Tag Archives: Kaposvár

Mostoha sorsú városrészek Kaposváron: csak a politikai szempont számított

Együtt: tervezzék újra a kaposvári választókerületeket!

Régóta, nemzetközi szervezetek által igazolt, közismert tény, hogy a 2010-es választások után a Fidesz, a kétharmad birtokában úgy módosította a választási törvényt, hogy az a mindenkori kormányon lévő erő számára (jelen esetben nekik) jelentsen előnyt. Az amúgy színtisztán demagóg parlamenti „létszámcsökkentés” is csupán ürügy volt ahhoz, hogy úgy alakítsák át a választókerületeket, hogy azokban megbízhatóan kormánypárti, jobboldali többség legyen. Ugyanezt a célt szolgálta a 2010-ben, még a helyhatósági választások előtt elfogadott önkormányzati törvénymódosítás is, amely azon kívül, hogy leszűkítette az ellenzéki képviselet lehetőségét azzal, hogy lecsökkentette egyéniben és listán is a képviselői helyek számát, olyan torz és életszerűtlen körzeteket alakított ki, amelyekben bizonyos városrészek komoly hátrányokat szenvednek. Ennek mára kézzel foghatóvá vált következményeiről tartott sajtóbeszélgetést az Együtt kaposvári választókerülete.

A kétszázadik:

Zsar(át)nokok őszi vasárnapjai

Kétszáz írás, jóval több, mint kétszázezer szó. (Ön)ünneplésre, netán petárdák ezidőtájt szokásos pufogtatására persze nem készülünk, maradunk a szokásos szerény megemlékezésnél: ez csupán egy alkalom arra, hogy máshol, más összefüggésekbe nem illő dolgokról is szót ejtsünk. Elsősorban a KAPOS-T fogadtatásáról, mely persze felfogható szimpla belterjeskedésnek – legyen mentségünk rá a kerek szám, és az, hogy kezdettől fogva fontosnak tartjuk álszemérem és felesleges udvariaskodás nélkül foglalkozni a helyi média dolgaival. Mert a mai kor polgára azt a világot látja, amit a médiumok elé tárnak. Ez persze nem a valóság, s különösen nem annak égi mása, de ez – egyelőre – nem szegi kedvünket.

Égő arccal a vasút felé: még 2017-re is lassújelet kapott Kaposvár

Ócskavastemető, BzMot fellegvár, vasúti hulladéklerakóhely minden vonalon

Megszokhattuk már, hogy városunk tiszteletre méltó „vezetői és képviselői” csak akkor bokáznak lelkesen a nyilvánosság előtt, ha népszerűséget hozó híreket, vagy annak látszó semmiségeket közölhetnek – a rossz hírek ránk maradnak. A sok, önként vállalt, ám annál hálátlanabb feladatra amolyan „úgyis mindegy” alapon tegyünk rá még egy „ízléses” viccet is: a századparancsnok értesítést kap, hogy Kovács honvédnek meghalt az édesanyja. Hívatja a szolgálatvezető törzsőrmestert, hogy „a lehető legkíméletesebben” közölje a hírt az újonccal, aki erre sorakozót rendel, kilépteti Kovácsot, s az ökléből lószerszámot formálva az orra alá, az arcába üvölt: Kovács! Látja ezt maga? Na, ez van magának, nem anyja… Nagyjából ez volt az első dolog, ami az eszünkbe jutott, mikor a kaposvári-somogyi vasúti „viszonylatokkal” kapcsolatos új hírekről értesültünk.

