Döntött a bíróság: törvénytelen volt a kaposvári közgyűlés határozata a népszavazás ügyében!

Szita polgármester és Csillag jegyző a pofonok völgyében

A Kaposvári Törvényszék 20.Pk.21.627/2016/2 számú határozatának értelmében „a bíróság Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2016 augusztus 29. napján hozott 150/2016 számú határozatát megsemmisíti, és a közgyűlést új határozat meghozatalára kötelezi”. Pontosan az történt tehát, amit „Tudta? Nyílt törvénysértésre készül Kaposvár önkormányzata gumiégető-ügyben!” című cikkünkben még azelőtt megírtunk két nappal az előterjesztés alapján, hogy a közgyűlés fideszes többsége a józan észt semmibe véve meghozta a színtisztán törvénysértő döntést.

Ennél kínosabb blama sem a határozat jogi hátterét adó jegyzőt, dr. Csillag Gábort, sem a jogászokkal, „dr.” Pintér Rómeóval és „dr.” Szép Tamással kidekorált fideszes többséget nem érhette, hiszen itt a saját parlamenti többségük által hozott törvényt köpték le Szita Károly utasítására, aki szokása szerint csak ennyit mondott: „leszarom, oldjátok meg”. Itt az eredmény, a ronggyá alázott közgyűlés.

A KAPOS-T kezdettől azt hangsúlyozza szinte minden cikkében, ami ebből az esetből is kiviláglik, hogy Kaposvár esetében rég nem a fideszességről vagy jobb-bal vitáról van szó: itt egy olyan egyszemélyi diktatúra van, amely az elmúlt évtizedek alatt kiépítette magának a haszonélvező- és szolgahadat, és amely mindenhatónak képzeli magát a szemétdombján. És ez az egyszemélyi uralom, amely gyakorta gusztustalan módon hivatkozik a „kaposváriakra”, „a népre”, a maga közepesnél is gyengébb szellemi képességeihez, műveletlenségéhez, alantas gondolkodásához szabja azoknak a szintjét is, akikkel körülveszi magát. Klasszikus kontraszelekció:

Senki nem lehet okosabb Szita Károlynál, s ez tükröződik tökéletesen Kaposvár állapotában, és a mostani esetben is.

torvenyszek_vegzes

A Kaposvári Törvényszék végzése. A fideszes többség inkább vállalta, hogy felmossa vele a padlót a bíróság, mint, hogy helyt adjon egy jó szándékú ellenzéki véleménynek.

 

Mindent megírtunk előre: nem kellett hozzá más, csupán némi olvasni tudás, szövegértés, olyan világosan fogalmaz a 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdése: „a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte”.

Idézet a jogerős bírósági végzésből:

torvenyszek_vegzes_idezet

Ez több, mint gáz: az ifjú jegyzőt figyelmeztetik arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság világosan elmondta, mi a helyzet, és ennek ellenére próbálkozott egy szakmailag abszurd jogi érveléssel. Mentségére legyen mondva, nyilván Szita Károly utasítására tette.

 

Tehát ráadásul a határozat még azt is kimondja, hogy „a tételes törvényi előíráson kívül a választási törvényben hivatkozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközőnek is tekintette a döntést, figyelemmel arra, hogy a jegyző megkereste a Nemzeti Választási Bizottságot, s a válaszként elküldött jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnt az a jogértelmezés, mely a helyi népszavazás elrendelését kötelezővé teszi”.

Kínos: mint mikor a kiskutyának beleverik az orrát, hogy máskor ne piszkítson a szőnyegre…

A továbbiakban is tanulságos a Törvényszék határozata:

Tehát „praktikus, költségvetési vagy egyéb szempontokat” nem mérlegelhetett volna a közgyűlés, ezt szintén megírtuk a fent hivatkozott cikkünkben: „Van még egy gyengécske hivatkozás az előterjesztésben a 2011. évi CXCVI törvényre, amely a nemzeti vagyonról szól, és amelynek 7. paragrafusában valóban szerepel az, hogy „a nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni”. Ebből az általános elvből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy bármilyen más, törvény által egyértelműen előírt kötelezettség megszeghető volna. Különösen akkor, ha van törvényes út is.”

Következik ebből az, hogy meg kell tartani a népszavazást? Nem, egyáltalán nem következik:

ugyan a közgyűlés nem tehet mást, mint, hogy kiírja azt, de ezúttal is adott lesz lehetőség, hogy egy felülvizsgálati kérelem nyomán a Törvényszék kimondja az okafogyottságot. És ez meg is fog történni, mert a csicskasajtó  rágalmaival szemben az ellenzék és a civilek soha nem akartak elkölteni húszmillió forintot egy okafogyott népszavazásra, csupán a törvény betűjét kívánták betartani.

