Tag Archives: Gelencsér Attila

Már megint van egy új kormányrendelet a 67-es útról: csupán aprópénz lesz 2017-re, de leginkább semmi

Az igazság odalent van

A nem vérbeborult agyú Fidesz-szektatagokon kívül eddig is pontosan tudta mindenki, hogy a Modern Városok Program nem egyéb hangzatos blöffnél: olyan, khm… „csoportosítása” a terveknek és az EU-tól várható forrásoknak, amelyből az egyszeri hívő számára úgy tűnik, mintha Orbán Viktor személyes, két dolgos kezével felhalmozott magánvagyonából adományozna útra, sportcsarnokra, színházra valót hűséges népének. Kormányzói kegy, mint amit a boldog békeidőkben Horthy Miklós sokezer keresztgyermeke kapott a kegyelmes úr nevenapján, praktikusan Mikuláskor. Már korábbi írásainkban is utaltunk rá: az ördög a részletekben bújik majd meg, s, hogy további népi bölcsességeket idézzünk: a cigányt sem úgy verik, és az út is hosszú a pohártól az ajkunkig. Most ismét adott a Magyar Közlöny némi gyengécske fogódzót, mire is számítsunk a közeljövőben.

Homatech-végjáték: megszüntette az előzetes környezetvédelmi eljárást a hatóság a gumiégető ügyében

A bosszú hidegen édes

Csak a könnyű hajnali pára, no meg a dioxin és az aromás szénhidrogének szívódnak úgy fel a levegőben, ahogy a nagyarcú Homatech-vigécek magabiztossága – no meg ők maguk is – Csányi Sándor döntése után. Utólag persze már a legelvakultabb Fidesz-mamelukok is azt bizonygatják, hogy ők kezdettől ellene voltak a tervnek, s ezért hajlandók nyilvánosan, pl. a Családok… c. Facebook-oldalon tömegek által kiröhögtetni magukat, de a végjáték már csak ilyen: a történet önmaga paródiájába megy át. Az új fejlemény csupán annyi ugyan, hogy a hatóság törölte a környezetvédelmi eljárást az érintett kérésére, de ez ahhoz képest már valami, hogy eddig mindenki bénultan, lefagyva állt a tizenkilencezres szám előtt.

Döntsenek Kaposvár polgárai: népszavazást a gumihulladék-feldolgozóról!

Kell ez nekünk?

Finiséhez érkezett Kaposváron a gumihulladék-feldolgozó létesítése ellen indított népszavazási aláírásgyűjtő mozgalom: kilenc nap maradt abból a szűk harmincból, amelyet a törvény engedélyez a közel 13.500 támogató szignó összegyűjtésére. Nem titok, hogy most körülbelül tizenkétezernél tart az önzetlen és elszánt aktivista-hősök vállán nyugvó kampány, amelynek során házról házra, utcáról utcára járva szólítják meg a kaposváriakat, reggeltől estig, hétvégén, a sokszor agyforraló hőségben, vagy épp az aláírásgyűjtő standoknál győzködik a néha ijesztően tájékozatlanokat, akik közül többen szentül hitték, hogy a tervezett üzemben gumiőrleményt fognak készíteni játszóterek burkolatához…

Tíz plusz tízezer ok aláírásgyűjtésre, második rész: a negyvenszer nehezebb pálya

 … s közben gyíkemberek jönnek a Göppingeni Egyetemről

Mindig azt hisszük, hogy ennél többet már nem lehet elmondani sem az ügyről, sem arról a vállalkozásról, amely ezt a már országos közutálatnak örvendő gumihulladék-feldolgozót Kaposvárra kívánja telepíteni. És még mindig lehet, pedig már itt lenne az ideje, hogy elefelejtsük. Az ok szinte magától értetődő: a valódi arcát hirtelen kivillantó brutális önkény és arrogancia, a folyamatos hazudozás felszínre dobta azokat az idestova húsz éve rejtett anomáliákat, amelyek Kaposvárt ebben a fullasztó, reménytelen állapotban tartják. Néhány ezren egy csapásra (szó szerint) rájöttek, hogy a folytonos sikerpropaganda, a gátlástalan öndicséret mögött végtelenül soványka teljesítmény van, ezzel szemben vannak hűbéri úr-szolga viszonyok, kuss a más véleményen lévőknek, egyszóval virtigli pártállam, ahogy ’90 előtt. Akár hálásak is lehetnénk a Homatechnek, hogy mindezt megmutatta, oly sok minden mellett, amit erőnek erejével titkolni próbál.

