Tag Archives: Csiky Gergely Színház

Szigorúan ellenőrzött leépülés: Bérczes László korábbi művészeti vezető is távozik a Csiky Gergelyből

Celebhírek a süllyedő hajóról

A Pécsi Stop értesülése szerint lelép a színház egykori, a helyi média által agyonsztárolt művészeti vezetője, aki előbb „csak” a színház arculatát, művészeti tevékenységét meghatározó beosztásáról mondott le, persze titokban, s lett először „tanácsadó” majd egyszerű rendező. Miután összesen egyet fog a következő évadban rendezni, nem meglepő a távozása. Most, a pécsi lapnak adott rövid interjújában már azt is el merte mondani: nem fogadta el a színház vezetésének ajánlatát. Miután a feladata már korábban tisztázott volt, nem tudunk másra gondolni, mint, hogy pénzügyi megfontolások miatt lépett a távozás hímes mezejére. Nyilatkozatából, melyben a négy kirúgott színész ügyére is kitér, kiderül: sok mindent szeretne, de ujjat húzni a Vidnyánszky-maffiával, nos, azt semmiképpen.

Csiky-botrány- és Fülöp-ügyi fejlemények: zaklatás, mint az irodalmi munkásság része, s más, konyhapulti nyalánkságok

… mint pl. a helyesírási hibák útján elkövetett becsületsértés

Úgy gondoljuk, talán itt az ideje összefoglalni az elmúlt napok színház- és Fülöp Péter-ügyi eseményeit: történt egy s más. Ezek tőlünk függetlenül más megvilágításba helyezik a történeteket, másrészt – hogy stílben maradjunk – új oldalukról ismerünk meg régi szereplőket. Továbbá a sajtó- és közösségi médiavisszhang rengeteget elárul az érintettekről. Mert „a megszólalás maga az ember” Buffon szerint (nem Gigiről, a Juve kapusáról, hanem a kiváló természettudósról van szó), s mondását azért facsartuk ki némiképp, mert szerintünk nem csak a stílus számít, hanem a tartalom is: a mai, álhírektől fertőzött világban annak is van információértéke, hogy ki milyen hazugságok mögé rejtőzik, milyen téveszméket melenget a keblén, s hogyan próbál ebből hasznot húzni.

Nem vénnek való színház: az egyenlő bánásmód-törvény megsértése miatt perlik a Csiky Gergelyt a nemrég elbocsátott színészek, miután felvettek a helyükre négy, frissen végzett Vidnyánszky-tanítványt

Kor szerinti diszkrimináció történt?

Úgy tűnik, a kaposvári színházi élet gauleitereinek nem volt elég az a három-négy méretes pofon, amit az elmúlt években a különböző törvényszékektől és ítélőtábláktól kaptak. A buktasorozatot Vidnyánszky Attila, ill. a Kaposvári Egyetem kezdte: Csáki Juditot, a Színházi Tanszék vezetőjét távolították el törvénytelen módon. Meg is adták az árát, természetesen közpénzből. Folytatódott a Kocsis Pál és Kőrösi András elleni hadjárattal: előbbit szintén az egyetem színházi tanszékéről, Kőrösit pedig a színháztól rúgták ki, ám mindketten győztek a bíróságon.

Most ismét a törvény elé került egy hasonló ügy: nemrég számoltunk be arról, hogy Fülöp Péter, a színház igazgatója – tegyük hozzá, gyalázatos körülmények közepette – mondott fel négy, hosszú ideje a színháznál dolgozó színésznek, akik ismét csak a törvényszékhez fordultak, jó okkal: álláspontjuk szerint munkaadójuk megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, miután négy, a Vidnyánszky-osztályban frissen végzett színészt vettek fel a helyükre. Ha elmúltál negyven, és nem vagy csókos, pusztulj.

Közgyűlési napirenden a Kétfarkú-rendelet, avagy a nevetségessé válás biztos receptje

Városi önlejárató-verseny fedősztorival – frissítve, többször is*!

