Fapados gyorsforgalmi lesz a 67-es: mi készül, édesapám? Fogpiszkáló?

Őrület, de van benne téboly

Újabb fejleménnyel szolgált tegnap a kaposváriaknak a Fidesz néven ismert szórakoztatóipari konglomerátum: miután az első perctől kezdve világos volt mindenkinek, aki az ujjait meg tudja számolni a kezén, hogy Orbán Viktor ígérete, mely szerint 2018-ig minden megyei jogú várost gyorsforgalmi út köt be az országos hálózatba, fizikailag kivitelezhetetlen, megkezdődött a kihátrálás. Egyúttal világossá vált, hogy miért kell a Kaposvárt az M7-essel összekötő 67-es utat „újratervezni”: a „Nemzeti Visszafejlesztési Minisztérium” ugyanis bejelentette: új, csökkentett paraméterű gyorsforgalmi út kategóriát kreálnak – kizárólag azért, hogy betartható legyen a Vezér ígérete. Nettó személyi kultusz, totális elmebaj.

Holnaptól politikai ígéretekhez igazítjuk az órát, ha Orbán Viktor kitalálja, hogy elég a csecsemőket naponta kétszer pelenkázni, akkor törvényt hozunk róla, de a Nap is nagyon ráb@szna, ha történetesen nem Keleten kelne már régóta: nyilván ezer csicskás-mameluk tüsténkedne a rendeleten, a „keleti nyitás” jegyében.

Úgy gondoljuk, kevés olyan apró részlet van, amit 67-es út ügyében nem osztottunk meg a KAPOS-T olvasóival – az egyik kiemelt témánk, nem utolsósorban azért, mert jól mutatja egy megyei jogú város presztízsét, hogy politikai erői mennyire tudnak érdekeket érvényesíteni (semennyire), és értékelje akármennyire is „hisztinek” a Somogyi publicistája a gyorsforgalmi útra vonatkozó igényt, a befektetők, beruházók első számú szempontja a tervezésnél az infrastruktúra fejlettsége. Bár, akiknek addig terjed a szemhatára, hogy Kaposvár a piacon nyolcvan forintokért eladott krumplicskából, káposztácskából fog felvirágozni, azoknak a földesút is elég jó.

Tehát most, a legújabb hírek szerint Orbán ígérete megvalósul ugyan, de közben nagy ravaszul lecsökkentik azoknak az utaknak a paramétereit, amelyekről szó van. Ez azt jelenti az Origo tudósítása szerint, hogy olyan utakat neveznek majd gyorsforgalminak, melyeken lehet szintbeni kereszteződés, közlekedési lámpa, körforgalom, tehát nem biztosított az egyenletes tempójú haladás két pont között, csupán a lakott területeket kerüli el, és esetenként négysávos lesz – leállósáv nélkül. Ha egyáltalán, mert pl. a 67-es esetében úgy tudjuk, hogy csak a Mernye-Somogybabod közti szakaszról négysávosításáról van szó.

truck-traffic

Várhatóan megnövekszik a kamionforgalom a 67-es út kaposvári átvezető szakaszán is – ideje lenne gondolkodni a megoldáson.

Pontosan tudható, hogy ezek a feltételek egyrészt komoly balesetveszélyt rejtenek, hisz a „gyorsforgalmi” kategória csábítja a nagyobb sebességre az autósokat, akik a zavartalan haladás helyett körforgalmakkal, kereszteződésekkel, lámpákkal találkoznak, csupa baleseti forrással. Értelmetlen dolog egy, a megépítés pillanatában máris elavultnak számító beruházásba tízmilliárdokat ölni, csak azért, mert a Nagyvezír tett egy ígéretet.

Számunkra azonban az is világos ezek után, hogy miért is kellett átterveztetni a 67-est annak ellenére, hogy jóváhagyott építési engedély van érvényben a Mernye-Somogybabod közti kilenc szakaszra: a fent elmondottak miatt, tehát Orbán és stábja már jóval korábban, az ígéretkampány előtt tisztában volt vele, hogy – ha egyáltalán – csak így teljesíthető pénzügyileg és technikailag az, hogy „2018-ig minden megyei jogú várost…”. Nem kell hozzá közlekedési mérnöknek lenni, hogy tudjuk: egy autóutat nem elsősorban a kettő vagy a négy sáv tesz drágává és nehezen kivitelezhetővé, hanem a „műtárgyak”: a hidak, az alul- vagy felüljárók, a fel- és lehajtók, azok, amelyek biztonságossá és akadálymentessé teszik a haladást. Ezek nélkül tényleg „fapados” lesz.