Erősödik a guminyomás: „gazdasági szempontból értelmetlen, környezeti veszélyforrás”

Titkos Fidesz-gyűlésen győzködték a tagokat

Immár egy teljes hónapja múlt, hogy Szita Károly új harcostársával, István Gábor vezérigazgatóval az oldalán bejelentette, hogy egy hőbontásos elvre épülő gumihulladék-feldolgozóval ajándékozza meg Kaposvár lakóit. Az ajándék persze úgy az igazi, ha meglepetés – a polgármester és a többiek ezért gondosan el is titkolták a polgárok elől – hisz hol maradna akkor a valódi öröm? Lett is nagy, de korántsem osztatlan: a Százhalombattáról kiebrudalt vegyigyár ügye (mert mondjuk ki nyíltan, nem egyéb ez) most Kaposvár lakóinak idegeit borzolja. Szita Károly s a mögötte állók úgy gondolták, hogy, mint annyi mást, ezt sem lesz nehéz lenyomni a torkunkon, de tévedtek: a felháborodás, mondhatni általános, s azok körében is, akik nemrég még támogatták a Fidesz és a kaposvári polgármester sajátos demokráciaértelmezését.

Putyin ügynökei Kaposváron: ha egyszer Gelencsér valakit becsatornáz…

Fidesz-fanclub vállalkozóknak?

Woody Allen, a hivatásos szállóige-készítő nagyiparos egyik korai remeke így szólt: „soha nem lennék tagja egy olyan klubnak, amely felvenne engem a tagjai közé”. Ha viszont az ember reménytelenül vágyakozik magánál jobb társaságra, legjobb, ha követi Gelencsér Attila példáját, és alapít egy múlhatatlanul fontos gittegyletet, amelynek tagságánál csak egy dolog kínosabb: kimaradni belőle. Nincsen szó arról, hogy mostantól árnyékként követnénk a parlament legkifinomultabb entellektüeljét, viszont nem hagynánk szó nélkül – már csak a jegyzőkönyv kedvéért sem – a politikai pótcselekvést, a vállalkozók primitív provokálásának legújabb, a legkevésbé sem eredeti ötletét. Az pedig egyenesen szórakoztató, hogy akár két kiéhezett kóbor eb, úgy kapkodja ki egymás szájából a csontig lerágott ötleteket Szita Károly és Gelencsér Attila.

Gelencsér Attila lázas víziója: muzulmán uralom Kaposváron!

Már szegény Balás püspököt is plagizálják?

Sürgős, halasztást nem tűrő kéréssel fordulnánk mindazon Fidesz-funkcionáriusokhoz: képviselőkhöz, polgármesterekhez és a szakmai önbecsülés okán azokhoz a testnevelés szakosokhoz, akikben a józan önmérsékletnek és a humánumnak maradt akár egy szikrája is, értve ezalatt kiemelten Schmidt Jenő tabi és kisebb mértékben Szita Károly városvezetőket: haladéktalanul tegyenek lépéseket Gelencsér Attila párt- és képviselőtársuk gyámság alá helyeztetésére, mielőtt ámokfutásának következtében tágabb vagy szűkebb környezetében jóvátehetetlen kárt okoz, netán vak tombolásában – isten őrizzen – maga ellen fordul. Kötelességünk szólni, miután cselekvő- és ítélőképességének végleges elvesztéséről ország-világ meggyőződhetett azon a sajtótájékoztatón, amelyet a hozzá hasonlóan az ép öntudat és a teljes sötétség határán egyensúlyozó Nógrádi Györggyel együtt tartottak február 17-én, ahol Kaposvár országgyűlési képviselője előadott egy valóságos kis irodalmi remekművet, egy fikciót (előszörre elütöttük, és „fuckciót” írtunk), melyben a képzeletbeli Kaposvárt baloldali politikusok vezetik (uramatyám), s ennek következtében elözönlötték a migránsok.

