Tag Archives: Búvópatak

Taszári rekviem 2.: mindent anyátokról

Az üvöltő dervis színre lép: „Kaposvár retteg”

Hosszú ideig, körülbelül másfél évig nem lehetett tudni, hogy az 1999-es NATO csatlakozásunk után melyik lesz a harmadik repülőtér, amelyet az ország Ferihegy és Kecskemét mellett felajánl a katonai szervezetnek. A totális káoszra, amit az Orbán-Torgyán kormány honvédelmi ügyekben kavart, mi sem jellemzőbb, mint, hogy az ORIGO 2000. szeptember hatodikán a Népszavára hivatkozva még azt írta: „egy 1998-as NATO-szakértői bejárás jelentése egyértelműen kizárta a fejlesztési körből Taszárt. Ennek fő oka: a határ közelsége miatt a felszálló gépek sebezhetők. Ezenkívül Taszáron nincs működő magyar honvédségi bázis, hiányzik az infrastrukturális háttér. Nem elhanyagolható tényező, hogy a területet amerikai békefenntartók bérlik.”

Kulturális folyóirat szögesdrót-körítéssel– megjelent a Somogy második száma

A verejték, a homlok, és ami mögötte nincs

Megígérték, megtették. Tehetnénk mi is úgy, mint a kaposvári-somogyi nyilvánosság döntő része, mely egyszerűen levegőnek nézi őket, de nem: a média maga az üzenet, és nem tükör, hanem valamiféle emésztőszerv, melyből valami egészen más jön ki a végén, hogy finomak legyünk. Az állapota pedig – s ide már értsük a Somogyot is – orvosért kiált. A Somogyi Hírlap degenerált-autista hozzáállásán nem csodálkozunk: nyilván idegenkedik egy kulturális folyóirat által felvetett témáktól az, aki egy Grimm-mesével sem tud megbirkózni. A többiektől viszont – miután elvileg egy, hovatovább árpádsávos zászló alatt vonulnának – elvárható lett volna némi támogatás, ha már ugyanabból a vályúba mérnek nekik. Szakály Sándor azonban még mindig csalódottnak tűnt, pedig a Somogy odatette magát – menekültügyben is.