Közgyűlés, Csiky, börtön, Donner, média: mindenki hozta a formáját

Akciós polgármesteri bölcsesség: “nem kell mindenről tudnia a közgyűlésnek…”

Úgy tűnik, a KAPOS-T-nak sikerült kissé felkavarni a kaposvári pocsolyát az utóbbi hetekben: a közgyűlésen rendre azok a témák kavartak vitát, melyeket ezidőtájt mi is tárgyaltunk. Nyilván voltak egybeesések, de ennyi véletlen nincs. A közgyűlés fő témája a költségvetés újabb módosítása volt – ellenzéki korában szokta mondani a Fidesz erre, hogy „költségvetés megbukott” – s most ráadásul valóban az alultervezettség és a polgármester új és újabb, olykor kissé hagymázas ötletei voltak a változások forrásai. Jó szokása szerint Szita Károly hisztériázott egy-egy sort, ha értékelhető választ nem tudott adni, s néha már az volt az érzésünk: nem angol nyelvtanfolyamra, indulatkezelési tréningre kellene költenie az adófizetők pénzét.

Durvuló Fidesz-belharc nyomai és más érdekességek Kaposvár legújabb költségvetésében

Polgármesteri meghízottak, zsebpénz az Echo Tv futóbolondjainak, újabb Kaposvár-könyv

Alig néhány napja volt, hogy Gelencsér Attila hobbiközgazdász örvendezett egy sort azon, hogy mekkora stabilitásról árulkodik az a tény, hogy, míg a 2010 előtti időkben jó, ha decemberre lett az országnak következő évi költségvetése, addig ma már úgy tűnik, az első félévben sikerül pontot tenni a nemzeti büdzsé végére. Igen, csak azt felejti el hozzátenni a honatyák gyöngye, hogy aztán év közben akár tízszer is toldják-foldják-faragják majd, melyre korábban azt volt szokás mondani ellenzéki oldalról, hogy „a költségvetés megbukott”. Persze csak 2010 előtt, ma ilyesmiről szó sincs: ma annál stabilabb, minél jobban hasonlít ahhoz a bizonyos fogpiszkálóhoz. A fideszes-alternatív valóságban ez már a dolgok természetes rendje, s azon sincs mit csodálkozni, hogy Kaposvár költségvetését is másodszor módosítják az idén, várhatóan a június 11-i közgyűlésen. És egyre érdekesebb dolgok akadnak benne.

A cseri sorompó felnyitása: egy lépés az ésszerűbb közlekedésért

Rozsdás korlátok helyett városbarát megoldásokat

Régi, mondhatni a KAPOS-T-tal egyidős vágyunk, hogy afféle szolgáltató, ötletadó, vitaindító fórumként is létezzünk, ne feltétlenül és örökké a magasnak egyáltalán nem nevezhető politika szféráiban. Eddig ugyan ezt a tervet csak dédelgettük, mert a mindennapi sodrásban egyszerűen nem volt más választásunk, a feldolgozatlanok listája pedig így is egyre bővül. A helyzet e téren változatlan, de most mégis, különösebb apropó nélkül belevágunk: hadd szóljon ez is. Első javaslatunk így festene: nyissák, nyissuk fel a cseri sorompót, hogy, főleg a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban tehermentesítsen néhányat a kaposvári közlekedési hálózat szépszámú gyenge pontjai közül.

Börtönrock: a saját gyávaságunk és ostobaságunk a legjobb foglár

Mások kapnak az alkalmon, Kaposváron a polgármesteri önkény diktál

Március végén jelent meg az Indexen egy terjedelmes cikk a magyarországi börtönhelyzetről és arról, hogy, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság nemrég elmeszelte Magyarországot a zsúfolt börtönök, az embertelen viszonyok miatt (volt, ahol 1,76 m2 jutott egy elítéltre), a kormány úgy döntött, hogy nyolc (régiónként 2-2) korszerű büntetés-végrehajtási intézményt épít. A börtönökre pályázni lehetett, Kaposvár polgármestere önkényesen, a közgyűlés, ill. a kaposváriak megkérdezése nélkül döntött: nem. Pedig, ha már mindenképp van egy börtön Kaposváron, lehetne a városon kívül is…

Együtt: közel hatszáznegyven aláírás a Füredi utcai gyalogátkelőhelyek biztonságosabbá tételéért

