Kis helyi növényhatározó pökhendi városkertészeknek: virágos vagy bozótos Kaposvár?

Kinyílott a pitypang

Ha egy városnak olyan szerények az adottságai, mint Kaposvárnak, valóban minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy magára irányítsa a figyelmet. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy mennyi valóban ígéretes dolog halt el csírájában vagy épp virágában, még inkább érthető, hogy mások által nem különösebben preferált, „százméteres, félnehézsúlyú kalaplengetés” kategóriákban elért eredményekkel vagyunk kénytelenek büszkélkedni. Ha végképp semmi sincs, marad a huszonhatodik falusi pálinkafesztivál, ahol biztosan leesik egy-két aranyérem, vagy különdíj, amelyekről aztán lehet egy-két bombasztikus cikket kanyarítani. Vagy itt vannak a virágok, ugye, s ettől már biztosan csak jó emberek lehetünk. De, mint mindent, talán ezt is lehetne jobban csinálni.

Közgyűlési napirenden a Kétfarkú-rendelet, avagy a nevetségessé válás biztos receptje

Városi önlejárató-verseny fedősztorival – frissítve, többször is*!

Rendesen bejárta a kaposvári önkormányzat járdafestés- és Kétfarkú-ellenes rendelet-tervezete az országos médiát. Nyugodtan kijelenthetjük: a fideszes városvezetésnek önállóan, segítség nélkül sikerült ismét totálisan hülyét csinálnia magából. És ezúttal sem túlzás kijelenteni, hogy Szita Károly agyszüleménye mindez, aki valószínűleg – és ismét a szokásos besúgó-túlbuzgóságától fűtve – csupán meg akarja mutatni a fideszes világnak, hogy ő aztán eredményesen tud harcolni Kétfarkú Kutya Párt látszólag bohókás, ártalmatlan, ám a hatalomra nézve veszélyes taktikája ellen. A nevetségessé válás ölni tud, s ezt a Fidesz és kapcsolt részei egyre jobban érzik. De szegényeknek addig már nem terjed a belátási képessége, hogy nem a járdafestés az, amitől nevetségessé válnak, hanem épp a reakció, amit ezekre a gesztusokra adnak. De mennek, és csinálják: rendeletet alkotnak a semmiről, s ezen egy ország röhög.

NB egyes költségek, megyei szintű játék: a Rákóczi halott, és nem sok jel mutat arra, hogy feltámad

Kéki Zoltán ismét szolgálatba helyezte magát

Most, hogy immár biztosra vehetjük: jövőre megint nem lesz BL-főtáblás a Kaposvári Rákóczi, talán ideje egy szerényebb körképet vázolni arról, hogyan is állnak a múltjához képest igencsak méltatlan helyzetben vegetáló futballcsapat dolgai. Nos, leginkább sehogy, ha eltekintünk pl. attól, hogy éppen ma zajlott – még nem tudni, milyen eredménnyel – Házi László korábbi vezetőedző munkaügyi pere, amelyet a Kaposvári Labdarúgó Kft. ellen indított. És ez csak egy a számos kétes, vagy éppen zűrös ügyből, amely éppen úgy zsongja-dongja körül a csapatot, mint a dögöt a legyek. A legbiztosabb jele a válságnak éppen dr. Kéki Zoltánnak, Kaposvár nyugalmazott címzetes főjegyzőjének újbóli megjelenése a pálya szélén: nemrég ő lett a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia vezetője, leváltva Herczeg Erik műtrágyaügyi vállalkozót, aki, úgy látszik, egyre kevésbé bírja a város vezetésének bizalmát. Hamar kitelt a becsület.