Igen: a kaposvári, külön bejáratú NER három, gránitszilárdságú pillére a tehetségtelenség, az alkalmatlanság és gerinctelenség. És ez nem törvényszerű még egy fideszes többség esetén sem.

És persze a negyedik hadoszlop, a sajtó is kiválóan teljesít: a Kaposvár Most – Kapos Extra – Kapos Tv – 74 nullanulla négyesfogat viselt dolgainak leírásához kénytelenek lennénk igénybe venni Bayer Zsolt szókészletét, erre pedig még e nemes cél érdekében sem vetemednénk.

A Somogyi, mint mindig, külön fejezetet érdemel: a közgyűlésről szóló tudósításuk (Márkus Kata) címében is azt sugallja, hogy a közgyűlési többség által elfogadott határozat is „törvényes”. Most, miután beigazolódott, hogy hamisan sugalmazták ezt, és hiába próbálnak a két oldal közé egyenlőségjelet tenni, csupán egy szenvtelen, a bírósági döntésből copyzott tudósításra futotta, arra már nem,

hogy az ellenzéknek, itt és most igaza volt. Hivatalosan. Még egyszer, a kedvükért, lassan: i-ga-za volt.

somogyi_cikk_cimfej

Törvényes úton, ugye? Nos, beigazolódott, mennyire törvényes. Persze tudjuk, mi a lényeg: az ellenzéket agyonhallgatni, halványítani, összemosni a két oldalt, aztán pöffeszkedve, magasról ítélkezni, milyen balf@szok is: “csak” tizenkilencezer aláírást gyűjtöttek, és “csupán” igazuk lett a jogvitában. De azért ők a balfékek, és nem a Fidesz és Szita: ők érinthetetlenek a Somogyi számára.

 

Így működik a Somogyi-Vas András-féle: „balfasz és tehetetlen az ellenzék” című bejáratott szcenárió: miután minden lehetséges helyen agyonhallgattuk, kiforgattuk és kellően relativizáltuk az ellenzék tetteit és mondanivalóját, rájuk bélyegezzük: „bicskanyitogató”, hogy egyáltalán létezni mernek. Amint utaltunk rá, a kvótanépszavazás kapcsán is sikerült ehhez a gyakorlathoz visszatérni. Itt is az ellenzék volt a fontos, nem az, hogy Szita milyen primitív hazugsággal eteti fogyatkozó táborát, róla nyikkanni sem mernek.

Azon már ki sem akadunk, hogy az utóbbi időben rendszeressé vált: kiollózzák a KAPOS-T cikkeiből persze hivatkozás nélkül azt, amit a haverok fényezése miatt nem marad idejük valódi újságírók módjára, némi újdonságértékkel feltárni.

A ködösítés, a kavarás, az egy ide-egy oda taktikázás, Szita és a Fidesz burkolt, sunyi támogatása mindenesetre megérlelte a gyümölcsét: a Sonline-cikk alatti kommentek elképesztő tájékozatlanságról, fogalmatlanságról tanúskodnak, ami nagyjából magyarázat is a helyi közélet színvonalára.

Ami viszont biztos: az ellenzék – és ez esetben elsősorban ők – újabb győzelmet könyvelhettek el,

csúsztasson, magyarázkodjon, hazudjon bármi és bárhogyan a városháza és csicskamédiája. Nem lesz, és nem is akart senki elkölteni húszmilliót népszavazásra, csupán a törvényeket kívánták betartani, és ebben a törvényszék fényesen, minden pontban őket igazolta.

Néhány bocsánatkérés elférne ám ilyenkor. Sebaj, majd a törvényszék kimondja azt is.

Amint látható, a törvényesség, s ez a közelmúlt szinte minden közelmúltbeli politikai eseményéből, a kopaszok immár államilag támogatott jogtiprásától a népszavazási kampányon át a kaposvári „sajnálatos” eseményekig kiviláglik, a Fidesz és kivált Szita Károly számára idegen terep. Még a saját dilettáns törvényeik által szabott is.

Meg kéne próbálni, mert a „leszarom, oldjátok meg” Szita-féle taktikája itt ért véget.

H. I.

Szóljon hozzá a KAPOS-T Facebook-oldalán!