Hétköznapi … rendpártiság Kaposváron: elkaszálja az Alkotmánybíróság a „piszkos trükköt”?

Az ombudsman szerint alkotmányellenes a „közösségi együttélés” szabályozása

A Népszabadság adta hírül „Kaposvár utálja a hajléktalanokat” című cikkében, hogy hétfőn  (valójában kedden, 12-én) tárgyalja az Alkotmánybíróság Székely Lászlónak, az állampolgári jogok biztosának beadványát, mely szerint alkotmányellenes a kaposvári közgyűlés 2013-ban (ténylegesen korábban, 2011-ben) született rendelete, mely megtiltja a hajléktalan embereknek, hogy holmijaikat közterületen tárolják, s ezt a szabályt az egész városra érvényes módon határozták meg. Úgy tűnik, más, „normális” városokkal szemben a lehetőségek, a virágok, a fesztiválok, a festők és még ki tudja, mi szépnek és jónak a városa sem szegregált iskolájával, sem szegény, szerencsétlen sorsú polgáraival nem tud mit kezdeni. Ahogy az írott és íratlan törvényekkel sem.

A hétköznapiságról: általános iskolásként láttam egy filmet, amely után hetekig égett az arcom, valahányszor rágondoltam. Azért szántam rá magam, mert moziszakértő barátom szerint sokkal jobb volt, mint a Bátor emberek, ugyanis ebben meztelen nőket lehetett látni. Ez volt Mihail Romm Hétköznapi fasizmus című filmje.

A Népszabadság így fogalmaz: „ügyes – vagy ha úgy vesszük, piszkos – trükkel üldözné el a fedél nélkül élőket a városból a kaposvári önkormányzat, de ez szemet szúrt az ombusdmannak, akinek a beadványáról jövő hétfőn tárgyal az Alkotmánybíróság.” A testület korábbi döntése alapján ugyanis nem lehet kitiltani a hajlék nélküli embereket csak úgy általában a közterületekről, csak méltánylást érdemlő köztisztasági, közrendvédelmi vagy a kulturális értékek védelmében egyes városrészekből.

A trükk az, hogy míg a hajléktalanok nincsenek kitiltva az egész város – csak a tágabb értelemben vett belváros – területéről, addig a rendeletnek az a pontja, amely az „életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el”, tehát a 7/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelet 7. § 3-as pontja már az egész város területére vonatkozik. Erre vonatkozó beadványt nyújtott be az állampolgári jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz.

„Mindezzel a város túllép az alaptörvényben meghatározott jogkörén, megsértve a jogállamiság elvét és az emberi méltósághoz való jogot” – idézi a lap Székely Lászlót, s így folytatja: „most az Alkotmánybíróságon a sor, hogy döntsön: kitilthatja-e Kaposvár a település teljes területéről az amúgy nem túl nagy számú, két-háromszáz hajléktalant.”

Homeless-Jesus3

“A hajléktalan Jézus” Timothy Schmalz szobra Torontóban. Édibédi cicis lánykák, kiskutyák és fülbesúgós macák helyett…

 

Azt már mi tennénk hozzá, hogy teljesen érthető legyen: a jogszabály szerint (ha ugyan ez az összegányolt iromány megérdemli ezt a nevet) elvileg le sem tehetné a hajléktalan ember a szatyrát vagy hátizsákját, mert nem csak tárolni, hanem elhelyezni sem szabad.

Az ombudsman álláspontja mellett kétségeket fogalmaz meg a cikk azzal kapcsolatban is, hogy mekkora visszatartó ereje van egy lényegében betarthatatlan rendelkezésnek. Az önkormányzati szabálysértéssel kapcsolatban ugyan kiszabható pénzbírság – ezt meg is teszi a rendelet – de a helyhatósági bírság nem váltható elzárásra, így a behajtás esélye egyenlő a nullával. Hiába szab ki tehát akár százötvenezer forintos tételt is a roppant decens, a rendőrségére emlékeztető formaruhába bújtatott közterület-felügyelet, mely sem a hóhelyzetben, sem pl. Kósa Lajos emlékezetes motorozásakor nem állt a feladata magaslatán, ebből visszatartó erő nem lesz.

2011-ben egyszer már felült a legfelsőbb magyar jogi fórum szopórollerére Kaposvár önkormányzata hajléktalanügyben, mikor megsemmisítette azt a rendeletét, amely szabálysértéssé minősítette a guberálást. A testülethez Szabó Máté ombudsman fordult, mert szerinte az önkormányzat indok nélkül korlátozta kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek alapjogait. A város akkor – Kéki Zoltán jegyző nyilatkozata szerint – annyit változtatott a rendeleten, hogy a továbbiakban nem a „guberálás” kifejezést, hanem a „kommunális hulladékot kivesz” megfogalmazást használták (27/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelet a tiltott, közösségellenes magatartásokról).

Kicsit eljogászkodunk, oszt’ jónapot.

Hogy mindezek mennyire működésképtelenek, azt maga Szita Károly bizonyította: hírhedt Urbánus blogján, mely tartalmilag persze totális bukás, és kizárólag közpénz-elszívásként tekinthető eredményesnek, még 2015-ben is kirohanást intézett a hajléktalanok ill. az általa dologtalanoknak tekintett emberek ellen, akiket szerinte a kaposvári önkormányzat által előszeretettel alkalmazott korlátozásokkal kell „visszakényszeríteni” a „rendes” életbe.

Most ismét az alkotmányos jog – a Fidesz által eléggé megtépázott, rongyos – szőnyegének szélén áll Kaposvár, immár sokadik alkalommal ugyanazért: a város vezetője képtelen szabadulni barátja, a hódmezővásárhelyi aranyifjú és  pártja általánossá vált vezérelvétől: „akinek semmije sincs, az annyit is ér”.

Ellenben rúgni még néhányat az amúgy is földön lévőkbe: nincs is annál fölségesebb szórakozás.

H. I.