Időközi választás Szennában: az ellenzék lábon lőtte magát, a Fidesz-gőzhenger jött, mégsem reménytelen a helyzet

Egy kis migráncsozás még mindig nyerő recept

A Kaposvár közelében, a Zselic kapujában fekvő Szenna neve a legismertebb a környék községei közül, leginkább a központjában lévő, ma már a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum által kezelt Europa Nostra-díjas skanzenről jut eszébe a kultúra iránt valamelyest fogékonyabbaknak. Már ez is megérne egy misét: a megyei, Rippl-Rónai múzeum 2012-ben került át Kaposvár város tulajdonába, s a költséges és primer politikai hasznot nem ígérő, nem a városban lévő intézményrésztől Szita Károly azonnal megszabadult, s az akkor még Gelencsér Attila vezette Somogy megyei önkormányzat sem tartott rá igényt – ebből is látszik, mekkora hazafiak mindketten.

A milói solymászlány, avagy Emese anyánk álma.

A község arculatán sajátos nyomot hagyott ez a „kultúrfalus” hagyomány: a skanzen emelkedett szépsége, benne a 18. századi, kazettás mennyezetű református templommal, sikító ellentétben áll az elmúlt években a közterekre nagy számban kikerült ízléstelen fafaragványokkal, székelykapukkal, turulos, Nagy-Magyarországos totemoszlopokkal, no meg Emese anyánk bronzba szenvedett álmával.

Az illegális migráció nyomai: a kanadai indiánok biztosan itt jártak, amint erről egy turulos-nagymagyarországos totemoszlop tanúskodik.

A szennai skanzen éppen akkor, szeptemberben ünnepelte megalapításának negyvenedik évfordulóját, amikor a község négytagú képviselőtestülete, amely 2014-ben kivétel nélkül Fidesz-KDNP jelöltekből állt fel, három tag, tehát a többség lemondása miatt feloszlott. Így a szabályok szerint megszűnt a polgármester megbízatása is, új választásokat írtak ki, melyre most, december 2-án került sor.

A drasztikus lépés okairól megoszlanak a faluban a vélemények:

a többség szerint személyes ellentétek vezettek a három képviselő lemondásához. Egyikük szerint viszont Salamon Gyula polgármester, akinek ez már a harmadik ciklusa, elvesztette a kapcsolatot a közösséggel, „önkényeskedő, diktatórikus” módszerekkel kezdett kormányozni, s ez vezetett a kenyértöréshez.

Szenna valódi arca: további totemoszlopok és véletlenszerűen elhelyezett székelykapuk késő szocreál háttérrel

A községbeli viszonyok valamelyes ismeretében – éppen Szenna „kultúrfalu” jellege miatt – kicsit árnyalható ez nagyon is rurális kép: Szennába a nyolcvanas-kilencvenes években divat lett Kaposvárról kiköltözni. Értelmiségiek, művészek, ha nem is tömegesen, de szép számban választották a kellemes, zselici dombok által ölelt vidéket, és teremtettek itt élénk és alkotó civil világot.

A helyi kulturális önszerveződés oszlopa a Lázi-dombi Kulturális Egyesület,

egyik alapítója és első elnöke a Csiky Gergely Színház közlekedési balesetben néhány éve elhunyt nagyszerű színésze, Karácsony Tamás volt. Népzene- és táncoktatás, néprajzi előadások szerepelnek a programjai közt, egyedülálló dudaiskolával rendelkezik. E szervezet körül csoportosul a falu – fogalmazzunk így – értelmiségi-urbánus rétege, akik persze ennek az értékrendnek erősen jobboldali részét képviselik. Többnyire vallásosak, nagycsaládosok, népitáncosok,

itt-ott egy műszálas bocskai is feltűnik némelyik Facebook-profilképen.

Fidesz-mennyország, avagy a fideszes polgármester, Salamon Gyula Facebook-hirdetése: Magyarország-skanzen, békésen legelésző birkákkal

Nos, úgy tűnik, nekik, pontosabban a köreikhez tartozó megválasztott képviselőknek lett elegük a polgármesterből, bár a faluban sokan nem értik, hogy mi szükség volt egy évvel a választás előtt a lemondásra. Többségben voltak a képviselőtestületben, rá tudták kényszeríteni az akaratukat a polgármesterre – év elején meg is tették.

Öt pontból álló ultimátumot nyújtottak be, melyben szerepelt pl., hogy a segélyek elosztása a polgármestertől testületi hatáskörbe került.

Salamon állítólag négy pontban engedett, egyben, hogy a „frakció” kívánságára leváltsa Szélesi Jenő alpolgármestert, akinél a számlák ellenjegyzési joga volt, elutasította, mondván, hogy „nem aláz meg egy idős, köztiszteletben álló embert”. Erre volt válasz a lemondás.

