kiüresedett találkozó megújítására a klasszikus kupleráj-megoldást választják: lányok helyett a kanapét…

EP-választás, Gelencsér, Hunyadkürti: nincs az a szellemi Mariana-árok, aminél a Fidesz ne tudna mélyebbre menni

Újabb botrányos videó a Csiky színészétől

Valahogy éreztük, hogy a finisben Gelencsér Attila Facebook-oldalán fel fognak tűnni a celebvideók, s lőn: idáig, ha nem számítjuk az országos paneleket, két helyi szellemóriás, Szép Tamás kaposvári önkormányzati képviselő és az állandó szatellit, Hunyadkürti György színész lépett fel hősleg. Előbbire ne is vesztegessünk szót: próbálja megúszni, mint mindig. Hunyadkürti videójából – fogalmunk sincs, hogy saját szöveget mond, vagy a szájába adták – olyan ordenáréság kerekedik, ami még e mai, elfajzott közbeszédben is párját ritkítja. Történelemhamisítás, remegő hangú gyűlölködés, beteg rágalmak egy percben – egy vezető színész áll előttünk.

Engesztelő szentmisén emlékezik Varga László püspök a marcali mártír katolikus papra, Simon Józsefre

Száz éve gyilkolták meg Prónay Pál különítményesei

Holnap, 19-én, József napján reggel hét órakor a kaposvári püspöki kápolnában kerül sor az eseményre. Simon József káplán ritkán emlegetett hőse a somogyi történelem e tragikus korszakának: kiállt a szegényekért, a földosztás mellett, s ezzel kiváltotta a korabeli főpapság haragját. Miután egyházi személy volt, a hivatalos kommunista propaganda sem hangsúlyozta túl a szerepét, 1990 után pedig szinte kötelező volt hallgatni róla. Sorsa körül legendák szövődtek, különösen halálának bestiális körülményeit illetően. Patak Márta, a kaposvári születésű, Leányfalun élő író, műfordító regényt ír a közel száz éve történt tragédiáról.

Gálvölgyi mai interjújában Kaposvárról: „azt akarták egyesek bebizonyítani, hogy nem kíváncsi rám senki”

Akkor ki is az álhírgyáros? – ... hát persze, hogy FRISSÍTÉS!

Megpróbáljuk röviden elintézni ezt a nagyon is kifáradt témát, de, mivel tudatos lejáratási szándékot látunk mögötte, hagyni azért sem fogjuk. Annál is inkább, mivel most napnál fényesebben bizonyosodott be, hogy a Kapo(c)s közösség vezérszónoka, Felder Frigyes (LMP) tudatosan és – fogalmazzunk így – aljas indokból meg kívánta téveszteni ez ügyben kissé naiv társaságát és a nagyobb nyilvánosságot. Nem a KAPOS-T itt a hunyó, hanem ő, aki politikai pecsenyéjét sütögeti, ráadásul azoknak a rovására, akikkel – állítólag – össze akar fogni.

Újabb lemondott Gálvölgyi-előadás: az „elháríthatatlan technikai okok” és más mesék

Közfoglalkoztatottak és fideszes trollok csatasorban

Talán nem lesz haszontalan néhány szó erejéig visszatérni a 24-i Gálvölgyi-est lemondásának körülményeire, különösen azok után, hogy nemrég egy másik kaposvári előadást is töröltek, amelynek szintén a Kossuth- és Jászai-díjas színművész lett volna az egyik oszlopa. A november 8-i Mennyei Hang című Peter Quilter-darab a Játékszín közlése szerint „elháríthatatlan műszaki körülmény miatt” marad el. A konkrét okot persze ilyenkor sem lehet hivatalosan tudni, gondolni meg nyilván mindenki – az előzmények ismeretében – azt gondol, amit akar, bár…

Rendkívüli: indoklás nélkül lemondta Gálvölgyi János estjét az Együd Árpád „kulturális központ”!

Cenzúra kettő pont nulla? – Frissítés, frissítés, frissítés!