Vendetta a Kontrássy utcán: kirúgások utáni villongás az egykori somogyisok közt

Átlátszó bizonyítvány-magyarázat

Talán még nem kell részleteiben felidézni a kaposvári médiaviszonyokban tavaly ősszel-télen bekövetkezett változásokat: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opimus Press megszerezte a Somogyit is birtokló Mediaworks többségi tulajdonát. Egy hónap múlva kirúgták Ficsór János kiadóvezetőt, Czene Attila felelős szerkesztőt, és a korábban nyugdíjazott egykori MSZMP-apparatcsikot, Lengyel Jánost nevezték ki a szerkesztőség élére. Két munkatársnak két hét múlva mennie kellett, a legkevésbé sem titkolt politikai megfontolásból. Nemrég egyikük, Vas András alkalmasnak látta az időt, hogy az Átlátszó hasábjain apróra beszámoljon a „szabad” Somogyi utolsó napjairól, mindeközben belerúgjon egy embereset korábbi főnökébe, Czenébe, aki ezt nem hagyta szó nélkül.

Itt a bizonyíték: az égvilágon semmi sincs rendben a 67-es út körül!

A csicskaújságírás újabb mélységi rekordja a Kaposvár Moston

Nem fogják elhinni a tisztelt olvasók, de ez esetben tényleg utáljuk, hogy sokadszorra is igazunk lett: ezerszer leírtuk, hogy egyre több a gyanús körülmény a 67-es út építése körül, s most itt a töredelem. Szita Károly polgármester keddi „szokásos”, saját házirádiójának adott interjújában beismerte, hogy hét évnyi hazudozás, sunyítás, mellébeszélés, bombasztikus kijelentések, brosúrák özöne után még mindig nincs érvényes kormánydöntés arról, hogy van-e pénz, van-e valódi kormányakarat arra, hogy Kaposvárt gyorsforgalmi út kösse össze a Holddal, az M7-essel, vagy bármivel. Hiába volt Modern Városok szerződés, legalább három-négy határozat, készültek (kétszer is!) fél-félmilliárd forintért a tervek, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nemrég külön sajtóközleményben adta hírül, hogy megvan a kivitelező (!), a Strabag vezette konzorcium, erre Szita Károly tegnap bevallja, hogy csak májusban lesz kormánydöntés arról, hogy kezdődhet-e a beruházás. Mi a túró van?

Halleluja! Helyreáll a törvényesség és a rend Kaposváron: készül a „Lex Kétfarkú”, a járdafestést kriminalizáló rendelet!

A tisztesség gáncstalan lovagjai akcióban

Némi kis húsvéti „szabadság-megváltás” után ismét a tettek mezejére lépünk, és tesszük tovább a kaposvári sajtó- és szólásszabadság magányos, mindazonáltal rendíthetetlen oszlopaként dolgunkat. Amiről lemaradtunk, bepótoljuk: nem marad szó nélkül a Kaposvári Egyetem vezetésének szégyenletes, gyáva akciója, mellyel odaállt a kormány CEU- és civilizációellenes bosszúhadjárata mellé, ahogy a többi hitványság sem. Nem is kell messzire menni a példáért: itt van a kaposvári közgyűlés április 27-i ülésére készült előterjesztés, amely tartalmaz egy, a sokat szenvedett 7/2013. (III.4.) önkormányzati rendelet a „közösségi együttélés alapvető szabályairól”, ill. annak módosításáról szóló tételt, amely kétségkívül a Kétfarkú Kutya Párt kaposvári, néhány héttel ezelőtti akciója nyomán született.

A humor nagyágyúi: így próbált viccelődni a kaposvári Fidesz-holdudvar és a csicskamédia április elsején

Kínos, kínosabb, Pintér Rómeó – *frissítve!

Még a rutinos Fidesz-trollok foga is belevásott abba, amit a kaposvári Fidesz környékén gyülekező csúcsértelmiségi társaság április elseje alkalmából előadott. „Tapló primitívség” – ennél jobb állandó jelzőt nehezen találnák produktumaikra. Alapszabály: ha a hatalom környékéről, annak testhajlataiban tenyészők próbálnak meg poénkodni, abból csak a szégyen lesz, no meg a törvényszerű lelepleződés: ezek, sőt EZEK pontosan ilyenek. Ennyit tudnak: játszótéri homokozóból mentett, surmó viccelődéssel hülyét csinálni magukból. Ha már a hatalom gyakorlóiba nem mernek belekóstolni, maradnak a szegények, a védtelenek, a kiszolgáltatottak – abban nincs kockázat. A kínos események középpontjában pedig egy fideszes képviselő, aki ezt jó alkalomnak vélte új frizurájának és toalettjének bemutatására: Pintér Rómeó.