Rendesen bejárta a kaposvári önkormányzat járdafestés- és Kétfarkú-ellenes rendelet-tervezete az országos médiát. Nyugodtan kijelenthetjük: a fideszes városvezetésnek önállóan, segítség nélkül sikerült ismét totálisan hülyét csinálnia magából. És ezúttal sem túlzás kijelenteni, hogy Szita Károly agyszüleménye mindez, aki valószínűleg – és ismét a szokásos besúgó-túlbuzgóságától fűtve – csupán meg akarja mutatni a fideszes világnak, hogy ő aztán eredményesen tud harcolni Kétfarkú Kutya Párt látszólag bohókás, ártalmatlan, ám a hatalomra nézve veszélyes taktikája ellen. A nevetségessé válás ölni tud, s ezt a Fidesz és kapcsolt részei egyre jobban érzik. De szegényeknek addig már nem terjed a belátási képessége, hogy nem a járdafestés az, amitől nevetségessé válnak, hanem épp a reakció, amit ezekre a gesztusokra adnak. De mennek, és csinálják: rendeletet alkotnak a semmiről, s ezen egy ország röhög.

Azok az átkozott határidők: mikor lesz így „modern város” Kaposvárból?

R67-es, Közlekedési Központ, színház – hol is tartunk?

Nem változtatunk azon a gyakorlatunkon, hogy időről időre áttekintjük azokat az ígéreteket, amelyekkel a Modern Városok Programja lassan két éve folytonosan izgalomban tartja a médiát és a közvéleményt. A többséggel persze könnyű dolguk van: elég az arcukba tolni egy sajtóközleményt, ahogyan utoljára a 67-es, „zenélő” útról szólót is. Ez a szöveg Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleményén alapult, és persze boldog-boldogtalan visszaböfögte anélkül, hogy hozzátett volna valamit. Ez a közlemény-újságírás a szakma legalja: copy-paste, minimális munka, felelősség, s persze ugyanennyi a hozzáadott érték is. Az viszont már senkinek sem tűnt fel, hogy hiába a nagy csinnadratta: a közbeszerzési értesítőben még mindig nincs ott a kommüniké arról, hogy ki, és mikor is fogja megkezdeni az elátkozott út építését.

Rákóczi téri színészlakások felújítása: egy alvállalkozó kálváriája és más furcsaságok

Csiky Gergely Építőipari Kft.?

Az itt következő történet leginkább talán arról szól, hogy mitől is a magyar Európa legdepressziósabb népe. Igazi választ ugyan nem tudunk rá, csupán egy példát, amelyből legalábbis sejthető. Hogyan kell egymással kibabrálni, öncélúan, szórakozásból, talán némi anyagi előnyért, vagy puszta hatalmi arrogancia által vezérelve. Hogyan kell (kell?) a joggal visszaélni, cinikusan a törvény betűje mögé bújva jogászkodni a józan ész ellenében, miközben néhány jóindulatú gesztussal elintézhető lett volna egy ügy, és a jóhiszemű fél nem szenvedett volna kárt, nem kéne futnia a pénze után. Aki pedig a kirakatban áll – mert tévedés ne essék: egy kisváros színházigazgatója nagyon is közszereplő – nem engedheti meg magának, hogy úgy intézze az ügyeket, mint egy falusi kupec.

Farizeusok ámokfutása, avagy a Jordán-ügy kaposvári szálai

Szombathelyi rémdráma két felvonásban

Nem hisszük, hogy sokaknak kimaradt volna az elmúlt hetek eseménysora, amely a szombathelyi színházigazgatói pályázat körül zajlott. Miután épp egy évtizede Kaposváron is folytonos turbulenciák középpontja a színház, s mivel a (fő)szereplők többsége egykor itt játszott, engedünk kicsit abból a szigorú elvünkből, hogy csak kaposvári témákkal foglalkozunk. Valahol persze mindenki kaposvári – már, ha színházról van szó – s most, hogy a Csiky Gergely visszatöppedt egy művházban játszó félamatőr társulat szintjére, szélesebbre vonhatjuk a horizontot. Azért nem kell megijedni: van helyi vonatkozás bőven – sajnos. Iparszerűen folyik az országban az, ami pár éve Kaposváron zajlott, és sokadszor hangsúlyozzuk, itt, helyben már a következmények is látszanak, csak vettessék ide a vigyázó szem.