Sajtótájékoztatón mutatta be ma az Együtt kaposvári szervezete, Pintér Lóránd és Kerepesi Tibor azokat az aláírásgyűjtő íveket, melyek döntő többségben az érintettek, a Füredi és a Nádor, ill. a Vörösmarty utcák kereszteződésében naponta átkelő kaposvári polgárok akaratát nyilvánítják ki. Eszerint fontosnak tartanák, ha a jelzett helyeken forgalomirányító jelzőlámpák szabályoznák a közlekedést, s védenék a gyalogosokat. Tekintettel arra, hogy a gyűjtés a környékre korlátozódott, mert főleg a közelben lakókat érinti, az aláírások száma arányában jelentős – annyira egészen biztosan, hogy a kaposvári képviselőtestület és a polgármesteri hivatal érdemben foglalkozzon az üggyel. Habár közismert, hogy a Füredi és Berzsenyi utcák az országos úthálózat részei, miután ez a 67-es út városi átkelő szakasza, ettől függetlenül a városlakók közösségét képviselő önkormányzatnak kell kezdeményeznie a telepítést, miután ez közvetlenül érinti városlakók nem elhanyagolható részét.

Zenepavilon, édes kaposvári alatt-valóság: semmi sem változott tizenhárom év múltán

Régen volt, mikor még az olvasók érdeklődést mindenféle szerkesztőségi műhelytitkokkal fel lehetett ébreszteni, s persze abban sem vagyunk biztosak, hogy egy tizenhárom évvel ezelőtt íródott újságcikk újraközlésével el tudjuk érni ezt. Amiért kivételesen mégis vállalkozunk rá, az a sok, és esetenként kísérteties egybeesés, amely az akkori és a mostani Kaposvárt, a helyi közéletet, annak szereplőit, és a politikai helyzetet jellemzi. Úgy tűnik, megállt az idő, s poros panoptikummá – hogy rosszabbat ne mondjunk – merevedett a groteszk városházi táncmulatság. Majdnem napra pontosan tizenhárom éve, 2002. január 3-án jelent meg egy három kolumnás íráunk a 168 ÓRÁ-ban Kaposvárról annak apropóján, hogy Mátrai Márta képviselőasszony felszólalt a parlamentben, és megköszönte a napjait akkor (is) éppen miniszterelnökként tengető Orbán Viktornak a város fejlődését. S, hogy a műhelytitokkal se maradjunk adósok: a cikk amiatt született, mert Márta asszony meglehetősen vidám perceket szerzett az országnak és a sajtónak azzal, hogy a Berzsenyi parki zenepavilont is felemlegette a nagyszerű létesítmények sorában. Mondhatnánk, szénné röhögtük magunkat. Vigyázat, tömény közelmúltidézés következik!

A téboly újabb hulláma: fizetős lesz a 61-es út Kaposvárt elkerülő szakasza

Országos felháborodás övezi a kormányzás helyett kétségbeesetten ötletelő Fidesz (pontosítsunk: a foglalkozásnélküli baltafejű jampec, Habony Árpád) legújabb agyszüleményét: a városokat elkerülő autópálya- és autóútszakaszokra kivetett útdíjat. Ami még ennél is szomorúbb: kaposvári sajtót napok óta láthatóan hidegen hagyja a tény, hogy januártól a 61-es út 11 km-es elkerülő szakaszán is fizetni kell majd, ráadásul évi ötezer forintot akkor is, ha csupán egyszer vagy kétszer használná az ember. Ez utóbbit, a hallgatás okát tudjuk: Szita Károlyt épp most választották meg a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének az új-zélandi felfedező, Kósa Lajos helyett, így még nem volt érkezése instruálni főszerkesztőnek csúfolt pribékjeit, mit is kellene gondolniuk majd a kaposváriaknak az intézkedésről. Gondolhatnak bármit, az új sarcot és a városba zúduló forgalmat minden bizonnyal kénytelenek lesznek elszenvedni.