Tag Archives: Kaposvár Most

Ítélet: másfélmillió forintot fizethet a Kaposvár Most kiadója a trafikos-gyilkossággal megrágalmazott fiatalembernek

Látlelet arról, hogyan pusztít a hazugság

Úgy tűnik, torlódnak jogi eseteink: ma hozott elsőfokú ítéletet a Kaposvári Törvényszék abban a személyiségi jogi perben, amelyről még július elején számoltunk be. A 2015-ben elkövetett, ún. dohánybolti gyilkosság tettesének elfogása utáni órákban – nem mentség, hogy a bestiális cselekedet minden jóérzésű polgárt egyaránt felkavart – a helyi hatalom által kitartott médiában, s elsősorban a Kaposvár Most nevű „hírportálon” olyan információk jelentek meg, amelyből egy személy, a mostani felperes a születési helye, jelenlegi lakóhelye alapján, és nevének rendőri jelentésekben szokásos formájából beazonosítható volt, mint kiderült, tévesen. A bíróság megalapozottnak látta személyiségi jogainak súlyos megsértését, az ítélet indoklásában részletezte is, miért.

Jogi esetek: sajtó- és személyiségi jogi perek, rágalmazás és egy-két igazi csemege ínyenceknek

A NER-csicskák úgy tűnik, a törvények felett állnak

Azzal akartuk kezdeni ezt az írást, hogy „a kaposvári törvényszék még a helyén van”, aztán mégsem: ez igazságtalan lenne más bíróságokkal szemben, másrészt pedig azt sugallná, hogy ők valamiféle politikai elköteleződés mentén hozzák meg a döntéseket. És ez éppúgy téves felfogás volna, amint a KAPOS-T olvasói közt is akadnak szép számmal, akik ezt a mi munkánkat valamiféle politikai gerillaharcnak tekintik – olykor egyenesen Don Quijote-hoz hasonlítva. Holott ez csupán újságírói tevékenység, szakmai szabályokkal – ebben hasonlít a törvényszékhez. Csak ott tényállást mérlegelnek, jogszabályokat alkalmaznak, és ítéletek születnek – elfogulatlanul, de semmiképp sem tanulságok nélkül.

Nem tud hibázni a Kaposvár Most: még saját magukat is cenzúrázzák

Schenk úr hirtelen témát vált, aztán megy a süllyesztőbe

Tényleg az a helyzet, hogy nem szívesen követünk el kritikai cselekményeket alkalmatlan tárgyon, hiszen a propaganda az, ami: több, de leginkább kevesebb tisztesség felhasználásával készült megtévesztőipari termék, így kell rá nézni, ha már kikerülni szinte lehetetlen. A kaposvári Fidesz-agymosoda sajátosan egyedi képződmény: gyökérzete a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza, mikor egy Schenk János nevű egyén megalapította a rövid életű Extra bedobálósújság-hálózatot. A korabeli sajtóhírek szerint leginkább a hirdetési piac lerablása volt a céljuk, míg a kifizetetlen nyomdaszámlák maguk alá nem temették a cégeket. Kivéve Kaposvárt, itt ugyanis Szita Károly felkarolta őket, s azóta is hálás szócsövei a városvezetésnek. Hogy mindezt milyen színvonalon tették-teszik, abban időnként talán tudunk segíteni.

Összeomlottak a Kaposvár Most rajongói: megszűnt a Facebook-kommentelés lehetősége a cikkek alatt!

Bedurcizott a primadonna, és ránk vágta az ajtót

Talán itt a vége ennek az általunk ismert világnak. Nehéz megszólalni a letaglózó hír után: „Kaposvár első hírportálja”, ahogy magukat nevezik, immár megfosztotta olvasóit a cikkek utáni véleménynyilvánítástól. A jelentős köz- és állami hirdetési pénzek elnyelése árán Kaposvár népét bulvár- és álhírekkel, rágalmakkal, manipulációval hülyítő kompánia egész kis sírós-panaszos vádbeszédben magyarázza a bizonyítványt, és vonja kétségbe a jogerős ítélet alaposságát, ami még a fideszes propaganda-orgánumoktól is szokatlanul primitív. Az olvasókon elégtételt venni – nos, ez kb. olyan, mint felpofozni otthon a gyereket, vagy belerúgni a macskába, ha rossz napunk volt a munkahelyen. Ennyire telik, arra viszont korántsem, hogy egyenesen, és tényszerűen beszámoljanak arról, mi is történt. Miután ez még nem fordult elő a praxisukban, ne is várjunk effélét.

Parasztvakítás 2.0: a Kaposvár Most diszkréten becsempészi a köztudatba, hogy csak 2020-ban adják át a 67-es első szakaszát?

A múlt nagyüzemi újraírása

Régen túl vagyunk már azon, hogy szarkasztikus túlzásnak számítson a sorok közti olvasás. Ott tartunk, hogy bárminemű hivatalos nyilatkozat, a statisztika valaha józan számai csupán a napi propaganda céljait szolgálják. Aki egyszerűen csak hiteles, megbízható forrásból tájékozódni akar, szinte lehetetlen feladat elé kerül. Sokak szerint a Fidesz (kormány) éppen a szinte tökéletesre fejlesztett médiagépezetének köszönheti sikereit. Szerintünk viszont csak egyszerűen és mérhetetlenül gátlástalanok: minimális szégyenérzet sem szorult beléjük, akár ha holnap le kell tagadni azt, amit ma állítottak, vagy ha úgy kell tenni, mintha emberek, tények, gondolatok nem is léteznének. Ez már bőven Orwell 1984-ének világa …