Szalonnából nem lesz napelem: mekkorát bukott a Kométa a csornai gyáron?

Hentes maradjon a mortadellánál

Meglehetősen nagy visszhangja volt 2013-ban annak a fúziónak, amelynek során egy, a Győr-Moson-Sopron megyei Csornára tervezett napelemgyár megvalósítására szövetkezett a kaposvári Kométa 99 Zrt. az Ecosolifer Modulgyártó Kft.-vel. Egy high-tech üzemet terveztek, amely 2013–2014-ben 25 megawattnyi energia előállítására alkalmas eszközt gyárt, majd 2015-re a kapacitást 52 megawattra tervezték bővíteni. Ez lett volna a tervek szerint Magyarország első ipari méretű vékonyrétegű napelemgyártó beruházása. A kormány támogatta a tervet, EU-s pályázati pénz szagát is lehetett érezni, így aztán nem csoda, hogy ez a projekt is buktával végezte, mint sok társa: eltűnt a pénz, napelem sehol. És, hogy még szebb legyen: mindebben már a Kométa révén kaposvári önkormányzat 38 százalékos, ellenőrzési és vétójoggal rendelkező társtulajdonosként vett részt.

Héja vagy galamb? Távolabb tartja-e magát és a hitéletet a politikától az új megyéspüspök, Varga László elődjénél, Balás Bélánál?

„Gelencsér atya köszönti a híveket”

Nyilván a többséget már elérte a hír, hogy Ferenc pápa a visszavonulási kort elért Balás Béla somogyi megyéspüspök utódjául Varga Lászlót, a kaposvári Szent Imre templom plébánosát nevezte ki. A visszhangok szinte egyöntetűen azt emelték ki, hogy a köztiszteletben álló, népszerű pap, aki hitéleti tevékenysége mellett jelentős szellemi alkotómunkát is magáénak tudhat, megérdemelten nyerte el a tisztséget. Azt minden kockázat nélkül feltételezhetjük, hogy az új egyházi vezetővel új hangsúlyok jönnek, s számos dologban változás. Számunkra a legizgalmasabb kérdés, hogy Varga László hogyan viszonyul majd a jelenlegi helyi politikai szereplőkhöz, mennyire hajlandó eszközévé válni a többnyire alig leplezett befolyásszerző törekvéseknek. Ha folytatja azt a távolságtartó gyakorlatot, ami plébánosként jellemző volt rá, egy-két helyi Fidesz-nagyarcú meglepődhet.

Azok az átkozott határidők: mikor lesz így „modern város” Kaposvárból?

R67-es, Közlekedési Központ, színház – hol is tartunk?

Nem változtatunk azon a gyakorlatunkon, hogy időről időre áttekintjük azokat az ígéreteket, amelyekkel a Modern Városok Programja lassan két éve folytonosan izgalomban tartja a médiát és a közvéleményt. A többséggel persze könnyű dolguk van: elég az arcukba tolni egy sajtóközleményt, ahogyan utoljára a 67-es, „zenélő” útról szólót is. Ez a szöveg Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleményén alapult, és persze boldog-boldogtalan visszaböfögte anélkül, hogy hozzátett volna valamit. Ez a közlemény-újságírás a szakma legalja: copy-paste, minimális munka, felelősség, s persze ugyanennyi a hozzáadott érték is. Az viszont már senkinek sem tűnt fel, hogy hiába a nagy csinnadratta: a közbeszerzési értesítőben még mindig nincs ott a kommüniké arról, hogy ki, és mikor is fogja megkezdeni az elátkozott út építését.