Röviddel ezelőtt Gálvölgyi Judit, a művész felesége a Facebookon tette közzé, hogy a holnapra, 24-ére tervezett „A Gálvölgyi” című, „szokatlan este” műfajú önálló estjét az anyaszínház, a Budapesti Játékszín közlése szerint a „megrendelő művelődési ház”, amely a műsorközlés szerint az Együd-Agora, indoklás nélkül lemondta. Az előadás a Szivárvány Kultúrpalotában lett volna.

Könnyű, nyári Csiky-s történetek: fesztivál-blama, címkórságos cudar világ, homokszem a Los Angeles-i palacsintában

Valami Amerika, valaki meg nem

Néhány, a kaposvári színház körül (nekünk) feltűnt apróságról szólnánk, ha már a színpadi történések egyre kevésbé okoznak hőemelkedést. Önmagában egyik sem ért volna meg egy cikket, de így, csokorba szedve valami tanulságféle is kirajzolódhat a végén. Megszokhattuk, hogy az új, marketinges világnak köszönhetően akkor is szénné dicséri saját magát a színház, s a vele egy húron pendülő helyi propagandagépezet, ha éppen nem történik semmi. Az Olt Tamás művészeti „igazgatót” és két színészt érintő amerikai meghívás kapcsán „óriási megtiszteltetésről” bírtak áradozni, ám a kevésbé örömteli hírek már el sem jutnak a közönséghez.

Kemény hely a mozivilág: Kaposvár ismét alsóbb osztályba lépett

Hivatalosan is pályázhatunk a kisvárosi címre

Peter Bogdanovich Az utolsó mozielőadás című, 1971-es filmje óta mondhatni kultikus tény, hogy a mozi virágzása vagy épp hanyatlása a legbiztosabb állapotjelzője az adott városnak. Fizetőképes kereslet, szórakozni vágyó tömeg nélkül nem megy, s úgy tűnik, Kaposvár nem éri el azt a szintet, hogy egy valódi, „rendes” multiplex mozit eltartson. Ez esetben ugyanis a Cinema City, mely a magyar plázamozik úgy 95 százalékát üzemelteti, nyilván nem vonult volna ki. A szomorú hírből persze a kaposvári cselédsajtó kétségbeesett gyorsasággal diadaljelentést kalapált – van mááásik! –, de ez csak a megszállott hívek számára jelent megnyugvást. A mozi-hektika ugyanis tünet: azt mutatja, hogy valójában Szita Károly eszelős propagandagépezetén kívül lassan már semmi sem működik a városban.

A pécsi Maláta-sörbártól a miniszteri biztosságig: Fülöp Péter színházmenedzseri karrierje

Három szép, botrányoktól sem mentes év

A pécsi vendéglős felemelkedésének története igazi gyöngyszem, még a csodálatos NER-karrierek világában is. Miniszteri engedéllyel hosszabbítgatott, ideiglenes igazgatói megbízással megszerzett szakmai tapasztalat, amivel már teljesíthető a „rendes” megbízás feltétele, majd még egy ugrás a színház vezetésétől a miniszteri biztosságig. A 32 éves Fülöp Péter pályaképe.

Nagyszínházi álmok marketingszószban – Fülöp Péter színházigazgatói kinevezése elé

Havi egymillióval az ember…

Mert jó szívvel választásnak nem neveznénk egy olyan színjátékot, amelyre várhatóan a holnapi, 14-i közgyűlésen kerül sor, ugyanis mindössze egy jelölt, az eddigi megbízott igazgató indul a posztért. Itt akár abba is hagyhatnánk – biztosan sokan hálásak lennének – hiszen, ha valaki tíz évvel ezelőtt azt jósolja, hogy Zsámbéki Gábor és Babarczy László székébe egy olyan fiatalember telepszik, aki – szakmai értelemben – csupán három éve látott belülről színházat, azt nemzetközileg körberöhögik. És, ami ennél sokkal súlyosabb, mondhatni tragikus, hogy a Csiky Gergely Színházat a mai állapotában a magyar színházi társadalom nem érdemesítette arra, hogy legalább „színleg” pályázzon egy, az ötszázas szakmai listára felférő név. A Fidesz és Szita Károly elérték azt, ami még pár éve is elképzelhetetlen volt: Kaposvár az égvilágon senkit nem érdekel, sem színházi, sem bármi más értelemben.