Tag Archives: KLIK

Didergő diákok a Noszlopy közgazdaságiban: tréning a való világra

Beérik lassan a kormány oktatási reformja

Úgy tűnik, a ma már extrémnek számító mínusz 12-15 fokos hideg, no meg Pártunk és Kormányunk közoktatás és szakképzés reformja címén előadott nyomorúságos bohóctréfája megtalálja a maga áldozatait Kaposváron is: információink szerint a Kaposvári Szakképzési Centrum Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakgimnáziumának egyik épületében 15-17 fokos tantermekben fagyoskodnak a diákok. Kabátban, sapkában ülnek a tantermekben, amelyeket, habár mennek a kazánok, állapotuk miatt egyszerűen nem lehet kifűteni. Nem az iskola főépületéről, hanem az ideiglenesen néhány éve átadott Németh István fasori egykori kisegítő iskolai objektumáról van szó,

Diákparlament-botrány: még a pusztába kiáltott szót is beléd fojtják

Az ellenforradalom közelmúltbeli eseményei Kaposváron

Ha valami véletlen folytán a helyszín megjelölése találkoztunk volna ezzel a múlt heti hírrel, nagy tétben mertünk volna fogadni, hogy Kaposvár lesz az. Annak ugyanis, hogy eszmecserék, ilyen-olyan fórumok, és más paláverek örve alatt az oktatási kormányzat és annak torz nyúlványa, a KLIK nem tekinti partnernek azokat, akiket azért hív meg, hogy meghallgassa a véleményüket, Kaposváron hagyománya van. Idén februárban adtunk hírt arról, hogy a helyi KLIK „köznevelési fórumot” hívott össze az akkoriban forrongó pedagógustársadalom lecsillapítására, amelyen, miután meghallgatták a szokásos öntömjénezést a szervezet fantasztikus eredményeiről, kiderült, hogy az egybegyűltek csupán feltehetik a kérdéseiket, de választ nem kapnak rájuk. Így aztán semmi ok csodálkozni azon, hogy egy diákparlamenten simán belefojtják a szót abba, aki nem az ő nótájukat fújja, ahogy azon sem, hogy a helyi – és nyomában az országos – média az eset kapcsán csupán a felszínt karcolgatja.

Hűség a pártállami múlthoz: bicskanyitogatás Somogyi módra

„Kommunista kutyából Fidesz-szalonna”

Az utóbbi napok eseményei minden gondolkodó ember számára nyilvánvalóvá tették: a KLIK maga a színtiszta elnyomás, a legkevésbé sem lopakodó diktatúra. Az a vegzatúra, amely a véleményükért kiálló tanárokat érte, akiket alig burkoltan vagy épp nyíltan megfenyegettek, akiken szülői értekezletek jegyzőkönyvét és különféle igazoló jelentéseket követeltek, nem csak emlékeztet arra, amivel a hetvenes-nyolcvanas években tanárként szembe kellett néznünk: ez színtisztán ugyanaz az elnyomó mechanizmus, amely agresszióval leplezi gyengeségét, silányságát, inkompetenciáját. És természetesen eszközeiben is a pártállam tükörképe: a Fidesz-propagandagépezet, élén Orbánnal, a kibontakozó pedagógus-ellenállás kezdetétől sulykolja, hogy „ezek” mögött „azok”, vagyis az ellenzék pártjai állnak. És ebből a kampányból a Somogyi Nép-Hírlap sem maradhatott ki: Vas András kirohanásában ugyanazt a fejlett szókincsről tanúskodó „bicskanyitogató” kifejezést használja, mint példaképe, a sokoldalú alkalmatlanságát Fidesz-szinten is bizonyító, a tiltakozó pedagógusokat gyalázó bukott államtitkár, Klinghammer István.

Az ismeretlen pártkatona levele Leninhez: védjük meg az országot a pedagógusoktól!

