Kemény hely a mozivilág: Kaposvár ismét alsóbb osztályba lépett

Hivatalosan is pályázhatunk a kisvárosi címre

Peter Bogdanovich Az utolsó mozielőadás című, 1971-es filmje óta mondhatni kultikus tény, hogy a mozi virágzása vagy épp hanyatlása a legbiztosabb állapotjelzője az adott városnak. Fizetőképes kereslet, szórakozni vágyó tömeg nélkül nem megy, s úgy tűnik, Kaposvár nem éri el azt a szintet, hogy egy valódi, „rendes” multiplex mozit eltartson. Ez esetben ugyanis a Cinema City, mely a magyar plázamozik úgy 95 százalékát üzemelteti, nyilván nem vonult volna ki. A szomorú hírből persze a kaposvári cselédsajtó kétségbeesett gyorsasággal diadaljelentést kalapált – van mááásik! –, de ez csak a megszállott hívek számára jelent megnyugvást. A mozi-hektika ugyanis tünet: azt mutatja, hogy valójában Szita Károly eszelős propagandagépezetén kívül lassan már semmi sem működik a városban.

Meg kell előznünk néhány félreértést: a régit felváltó üzemeltető, a Kultik mozihálózat ellen semmi kifogásunk, s nem okoljuk a kialakult helyzetért a Kaposvár Plazát s persze a lelépő Cinema Cityt sem. Mindenki megy a maga útján. A filmforgalmazás kőkemény piaci világ, a számok diktálnak még akkor is, ha körüllengi némi vanília- és popcornillatú romantika. A Cinema zárt már be mozit Budapesten, négyet is, s nyilván mindet ugyanazon okból: veszteséges volt az üzemeltetés.

Messze vezetne, ha elkezdenénk boncolgatni, hogyan száműzte a városvezetés

szűklátókörű – telekspekulációs – mohósága a város első plazáját a létező legrosszabb helyre, a négysávos Berzsenyi utcán túlra, a külvárost idéző bevásárlóközpontok mellé, hogy aztán megadja neki a kegyelemdöfést a Corso. Létkérdés volt számukra, hogy megmaradjon a mozi, különben tényleg lehúzhatják a rolót.

Tőlünk persze lehet szurkolni a feltörekvő, „magyar tulajdonú” Kultiknak az izraeli Cinemával szemben, de azt azért nem árt szem előtt tartani, hogy mindkettő ugyanazokat a jórészt amerikai közönségfilmeket forgalmazza. És ettől még az is tény marad, hogy a Kultik tizenhat mozijának többsége Szentes, Kiskunhalas, Pápa nagyságú (kis)városokban üzemel, Pécsen és Sopronban úgy, hogy van Cinema multiplex is mellettük.

A Kultik hálózat filmszínházai. Üdv a klubban.

Így Kaposvárt ismét egy olyan klubban üdvözölhetjük, ahová biztosan nem akart tartozni.

A konstrukcióról, amelyben üzemelni fog a kaposvári plaza-mozi: a Kultik láthatóan franchise-rendszert tart fenn, hiszen a mozijaiból közvetlenül csupán hármat, a pécsit, a salgótarjánit és a hódmezővásárhelyit működteti a Szabó Krisztián érdekeltségébe tartozó cégcsoport. Ezek közül a salgótarjáni Apollót működtető kft. tavaly 4 millió forintos veszteséggel, a vásárhelyi Mozaik mínusz tíz millióval zárt, csak a pécsi Uránia volt nyereséges.

A többi mozi csupán a hálózat tagja: lehet arany, ezüst vagy bronz fokozatú, mint a multi-level marketingben. Maguk gazdálkodnak több-kevesebb sikerrel. Ugyanakkor a központ, a  Kultik Mozihálózat Kft. a tavalyi évben írd és mondd ötszázötvenegyezer kemény magyar forintnyi árbevételre tett szert.

Ezt nem is értjük igazán. Összehasonlításul: a Cinema City múlt évi árbevétele húszmilliárd forint volt.

Az sem lehet véletlen, hogy új berendezés és vetítő-, ill. hangtechnika kerül a régi moziba: valószínűleg a Cinema – lévén a saját tulajdona – mindent elvitt. Csakhogy ezt a több tízmilliós cechet nyilván nem a Kultik mozihálózat állja az ötszázezer forintos árbevételéből, ugyanis a cégadatokból az is kiderül, hogy nulla, azaz nulla forintnyi befektetett eszköze van. Kizárásos alapon a Kaposvár Plaza finanszíroz, ahogy a lehetséges veszteséget is, hisz most ők fogják üzemeltetni a boltot.

Persze őket sem kell sajnálni: pénzemberek, menedzserek, majd ha az elviselhetőség határán túlmegy a mínusz, leállítják.

Nem állítjuk, hogy feltétlenül működésképtelen lenne a konstrukció, hiszen azért a Kaposvár Plaza mögött ott áll a Shopping Mall Invest, ill. maga Jellinek Dániel, az egyik legfiatalabb és leggyorsabban feltörekvő magyar ingatlanmilliárdos, a mozi pedig valószínűleg kulcskérdés a hely fennmaradásában. (Azért a Forbes magazin cikkét választottuk, mert ebben említés esik arról is, hogy 2019-ben Jellinek fel kívánja újítani a Kaposvár Plazát. Meglátjuk.)

Jellineket 2011-ben még gőzerővel támadta a Fidesz, konkrétan maga Németh Szilárd éppen a Csepel Plaza miatt, melyet állítólag helyi szocialisták közreműködésével szerzett meg az ingatlanbefektető. Jellinek neve szerepel a Panama-iratok egyikében is, de abból, hogy szépen gyarapodik, úgy tűnik, rendezte kapcsolatait Orbánékkal.

Diadaljelentésekre viszont semmi ok: leginkább szomorú az, hogy egy valódi, piaci alapon működő mozit sem tudott eltartani Kaposvár. Most még ugyan sikerült egy átmeneti megoldást találni, de kérdés, hogy a csoport, melynek egyes elemei veszteségekkel küszködnek, a középpontjában lévő cég pedig ötszázezer forint árbevételt produkált egy év alatt, mennyire és meddig nyújt biztos hátteret a kaposvári mozirajongók filméhségének.

H. I.


Fontos információ: a Facebook megváltoztatta az Ön által követett oldalak megjelenítését!

Ha tudni akar arról, amit Kaposvár vezetése és az általa uralt cselédmédia elhallgat, csupán annyit kell tennie, hogy Facebook-oldalunkon a „követés” gombra kattintás után állítsa be a „megjelenítés elsőként” opciót!

Így nem veszítjük egymást szem elől! Köszönjük!