Tag Archives: Gyenesei István

Képmutatók a kormányhivatali galériában, avagy így mulat a helyi celebvilág

Varázslatos El „Casino” az úri közönségnek

Zsurnálnyelven szólva bensőséges esemény színhelye volt a Somogy Megyei Kormányhivatal galériája: most Gyenesei István ex-miniszter, képviselő és valahai megyei elnök – s még sorolhatnánk a címeit visszamenőleg egészen az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának titkárságáig – és kedves párja, Kaszás Hajnalka „coming outolt” egy nagyot. Teljesítették a spanyolországi Leóntól Santiago de Composteláig tartó Szent Jakab-utat, népszerű nevén az El Caminót. Ez, nyilván tudja mindenki, egy zarándoklat, melynek során 330 kilométert kell megtenni gyalogosan, s hatására jut el szerencsés esetben a spiritualitás egy magasabb fokára a delikvens. A galériában az úton készült képeiket, ma divatos szóval élve szelfijeiket állították ki, mondhatni kézzelfogható bizonyságaként annak, hogy a keresztényi alázat magaslata még jórészt előttük tornyosul. A kiállítást – hogy szemernyi kétségeink se maradjanak a valódi szándék felől – a Caminót szintén végigjáró, s arról szintén fotókiállításon beszámoló Fülöp Péter színházigazgató nyitotta meg.

Fidesz, hazugság, polgári terminál: megindult a Taszár-sztori Szita-kotta szerinti újraírása

A laktanya-ügy ismét felszínre dobta a repülőtér-kérdést

Olykor, ha nem is túl gyakran, találkozik olyasmivel az ember, amire nem lehet felkészülni. Az ostobaságnak és aljasságnak olyan megnyilvánulásaival, amire ép elmével számítani nem is szabad, hiszen embertársainkat nem méregethetjük egyfolytában úgy, hogy bármikor előtörhet a legsötétebb énjük. De éppen ezért szükségszerű, hogy időről időre belebotoljunk olyan gesztusokba, amelyről civilizációs okok miatt már lemondtunk, s persze ilyenkor a legnehezebb megállni, hogy ne nyúljunk Bayer Zsolt taknyos-véres, fehérjehalmazos, véglényes, férges-patkányos szókészletéhez. Nem tesszük, bármily nehezünkre esik: nem azért, mert Szita Károly Facebook-oldalán zajlott az említett diskurzus, de valahol ennek, a közbeszéd romlásának is megálljt kell parancsolni. Ám ez nem jelentheti azt, hogy a totális, önpusztító tudatlanságot, vagy a közéletet zsigerig mérgező fideszes hazudozást szó nélkül hagyhatnánk.

Héja vagy galamb? Távolabb tartja-e magát és a hitéletet a politikától az új megyéspüspök, Varga László elődjénél, Balás Bélánál?

„Gelencsér atya köszönti a híveket”

Nyilván a többséget már elérte a hír, hogy Ferenc pápa a visszavonulási kort elért Balás Béla somogyi megyéspüspök utódjául Varga Lászlót, a kaposvári Szent Imre templom plébánosát nevezte ki. A visszhangok szinte egyöntetűen azt emelték ki, hogy a köztiszteletben álló, népszerű pap, aki hitéleti tevékenysége mellett jelentős szellemi alkotómunkát is magáénak tudhat, megérdemelten nyerte el a tisztséget. Azt minden kockázat nélkül feltételezhetjük, hogy az új egyházi vezetővel új hangsúlyok jönnek, s számos dologban változás. Számunkra a legizgalmasabb kérdés, hogy Varga László hogyan viszonyul majd a jelenlegi helyi politikai szereplőkhöz, mennyire hajlandó eszközévé válni a többnyire alig leplezett befolyásszerző törekvéseknek. Ha folytatja azt a távolságtartó gyakorlatot, ami plébánosként jellemző volt rá, egy-két helyi Fidesz-nagyarcú meglepődhet.

A szárnyaló Somogy – és akik a felvirágoztatásán munkálkodnak

A fékezhetetlen intellektusú Gelencsér Attila és a statisztikai adatok

Megszokhattuk már, hogy Gelencsér Attila országgyűlési képviselői tevékenysége abban merül ki, hogy időről időre kiáll a helyi nyilvánosság elé, és méretes ostobaságokat beszél kamerába, mikrofonba – mikor, mit talál. Kormánymegbízást nem kap, országgyűlési bizottságokban nem jegyzik, a Fidesz belső köreiben nem ismerik, legfeljebb a már hivatalosan is megvádolt Mengyi Roland gyanús pedigréjű haverjaként. Kaposváron pedig Szita épített köré szorosan záró karantént, amelyből esélye sincs kitörni. Néha aztán nagy keservesen összekapar valamit, amiben többnyire sem újdonság, sem értelem sincs, kiáll vele a nyilvánosság elé, s rendszerint köznevetség tárgya lesz.

Óriási, nemzetközi, világra szóló sikerek nyomában, avagy a nyúlon túl kezdődik a hazugság?

Esettanulmányok a sajtócselédség napi gyakorlatából

Csak reménykedünk benne, hogy az itt következő történeteket nem érti félre senki: meggyőződéssel valljuk, hogy Kaposvár és a kaposváriak nap mint nap érnek el sikereket, nyújtanak elismerésre méltó teljesítményeket – ahogy más városok is, természetesen. Mondhatnánk ironikusan, hogy ilyen vezetés mellett már a napi felszínen maradás is történelmi győzelem. Arra a habverésre viszont, amit a helyi média időnként művel egy-egy eset, vagy éppen személy kapcsán, sokkal inkább illik a szánalmas jelző, mint az elismerés bármilyen formája. Hangsúlyozzuk: nem a szereplők tehetnek erről, hanem a sikerekre rászívódó helyi média, amely nemcsak harsánykodik, és szórja a bombasztikus jelzőket, hanem torzít is: elhallgatja az igazság jelentős részét, hamis összefüggésbe helyezi a történteket, s ezzel megszegi az (állítólag) Deák Ferenc által alkotott egymondatos sajtótörvényt: hazudni pedig nem szabad.