Eztán lesz igazán jó szennainak lenni: egy kis militarista szájtépés sosem árt.

Mostanra új fideszes csapatot verbuvált Salamon Gyula, aki annyira bízott újraválasztásában, hogy képviselőnek nem is jelöltette magát. Meg azért ugye, nem jár fizetés, csak a szégyen meg a munka. A „lázadó” testületi tagok, akik 2014-ben még fideszesek voltak, most függetlenként indultak.

A vasárnapi eredmény végül Fidesz-diadal lett, habár messze nem elsöprő, mint négy éve:

közel hetven százalékos részvétel mellett 56-44-re győzött Salamon Gyula (Fidesz-KDNP). A négy képviselői helyre a régi testületből újrázó alpolgi,  Szélesi Jenő mellett a polgármester titkárnőjének férje, Nagy József (szintén Fidesz-KDNP) került be a testületbe, dr. Pósa Roland állatorvos és Vimola József Endre (aki egyúttal a polgármester-ellenjelölt is volt) pedig függetlenként.

A 2014-es adatokhoz képest a Fidesz-hanyatlás szembetűnő:

Salamon Gyula akkor több mint 85 százalékkal győzött, most a sokkal szerényebb, 56%-kal kellett beérnie, holott a részvétel közel 70 százalékos volt a korábbi hatvanhárommal szemben. A Fidesz jelöltjei összesen közel százzal kevesebb szavazatot kaptak, s így csupán ketten tudtak bejutni négy helyett.

A menet közben fideszesből ellenzékké váló csoport viszont így elveszítette többségét,

A “mienk nagyobb” hirdeti a Fidesz, ám a sikerük messze nem olyan meggyőző, mint 2014-ben: több száz szavazatot veszítettek.

melyet – ahogy egy névtelenséget kérő jelöltjük fogalmazott – szomorúan bár, de tudomásul vesznek, és együttműködnek a győztesekkel a falu érdekében. A vereség okaival kapcsolatban úgy látják, hogy a Fidesz pénzével és erőforrásaival nem tudtak versenyezni. A kormánypárt a körzet képviselőjének, Gelencsér Attilának a vezetésével láthatóan mindent megmozgatott a győzelem érdekében:

többfordulós telefonos agitáció, szórólapok, plakátok, rendezvények fűtötték a gőzhengert.

A kampány csúcspontja az volt, mikor egy szórólapon, ill. Facebook-hirdetésen

megjelent a magyar-szerb határ a dupla szögesdróttal és három, az amerikai hadseregtől leselejtezett, sivatagi álcázású, géppuskás Humvee, no, meg néhány térfigyelő kamera azzal, hogy „a szennaiaknak nincs mitől félni”.

Na, erre varrjá’ gombot, Rozi.

Ezzel a kőkemény pártpropagandával – fogalmazott egy ős-szennai beszélgetőtársunk – nem tudott az ellenzék versenyezni, habár kisméretű plakátokkal, egy általuk összehívott falufórummal és szórólappal ők is próbálkoztak. Az a szlogen, hogy „Építsük Szennát újjá!” annak fényében, hogy a Fidesz-vezetésű megye területfejlesztési forrásai épp a közelmúltban ötszáz millió forint erejéig támogatják a községben a bölcsődeépítést, óvodafelújítás, szennyvízkezelést, vérszegénynek, elhibázottnak bizonyult.

Mondhatnánk végül, hogy „business as usual”, vagyis ment minden a szokott útján:

a Fidesz hozta a névjegyzékeit, a korlátlanul rendelkezésére álló anyagi és emberi erőforrásokat, a bevált migránspropagandát, az ellenzék pedig – jó érzékkel – széles ívben elkerülve az ellenzéki pártokat, csupán a civilségre és függetlenségre építve, kissé amatőr módszerekkel ugyan, de meglepően jó eredményt ért el.

A szennaiak pedig úgy tűnik, egy percig sem akadtak fenn azon, hogy támogatottjaik nemrég még pont annyira voltak fideszesek, amennyire most függetlenek. Ha holnap újra beállnak a nyájba, annál jobb. Elvégre Orbán Viktornak is bejött az arculatváltás.

H. I.


Fontos információ: a Facebook megváltoztatta az Ön által követett oldalak megjelenítését!

Ha tudni akar arról, amit Kaposvár vezetése és az általa uralt cselédmédia elhallgat, csupán annyit kell tennie, hogy Facebook-oldalunkon a „követés” gombra kattintás után állítsa be a „megjelenítés elsőként” opciót!

Így nem veszítjük egymást szem elől! Köszönjük!