Kérdés, hogy az áttervezés és a paraméterek körüli variálás nem jelent-e újabb késedelmet a 67-es kivitelezésében: tudjuk ugyan, hogy kiemelt beruházássá lett nyilvánítva teljes közútfejlesztési program, de ettől még elképzelhető, hogy akár környezetvédelmi, akár egyéb akadály felmerül az új tervek kapcsán, s így nem kezdődhet meg 2016-ban az építés.

Ez esetben – s egyébként is, hisz nem tudjuk, melyik szakaszokat kezdik el, és milyen tempóban készül majd – Witzmann Mihály somogyi „útügyi biztosnak” (ha ugyan még az) vagy Móring József Attilának, az új üdvöskének (miután a teljesen lenullázódott Szita Károlytól vagy Gelencsér Attilától már úgysem várható semmi) nem ártana vetnie egy pillantást az út mostani állapotára: néhol konkrétan életveszélyes kátyúk teszik élményszerűvé a közlekedést, mely bőven elbírna egy felső, ún. kopóréteget arra a szerény két-három évre, míg felváltja az új pálya.

És nem ártana elkezdeni gondolkodni azon sem, hogy a 67-es fejlesztése adott esetben bizony hátrányokkal is járhat: az ilyen vagy olyan „gyorsforgalmi” státusz meg fogja növelni a városon átmenő fogalmat, amely már így is súlyos teher közlekedési szempontból rosszul szervezett kaposvári belvárosnak: az út Kaposvár-Szigetvár közti szakaszán jó néhány alkalommal számoltunk percenként egy horvát, ill. szlovén rendszámú kamiont. Belátható időn belül megjósolhatóan elviselhetetlen lesz a Berzsenyi-Füredi utcák forgalma, és pontosan tudjuk, hogy az út Kaposvárt elkerülő szakaszáról még senkinek halvány fogalma sincs azon a nagyon vérszegény ötleten kívül, hogy valahol a fonyódi vasút kivezető szakaszával párhuzamosan „kellene valamit csinálni”, s ezt huszárosan visszavezetni a Vásártéri út végétől a mostani felüljáróra. Ez nagyjából úgy marhaság, ahogy van.

Egy viszont biztos, de tényleg csak ez az egy: a nagy többségnek iszonyúan elege van ebből a végtelen és kiábrándító történetből, a titkolózásból, a mellébeszélésből, a variálásból, Orbán ígéreteiből, Szita és Gelencsér egyre ügyefogyottabb magyarázkodásából, abból, ahogy 2010 előtt bőszen verték az asztalt, és ahogy lapítanak azóta, de ugyanígy a kátyúkból, az állandó balesetveszélyből a Kaposfüred-Somogyaszaló közti szakaszon, a Mernyénél a legkisebb hóesésben visszacsúszó kamionokból, de főleg és elsősorban az annyira magyar és annyira kínos somogybabodi vánszorgásból.

Megszokhattuk, hogy Orbán és a Fidesz ígéreteiben soha nincs köszönet, „semmi sincs egészen úgy” Füst Milánnal szólva. „Leveszik az önkormányzatok válláról a közoktatás terheit”, de ez többe kerül nekik mint korábban, „átvállalják” az adósságukat, de cserébe többet vonnak el, mint amit a törlesztés jelentett volna, s ezután levegőt sem vehetnek engedély nélkül.

Örvendezni és hálát rebegni viszont még szabad, sőt kötelező.

H. I.

Update: cikkünk megjelenése után került fel a Népszabadság oldalára a Halálutakat építene a magyar autósoknak a kormány” című elemzés, mely nagyjából ugyanazokra az érvekre épít, mint mi, amellett, hogy hangsúlyozza: az elképzelés a nemzetközi előírásoknak sem felel meg, így – ezt már mi tesszük hozzá – az EU-s finanszírozást is kockáztatjuk. „A kormányt a szakmai megfontolások a legkevésbé sem érdeklik” – fogalmaz a lap.