Tag Archives: Kaposvár Most

Fedőneve: Szitakötő, az angol trónkövetelő és más mulatságos történetek az elmúlt néhány napból

Csúcsforgalom van a mi utcánkban…

Ha választani kell aközött, hogy járkáljunk vérbeborult szemmel, fogcsikorgatva egész hátralevő életünkben, vagy várjuk doktor Kotász érkezését Pelikán Józsefnek, „a tanúnak” angyali derűjével – nos, mi az utóbbira szavaznánk. Akkor szokott elmenni kicsit a kedvünk az élettől, mikor pl. egynémely kaposvári közösségi oldalon azt látjuk, hogy a tagság milyen bombabiztosan be van oltva a vicc, a paródia minden formája ellen. Előfordult, hogy valaki vértolulást kapott azon, hogy Orbán Viktort Jézusként ábrázolta dr. Máriás, az ismert és kiváló avantgard festő, és háromezerből egy sem volt, aki felvilágosította volna: ember, ez csak egy poén! A többség ma már – főleg fő észosztók – csupán az instant formáját ismerik a humornak, a kacarászós szmájlikat. Nevetni akkor kell, mikor oda van biggyesztve.

Erik, a viking, második felvonás: most épp tenyésztett bacik lettünk Szita Károly Petri-csészéjében

Újabb Pécs-Kaposvár csörte

Látszólag visszatérünk a Bogdán Erik-Kaposvár Most afférra, ám ennél fontosabb dolgokról lesz szó: az önbecsülés fontosságáról, és arról, hogy miért is ilyen nehéz megtörni a Kaposvárról kialakult sztereotípiákat. Tehát az Erik-ügy csak ürügy e pillanatban: nem érezzük úgy, hogy ennek az egyébként nyilván talpraesett és tehetséges fiúnak az „esetét” túl kéne beszélni, bár most épp nem mi voltunk azok, aki ezt tették. A mostanában a Puch Laci bácsi, ill. a Fidesz-médiagólem által refinanszírozott Szabad Pécsnek, úgy tűnik van valami betokosodott problémája, mert már második alkalommal próbálja az egóját polírozni Kaposvár rovására.

Felkavarta a kaposvári média-kloakát a tegnapi tüntetés: mindenkinek sikerült megmutatnia az igazi arcát

Egy pentito innen a Kossuth Lajos utcából

Akár nagyobb tétben is mertünk volna fogadni: no, nem arra, hányan merik felemelni a fotelből a boldogabbik felüket, hanem, hogy micsoda traumát, szaknyelven szólva kognitív disszonanciát fog okozni a helyi cselédmédiában, ha történetesen várakozáson felüli sikerrel zárul a rendezvény. És nem csalódtunk: ma már azzal volt teli az országos sajtó, hogy kirúgtak, ill. távozásra bírtak egy fiatal újságírót a Kaposvár Mosttól, mert tudósítani szeretett volna a demonstrációról, s ezt a főnökei nehezményezték. Persze az ördög a részletekben rejlik, s ezeket a történetről szóló tudósítások korántsem tárták fel: Kaposvár ehhez túl messze van.

Újabb erkölcsi mélység-rekord a Kaposvár Mostnál: kamunak állítják be a Gruevszki-ügyet

Atomvillanás az álhírgyárból

Habár többször megígértük magunknak, hogy ezekkel a provokatív szándékkal a képernyőre izzadt primitívségekkel nem foglalkozunk, időtől időre megtesszük: egyrészt, mert mindenből lehet valamit tanulni, másfelől pedig éppen sokak gyáva hallgatása miatt bátorodnak fel, s érzik úgy, hogy mindent szabad. A Kaposvár Most véleménycikkének szerzője, Nyári László most épp odáig merészkedik, hogy az Európa-, sőt világszerte felháborodást kiváltó Gruevszki-ügyet úgy állítja be, mintha meg sem történt volna: fake news, kamuhír lenne, és az MSZP-re mutogat. Szép teljesítmény: még a legvadabb, legelborultabb Fidesz-szócsöveknek, a 888-nak, Magyar Időknek-Hírlapnak sem sikerült.

Ítélet: másfélmillió forintot fizethet a Kaposvár Most kiadója a trafikos-gyilkossággal megrágalmazott fiatalembernek

Látlelet arról, hogyan pusztít a hazugság

Úgy tűnik, torlódnak jogi eseteink: ma hozott elsőfokú ítéletet a Kaposvári Törvényszék abban a személyiségi jogi perben, amelyről még július elején számoltunk be. A 2015-ben elkövetett, ún. dohánybolti gyilkosság tettesének elfogása utáni órákban – nem mentség, hogy a bestiális cselekedet minden jóérzésű polgárt egyaránt felkavart – a helyi hatalom által kitartott médiában, s elsősorban a Kaposvár Most nevű „hírportálon” olyan információk jelentek meg, amelyből egy személy, a mostani felperes a születési helye, jelenlegi lakóhelye alapján, és nevének rendőri jelentésekben szokásos formájából beazonosítható volt, mint kiderült, tévesen. A bíróság megalapozottnak látta személyiségi jogainak súlyos megsértését, az ítélet indoklásában részletezte is, miért.

