Tag Archives: Kéki Zoltán

Már nem Herczeg Erik a Rákóczi első embere: hirtelen túl sok lett a dolga, vagy mennie kellett?

Az önjelölt „elnök” és a felkiáltójelek serege

Persze mikor a csapatnak jól megy, a vérbeli szurkolót semmivel sem lehet kizökkenteni: a szerelemben és háborúban minden megengedett. A futball pedig – csak tessék egy pillantást vetni Orbán Viktor „életművére” – mi volna más, mint épp szerelem és háború. Akiknek viszont sok mindent megengednek, azok rendszerint magukkal szemben is elnézőek: Herczeg Erik, a Rákóczi egyik tulajdonosa a helyesírás-stilisztikában alkalmazott egyéni megoldásoktól a címkórságig talán túl sok mindenben is az volt, s egy-két esetben főleg a valósághoz állt kreatív módon. Most úgy tűnik, kedvenc műtrágya-dealerünknek kissé vissza kell vennie a péti-sóból: leváltották a Kaposvári Labdarúgó Kft. ügyvezetői posztjáról. Ki gondolta volna, hogy ekkora dózisban a siker is megárthat…

Összeomlottak a Kaposvár Most rajongói: megszűnt a Facebook-kommentelés lehetősége a cikkek alatt!

Bedurcizott a primadonna, és ránk vágta az ajtót

Talán itt a vége ennek az általunk ismert világnak. Nehéz megszólalni a letaglózó hír után: „Kaposvár első hírportálja”, ahogy magukat nevezik, immár megfosztotta olvasóit a cikkek utáni véleménynyilvánítástól. A jelentős köz- és állami hirdetési pénzek elnyelése árán Kaposvár népét bulvár- és álhírekkel, rágalmakkal, manipulációval hülyítő kompánia egész kis sírós-panaszos vádbeszédben magyarázza a bizonyítványt, és vonja kétségbe a jogerős ítélet alaposságát, ami még a fideszes propaganda-orgánumoktól is szokatlanul primitív. Az olvasókon elégtételt venni – nos, ez kb. olyan, mint felpofozni otthon a gyereket, vagy belerúgni a macskába, ha rossz napunk volt a munkahelyen. Ennyire telik, arra viszont korántsem, hogy egyenesen, és tényszerűen beszámoljanak arról, mi is történt. Miután ez még nem fordult elő a praxisukban, ne is várjunk effélét.

A laktanyaügyi fejlemények körbeérnek: Taszár, biomassza-erőmű, telekspekuláció

Kollégium? Pihenő? Dehogy: katonai objektum!

Nem meglepő túlzottan, hogy a Készenléti Rendőrség határvadász -pákász, -halász, -madarász osztályának tervezett Kaposvárra költözése felkavarja majd a gumiégető-ügy óta mozdulatlan kaposvári állóvizet. Érzésünk szerint az egyetlen, ami nézeteltéréseket okozhat a közvéleményben, az a beruházás helyszíne. Azt élő ember nem gondolhatja komolyan, hogy pont Kaposvárra azért telepít az Orbán-kormány nagyobb belügyi erőket, hogy a majdan bevezetendő rendkívüli állapot és a nyomában járó diktatúra, netán zavargások megfelelő készültségben találják. Bár igaz, hogy a határtól nyolcvan kilométerre (a gyalázatos somogyi útviszonyok mellett majd’ másfél óra) határvadász-laktanyát építeni nettó baromság. A Cseri park pedig jobbat érdemel, ezt nehéz volna elvitatni.