Rajtunk röhög az ország: Gelencsér Attila megint megszólalt a parlamentben

Taszár, Azori-szigetek, halálbüntetés – mi jöhet még?

Kaposvár országgyűlési képviselőjének a már rendszeresnek tekinthető nevetségessé váláson kívül mással még egyszer sem sikerült az országos figyelem középpontjába kerülni. Nyilvános balfogásait bajos volna számszerűsíteni, kezdve a hírhedt Azori-szigeteki kiruccanástól a halálbüntetés követeléséig, vagy éppen a minapi kirohanásáig, melyben a pedagógusoktól kívánta megvédeni az országot, bár a kaposváriak számára az örök klasszikus nyilván az a felülmúlhatatlan surmóság marad, mikor még ellenzékben követelte, hogy „Taszár ügyében már ne tegyenek semmit, bízzák a következő kormányra”. Tegnap a 444.hu cikke hívta fel a széles tömegek figyelmét arra, hogy Gelencsér a parlament és az ország nyilvánossága előtt egyedülálló, a logika Arisztotelész óta létező alaptételeit einsteini szinten megingató okfejtéssel állt elő: azért kell Magyarországon olimpia, mert 1954-ben a németek legyőztek bennünket a világbajnokságon.

Az ismeretlen pártkatona levele Leninhez: védjük meg az országot a pedagógusoktól!

Édesapám, ezek ugyanazok…

Talán nem is kéne ezzel foglalkozni, de, s erre már számos példával szolgáltunk, nem tehetünk másként: megszületnek ezek az irományok, a világhálón önálló életre kelnek, perverz hazugságaik befészkelik magukat sok-sok kényelmes, gyáva, vagy épp saját életével, bajaival túlontúl elfoglalt embertársunk agyába. A többség megszokja, belefásulnak, s attól, hogy már csak legyint mindenki ezekre az egyébként ordító baromságokra, kiagyalóik azt hiszik, igazuk van, mert nem mond ellent nekik senki. És, bár tényleg volna jobb dolgunk, meg kell mutatnunk: „ezek”, pontosan ugyanott tartanak, mint azok, akikről klónozták őket az ötvenes években. Beleolvastunk a Fidesz megyei választmányának köznevelésről szóló közleményébe: ezek még talán a kevertet is el tudnák rontani…

Az új földesúr, avagy Mihalecz tekintetes bevásárol

Medve-talpalatnyi föld a pártszolgálatosnak

Némi félsszel választottuk Jókai Mór regényének címét, miután úgy néz ki, Kaposváron még azt sem illik csak úgy kényre-kedvre, hanem minimum körbe kell szaladni a városban, és megkérdezni néhány illetékest, vagy épp véleménynyilvánító szavazást kiírni róla, mint az életbevágó buszdekorációkról, de aztán összeszedtük a bátorságunkat, nem akarván lemaradni a kaposvári progresszív értelmiség színe-javától, akik tömegével írnak alá kormánykritikus petíciókat, életük és egzisztenciájuk kockáztatásával lájkolnak kritikus hangvételű helyi hírblogokat, belevágtunk. Juszt is Jókai, még, ha meg is fenyeget bennünket érte csontujjával, mert itt tényleg az új feudalizmus, a földesúri osztály épül, éppen olyan mocskos módszerekkel, amilyenekkel a Legfőbb Hűbérúr kegyes jóindulatát ki lehetett érdemelni. Mihalecz Andrásnak, a kaposvári közgyűlés Fidesz-frakcióvezetőjének nem volt könnyű dolga, de helytállt: alig kevesebb, mint százmillióért hullott az ölébe némi földecske. Mi pedig az örömteli esemény alkalmából egy szerény portrévázlattal kedveskednénk.