Jogi esetek: sajtó- és személyiségi jogi perek, rágalmazás és egy-két igazi csemege ínyenceknek

A NER-csicskák úgy tűnik, a törvények felett állnak

Azzal akartuk kezdeni ezt az írást, hogy „a kaposvári törvényszék még a helyén van”, aztán mégsem: ez igazságtalan lenne más bíróságokkal szemben, másrészt pedig azt sugallná, hogy ők valamiféle politikai elköteleződés mentén hozzák meg a döntéseket. És ez éppúgy téves felfogás volna, amint a KAPOS-T olvasói közt is akadnak szép számmal, akik ezt a mi munkánkat valamiféle politikai gerillaharcnak tekintik – olykor egyenesen Don Quijote-hoz hasonlítva. Holott ez csupán újságírói tevékenység, szakmai szabályokkal – ebben hasonlít a törvényszékhez. Csak ott tényállást mérlegelnek, jogszabályokat alkalmaznak, és ítéletek születnek – elfogulatlanul, de semmiképp sem tanulságok nélkül.

Nem tud hibázni a Kaposvár Most: még saját magukat is cenzúrázzák

Schenk úr hirtelen témát vált, aztán megy a süllyesztőbe

Tényleg az a helyzet, hogy nem szívesen követünk el kritikai cselekményeket alkalmatlan tárgyon, hiszen a propaganda az, ami: több, de leginkább kevesebb tisztesség felhasználásával készült megtévesztőipari termék, így kell rá nézni, ha már kikerülni szinte lehetetlen. A kaposvári Fidesz-agymosoda sajátosan egyedi képződmény: gyökérzete a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza, mikor egy Schenk János nevű egyén megalapította a rövid életű Extra bedobálósújság-hálózatot. A korabeli sajtóhírek szerint leginkább a hirdetési piac lerablása volt a céljuk, míg a kifizetetlen nyomdaszámlák maguk alá nem temették a cégeket. Kivéve Kaposvárt, itt ugyanis Szita Károly felkarolta őket, s azóta is hálás szócsövei a városvezetésnek. Hogy mindezt milyen színvonalon tették-teszik, abban időnként talán tudunk segíteni.

Összeomlottak a Kaposvár Most rajongói: megszűnt a Facebook-kommentelés lehetősége a cikkek alatt!

Bedurcizott a primadonna, és ránk vágta az ajtót

Talán itt a vége ennek az általunk ismert világnak. Nehéz megszólalni a letaglózó hír után: „Kaposvár első hírportálja”, ahogy magukat nevezik, immár megfosztotta olvasóit a cikkek utáni véleménynyilvánítástól. A jelentős köz- és állami hirdetési pénzek elnyelése árán Kaposvár népét bulvár- és álhírekkel, rágalmakkal, manipulációval hülyítő kompánia egész kis sírós-panaszos vádbeszédben magyarázza a bizonyítványt, és vonja kétségbe a jogerős ítélet alaposságát, ami még a fideszes propaganda-orgánumoktól is szokatlanul primitív. Az olvasókon elégtételt venni – nos, ez kb. olyan, mint felpofozni otthon a gyereket, vagy belerúgni a macskába, ha rossz napunk volt a munkahelyen. Ennyire telik, arra viszont korántsem, hogy egyenesen, és tényszerűen beszámoljanak arról, mi is történt. Miután ez még nem fordult elő a praxisukban, ne is várjunk effélét.

Parasztvakítás 2.0: a Kaposvár Most diszkréten becsempészi a köztudatba, hogy csak 2020-ban adják át a 67-es első szakaszát?

A múlt nagyüzemi újraírása

Régen túl vagyunk már azon, hogy szarkasztikus túlzásnak számítson a sorok közti olvasás. Ott tartunk, hogy bárminemű hivatalos nyilatkozat, a statisztika valaha józan számai csupán a napi propaganda céljait szolgálják. Aki egyszerűen csak hiteles, megbízható forrásból tájékozódni akar, szinte lehetetlen feladat elé kerül. Sokak szerint a Fidesz (kormány) éppen a szinte tökéletesre fejlesztett médiagépezetének köszönheti sikereit. Szerintünk viszont csak egyszerűen és mérhetetlenül gátlástalanok: minimális szégyenérzet sem szorult beléjük, akár ha holnap le kell tagadni azt, amit ma állítottak, vagy ha úgy kell tenni, mintha emberek, tények, gondolatok nem is léteznének. Ez már bőven Orwell 1984-ének világa …

Büdösvíz: kétmillió forintra perli a Kaposvár Most kiadóját, a Zselici Forrás Kft.-t a dohánybolti gyilkossággal megrágalmazott fiatalember

A sánta propagandistát is utoléri a kamion olykor

Megvan annak is a járulékos haszna, ha az emberfiát állandóan a bíróság elé rángatják: várakozás közben a tárgyalótermek kifüggesztett tárgyalási jegyzékein olykor egészen érdekes név-párosításokat olvashatni. Így jártunk nemrég, s láttuk viszont ajtóra szegezve régi kedvencünket, a Kaposvár Most, (inkluzíve Kapos Extra, Rádió Most) kiadóját alperesként szemben egy halványan ismerős névvel, személyiségi jog megsértése ügyében. Innen pedig már nem volt nehéz kideríteni, helyesebben felidézni, vajon mi is történhetett.