Mindeközben Dubaiban és Brazíliában: Fülöp Péter színigazgató úr Instagram-oldala egzotikusabbnál egzotikusabb utazásokról tanúskodik

Újabb adalék a színházi tisztogatáshoz

Az aktivitásból látható, hogy milyen érzékenyen érintette olvasóinkat mindaz, amit előző írásunkban a Csiky Gergely Színházban történtekről elmondtunk. Nyilván joggal: a leépülés, úgy látszik, megállíthatatlan. Talán ad némi vigaszt az áldozatoknak, hogy mennyien nyilvánítottak véleményt, és adtak hangot megdöbbenésüknek. Úgy tűnik, a város vezetése nem fogja fel: hiába lesz (majd egyszer) kacsalábon forgó színházunk, ha közben széthullik a társulat, s már elszélednek azok is, akik talán nem oszlopai, de nélkülözhetetlen alkotórészei voltak ennek az egykor Európa-hírű társulatnak. Bozsik Yvettre vagy Fülöp Péterre még a rajongóik (ha vannak) sem mondanák, hogy társulatépítő személyiségek. Viszont úgy tűnik, utóbbi a saját épülésére kiemelt figyelmet fordít.

Tisztogatás* a Csikyben: a kultúrkomisszárok élesben, a társulat tagjai közt vágnak rendet

A dolgok állásáról a kaposvári színházban

Információink szerint tegnap szerződésbontást kínáltak közös megegyezéssel négy régi tagnak a Csiky Gergely Színház társulatából: Horváth Zita, Kovács Zsuzsa, Fábián Zsolt és Lecső Péter öt hónap végkielégítéssel távozik. A minden bizonnyal jól megrendezett nagyjelenet résztvevői voltak még Fülöp Péter megbízott ügyvezető igazgató, a színház ügyvédje és Bozsik Yvette művészeti vezető. A kirúgott színészek mindegyike évtizedes múlttal bír a társulatban, tehát úgy tűnik, hogy a városvezetés elvárásait az olcsóbb színházról fegyelmezetten teljesítő menedzsmentnek sikerült vagy egy évszázadnyi tehetségtől, szorgalomtól, odaadástól, lelkesedéstől megszabadítania az intézményt, és nagyot léphetnek előre a Rátóti Zoltán által kijelölt, teljes eljelentéktelenedés felé vezető úton.

A ZÁÉV-nek mindent szabad a pénzünkért: összegányolt építkezések, elszálló határidők, lapító polgármesterek

Jó kezekbe került a Csiky Gergely Színház?

Talán nem túlzás, ha kijelentjük: mára a legtöbb kaposvárinak úgy a szívéhez nőtt a szomszédos megyeszékhely emblematikus építőipari cége, mintha a mienk volna. ZÁÉV itt, ZÁÉV ott: miután az elmúlt években sikerült majdnem teljesen lenullázni a helyi cégeket, lényegében minden jelentősebb beruházás az ő térfelükön landolt. Nyilván, hiszen a közbeszerzések többségében az ellenfél valamilyen kamu-konzorcium, vagy ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozó cég, de még ebből sem jutott Kaposvárra egy fél sem. Ez is nagy baj persze, de az igazi az, ami egyre inkább körvonalazódik az itt következő történetben is: a Fidesz-csókos vállalkozás szent tehén, amely nem elsősorban építésre, hanem az EU-s és állami pénzek „felhasználására” szakosodott. Már, ha értik, mire gondolunk.