Büdösvíz: kétmillió forintra perli a Kaposvár Most kiadóját, a Zselici Forrás Kft.-t a dohánybolti gyilkossággal megrágalmazott fiatalember

A sánta propagandistát is utoléri a kamion olykor

Megvan annak is a járulékos haszna, ha az emberfiát állandóan a bíróság elé rángatják: várakozás közben a tárgyalótermek kifüggesztett tárgyalási jegyzékein olykor egészen érdekes név-párosításokat olvashatni. Így jártunk nemrég, s láttuk viszont ajtóra szegezve régi kedvencünket, a Kaposvár Most, (inkluzíve Kapos Extra, Rádió Most) kiadóját alperesként szemben egy halványan ismerős névvel, személyiségi jog megsértése ügyében. Innen pedig már nem volt nehéz kideríteni, helyesebben felidézni, vajon mi is történhetett.

Elszólta magát a csipetcsapat: milyen tulajdonosi kör is áll a 74nullanulla mögött?

A Kaposvár Most kistestvére is ringbe száll

Előre bocsátanánk, hogy ez az írás nem kíván állást foglalni abban a vitában, amely Takács Richárd jobbikos megyei közgyűlési képviselő helyi sajtóban többször idézett, forradalomra, ill. akasztásra utaló állítólagos Facebook-bejegyzése körül zajlott, már csak azért sem, mert ez egyelőre több jogi eljárás tárgya, melyeknek megvárnánk a kimenetelét. Az azonban mindenképpen tanulságos, ahogyan az egyes orgánumok kezelték-kezelik az ügyet, s miután nekünk kiemelt, habár nem túl hálás és kedves témánk a kaposvári médiahelyzet, beszélünk róla. Pontosabban nem is erről, hanem arról a felelősségről, amelyet a ránk zúduló, egyre gyanúsabb állagú információözön elindítói vagy közvetítői viselnek. Illetve, mint ez hőseink: a 74nullanulla és a „mögötte álló” cég esetében kiderült, nem viselnek.

Gyerekek, buli, vízi parádé: Szita Károly megszemlélte a tiszteletére bemutató úszást tartó kisiskolásokat

Biodíszlet 2.0, ezúttal úszósapkában

Két uszodai botrány is borzolta a kedélyeket ma: az egyik Budapesten, a másik Kaposváron. Az egyik felvert némi port, a másik viszont – a nagyobb – úgy simult bele a helyi közélet áporodott, dohos-penészes atmoszférájába, ahogy több mint két évtizede minden, amit Szita Károly művel. Budapesten a NER-elit kultikus helyéről, az Oxygen Wellnessről derült ki, hogy eredetileg általános iskolás kisgyermekek úszásoktatását is szolgálnia kellett volna, de aztán a Habony-Rogán-Seszták érdekkör elintézte, hogy a kicsik inkább a busszal fél órányira lévő másik uszodába járjanak. Kaposváron viszont csupán annyi történt, hogy Szita Károly polgármester tiszteletére vízi parádét rendeztek több száz kisiskolás részvételével, melynek csupán egyetlen célja volt: a helyi médiában bemutatni, hogy a drága polgármester bácsi milyen jótéteményekkel is halmozza el a jövő kis Fidesz-szavazóit.

Most komolyan: hogy Kaposváré Európa legszebb főtere? Van, aki elhitte ezt a marhaságot?

A kommentelők nem is…

… de az országos médiumok nagy része csont nélkül beszopta a már hivatalosan is hazugsággyárnak tekinthető Magyar Távirati Iroda hírét. Kivéve a hvg.hu, amely az esetről szóló cikkében kétségeket fogalmaz meg az állítás – és a díj – komolyságával kapcsolatban. Az első hírek nyomában a ma már – talán némileg a KAPOS-T hatásának is betudhatóan – határozottan kritikusabb helyi közvélemény is megfogalmazta aggályait, mely szerint ez csak egy kamudíj, egy meglehetősen alacsony támogatottságú, bár kétségkívül nemes célokért dolgozó gittegylet meglehetősen szerény értékű trófeája. Mi is csak a jegyzőkönyv kedvéért tesszük, s nem állítjuk, hogy bárkinek, aki a városszépítésben, az élhető környezet kialakításban részt vesz, a munkája ne lenne tiszteletre és elismerésre méltó.

Kaposvárnak nincsen kincse: befuccsolt a helyi termékek nagy felhajtással övezett programja

Narancssárga hullafoltok…

„… bezártak már rég a boltok…” énekelte valamikor a nyolcvanas évek végén az emblematikus kaposvári altrock-punk zenekar, az Éhező Apácák. Ez jutott eszünkbe először, mikor a nagypiacon megláttuk, hogy a néhány éve hatalmas csinnadrattával, szalagátvágással, politikusi szólamokkal átadott „Kaposvár kincse, helyi termékek boltja” üresen, bezárva hervadozik, s már az idő vasfoga is kikezdte. Kevesebb mint három éve még módfelett büszke volt rá a városvezetés és az altestébe fúródott élősködő helyi médiacsőcselék: nem győzték szórni a bombasztikus jelzőket a helyi termelők, a helyi élelmiszeripar fontosságáról. Most, hogy a százszor elgyalázott, köpködött Európai Unió pénze elfogyott, elfogytak a fellengzős szavak is, pedig még nem járt le az a határidő, ameddig a megvalósulástól számítva fenn kell tartani a létesítményeket, és a programot. Újabb blama, újabb takargatnivaló szégyen.