A téboly hétköznapjai: Gelencsér, Gyenesei és az eladott Kaposvár

Sztálinista munkaverseny  hisztériakeltésben

Őrült versenyfutás indult meg az október 2-i népszavazás előtti finisben: számunkra már nyilvánvaló, hogy Orbán kíméletlen versenyt hirdetett meg úgy a fideszes önkormányzatok, mind a helyi kormánypárti politikusok számára: aki rosszul teljesít, megnézheti magát. Verseny van nyilván a részvételi arányokban, melyet településenként ki fognak értékelni, és az egyes tisztség-, ill. képviselők számára pedig abban, hogy ki tud minél több, eddig a Fidesztől távolságot tartó közéleti szereplőt belerángatni a mocskos hajcihőbe, és/vagy ki tud versenytársánál eszementebb, már a nettó elmebaj tüneteire utaló baromságot kiereszteni magából. Szögezzük le: Kaposvár fideszes (és látens fideszes) közéleti szereplői eddig kiválóan teljesítenek.

Gelencsér Attila lázas víziója: muzulmán uralom Kaposváron!

Már szegény Balás püspököt is plagizálják?

Sürgős, halasztást nem tűrő kéréssel fordulnánk mindazon Fidesz-funkcionáriusokhoz: képviselőkhöz, polgármesterekhez és a szakmai önbecsülés okán azokhoz a testnevelés szakosokhoz, akikben a józan önmérsékletnek és a humánumnak maradt akár egy szikrája is, értve ezalatt kiemelten Schmidt Jenő tabi és kisebb mértékben Szita Károly városvezetőket: haladéktalanul tegyenek lépéseket Gelencsér Attila párt- és képviselőtársuk gyámság alá helyeztetésére, mielőtt ámokfutásának következtében tágabb vagy szűkebb környezetében jóvátehetetlen kárt okoz, netán vak tombolásában – isten őrizzen – maga ellen fordul. Kötelességünk szólni, miután cselekvő- és ítélőképességének végleges elvesztéséről ország-világ meggyőződhetett azon a sajtótájékoztatón, amelyet a hozzá hasonlóan az ép öntudat és a teljes sötétség határán egyensúlyozó Nógrádi Györggyel együtt tartottak február 17-én, ahol Kaposvár országgyűlési képviselője előadott egy valóságos kis irodalmi remekművet, egy fikciót (előszörre elütöttük, és „fuckciót” írtunk), melyben a képzeletbeli Kaposvárt baloldali politikusok vezetik (uramatyám), s ennek következtében elözönlötték a migránsok.

Taszári rekviem 2.: mindent anyátokról

Az üvöltő dervis színre lép: „Kaposvár retteg”

Hosszú ideig, körülbelül másfél évig nem lehetett tudni, hogy az 1999-es NATO csatlakozásunk után melyik lesz a harmadik repülőtér, amelyet az ország Ferihegy és Kecskemét mellett felajánl a katonai szervezetnek. A totális káoszra, amit az Orbán-Torgyán kormány honvédelmi ügyekben kavart, mi sem jellemzőbb, mint, hogy az ORIGO 2000. szeptember hatodikán a Népszavára hivatkozva még azt írta: „egy 1998-as NATO-szakértői bejárás jelentése egyértelműen kizárta a fejlesztési körből Taszárt. Ennek fő oka: a határ közelsége miatt a felszálló gépek sebezhetők. Ezenkívül Taszáron nincs működő magyar honvédségi bázis, hiányzik az infrastrukturális háttér. Nem elhanyagolható tényező, hogy a területet amerikai békefenntartók bérlik.”

Napólajos kutyái felnőttek: Kaposváron ünnepelte magát a cselédmédia

Esterházy Péter és a „kaposvári gondolat”

Olvasóink többsége nyilván ismeri Orwell Állatfarm című regényét, vagy annak John Halas által alkotott rajzfilmváltozatát, s így a történet azon részét is, hogy a gonosz Napólajos végül úgy kaparintja meg a hatalmat, hogy egy alomnyi kiskutyából titokban vérszomjas fenevadakat nevel, velük terrorizálja aztán a többi állatot. A KAPOS-T-nak mondhatni vezérgondolata, hogy kezdettől a helyi sajtó volt és maradt Szita Károly, s példájából okulva, módszerét átvéve később a Fidesz sikerének kulcsa. Most eljöttek a fellegvárukba, kipihenni valamicskét az egész éves térdelésből.

Az ügynök árnyéka 4.: a dicstelen végjáték

Krakus a mennybe, Kaposvár pokolra megy

Ím, véget ér – beismerjük – módfelett hosszúra nyúlt sorozatunk, mely Kaposvár polgármesterének, Szita Károlynak az ügynökügyét taglalta, s mely szándékunk szerint a lehető legrészletesebb, kimerítő forrása leend annak, aki valaha még foglalkozni akar az esettel: eseményekkel, okokkal, társadalmi háttérrel, tömeglélektannal. Talán egyszer a tudomány eszközeivel is feldolgozza valaki ezt a történetet, s szempontokkal szolgálhattunk neki.