NB egyes költségek, megyei szintű játék: a Rákóczi halott, és nem sok jel mutat arra, hogy feltámad

Kéki Zoltán ismét szolgálatba helyezte magát

Most, hogy immár biztosra vehetjük: jövőre megint nem lesz BL-főtáblás a Kaposvári Rákóczi, talán ideje egy szerényebb körképet vázolni arról, hogyan is állnak a múltjához képest igencsak méltatlan helyzetben vegetáló futballcsapat dolgai. Nos, leginkább sehogy, ha eltekintünk pl. attól, hogy éppen ma zajlott – még nem tudni, milyen eredménnyel – Házi László korábbi vezetőedző munkaügyi pere, amelyet a Kaposvári Labdarúgó Kft. ellen indított. És ez csak egy a számos kétes, vagy éppen zűrös ügyből, amely éppen úgy zsongja-dongja körül a csapatot, mint a dögöt a legyek. A legbiztosabb jele a válságnak éppen dr. Kéki Zoltánnak, Kaposvár nyugalmazott címzetes főjegyzőjének újbóli megjelenése a pálya szélén: nemrég ő lett a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia vezetője, leváltva Herczeg Erik műtrágyaügyi vállalkozót, aki, úgy látszik, egyre kevésbé bírja a város vezetésének bizalmát. Hamar kitelt a becsület.

Hétköznapi … rendpártiság Kaposváron: elkaszálja az Alkotmánybíróság a „piszkos trükköt”?

Az ombudsman szerint alkotmányellenes a „közösségi együttélés” szabályozása

A Népszabadság adta hírül „Kaposvár utálja a hajléktalanokat” című cikkében, hogy hétfőn  (valójában kedden, 12-én) tárgyalja az Alkotmánybíróság Székely Lászlónak, az állampolgári jogok biztosának beadványát, mely szerint alkotmányellenes a kaposvári közgyűlés 2013-ban (ténylegesen korábban, 2011-ben) született rendelete, mely megtiltja a hajléktalan embereknek, hogy holmijaikat közterületen tárolják, s ezt a szabályt az egész városra érvényes módon határozták meg. Úgy tűnik, más, „normális” városokkal szemben a lehetőségek, a virágok, a fesztiválok, a festők és még ki tudja, mi szépnek és jónak a városa sem szegregált iskolájával, sem szegény, szerencsétlen sorsú polgáraival nem tud mit kezdeni. Ahogy az írott és íratlan törvényekkel sem.

Szómágusok a porondon – sajtószemle július utolsó hetében

Nincs ember, aki egy percre is kétségbevonná: Kaposvár vezetői egymást verik rátermettségben, kompetenciában. Méltatlanul kevés szót ejtett eddig a KAPOS-T is dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyző érdemeiről. Most pótolnánk ezt, ahogy más eseményekről is olykor némileg lemaradva, az események után loholva emlékezünk meg: témánk mint a tenger, erőink viszont korlátozottak. Ahogyan egy valódi (mondhatni az egyetlen) helyiérdekű irodalmi klasszikus fogalmazott a Kapos TV-ben, a róla elnevezett műsorban: „irnák én, dehát nincsen rá időm!”

Rákóczi-nóta a megyei harmadosztályban: unortodox sajtószemle július második hetében

Olvasóink közül többen szóvá tették már, hogy (túl) sokat foglalkozunk a helyi sajtóval. Ez természetesen nem véletlen, hiszen kezdettől és számtalanszor hangsúlyoztuk: a kaposvári sajtóviszonyok még a magyar vidéki átlaghoz képest is durván egyoldalúak, gondoljunk a Somogy TV izzadságszagú szervilizmusára, a Kapos TV meghitt viszonyára Magyarország szellemi dögkútjával, az Echo TV-vel, a Kapos Extra-Kaposvár Most ikrek bulvármoslékban úszkáló sunyi Schenk-Zichy-féle Fidesz-propagandájára, s persze a Somogyi Hírlapra, ahol a hetvenes évek pártújságírásának szellemében evickélnek a hatalom farvizén. Arra azért felhívnánk a figyelmet, hogy mi mindig ügyekről, esetekről beszélünk, csak – másokkal ellentétben – azt is megvizsgáljuk, hogy ezeket hogyan (vagy hogyan nem) mutatja be a helyi média, s azt, milyen kárt tudnak okozni látszólag jelentéktelen kis aljasságaikkal.