Édesapám, ezek ugyanazok…

Talán nem is kéne ezzel foglalkozni, de, s erre már számos példával szolgáltunk, nem tehetünk másként: megszületnek ezek az irományok, a világhálón önálló életre kelnek, perverz hazugságaik befészkelik magukat sok-sok kényelmes, gyáva, vagy épp saját életével, bajaival túlontúl elfoglalt embertársunk agyába. A többség megszokja, belefásulnak, s attól, hogy már csak legyint mindenki ezekre az egyébként ordító baromságokra, kiagyalóik azt hiszik, igazuk van, mert nem mond ellent nekik senki. És, bár tényleg volna jobb dolgunk, meg kell mutatnunk: „ezek”, pontosan ugyanott tartanak, mint azok, akikről klónozták őket az ötvenes években. Beleolvastunk a Fidesz megyei választmányának köznevelésről szóló közleményébe: ezek még talán a kevertet is el tudnák rontani…

Együtt-sajtótájékoztató a közoktatásról: az átgondolatlan és erőszakos központosítás kudarca

A rosszul gombolt mellényt újra kell gombolni

Sajtótájékoztatót tartott pénteken az Együtt kaposvári szervezete: az épp zajló közoktatási turbulenciák adták mondanivalójuk aktualitását. Kerepesi Tibor és Gyertyás Lászlóné szerint ma már mindenki számára világos, hogy az oktatási rendszerben nagy a baj, legfeljebb a miérteken és a megoldásokban lehet nézeteltérés. Egy azonban biztos: nem az állandósult reformlázra van szükség, hanem széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésre, ahol a kormányzat partnerként tekint a pedagógusokra, a szakértőkre, a diákokra, a szülőkre, a tanárokat képző egyetemekre.

Lázadás a KLIK-falanszter ellen: Miskolcon forradalom, Kaposváron lapítás

A hallgatás beletörődés

A közélet iránt érdeklődőknek nyilván nem kell bemutatni azt a bátor kezdeményezést, mely a Miskolci Herman Ottó Gimnázium – állásukat, egzisztenciájukat kockáztató – tantestületétől indult, és mára áttörte a hallgatásnak azt falát, melyet eddig csupán a sajtó egy része és az ellenzéki pártok bontogattak: tarthatatlan, tűrhetetlen és katasztrófához fog vezetni az a dilettantizmussal súlyosbított arrogancia, hozzá nem értés, az a képmutatással vegyes erőszakosság, amely a Fidesz győzelme nyomán létrehozta a magyar köznevelés koncentrációs táborát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, a mára már mindenki által egységesen megutált KLIK néven. Ha valaki esetleg abban ringatná magát, hogy a mára nagyjából huszonöt-harmincezer főre duzzadt mozgalomban Kaposvár azért képviselteti magát csupán néhány fővel, mert ez itt maga a pedagógiai mennyország, azt ki kell ábrándítanunk: egészen másról van szó.

Fellegváros, Kaposvár: Gelencsér Attila megint túltolta a körömpörköltet

Irány az érett ötvenes évek – iskolaügyben is

Kaposvár a legszabadabb város. Kétségkívül az: itt az embernek a legteljesebb szabadságában áll, hogy eldöntse: síró- vagy röhögőgörcsöt kapjon-e attól, ami nap, mint nap szembejön vele, netán a változatosság kedvéért véresre karmolja magát. Nyilván sokan rossznéven veszik, miért vagyunk ilyen kérlelhetetlenek, hisz csupán emberi esendőségről van szó. Csakhogy az érintettek többsége éppen ebből az esendőségből él rettentően jól, jellemzően közpénzből. Nyilván óriási szerencséje a somogyvári kisdiákok egymást követő generációinak, hogy Gelencsér Attila képviselő nem arrafelé esendősködik, de ez minket a legkevésbé sem vigasztal. Megint megszólalt – mindannyiunk örömére.

Gyerek, Matiné: június első hetének lepattanói a holdudvar jegyében

Levelet kaptam, lájf, ahogy a némileg divatjamúlt nóta mondja: az egzotikus nevű Matiné János úr írt nekünk, igencsak emelkedett stílusban, ahogy a mellékelt képernyőkép is mutatja. A „Baromagy!” felütésből csak sejthetjük, hogy nem bemutatkozás – bár mit lehessen tudni – s korábbi, „Vitatkozni a Jobbikkal” című írásunkban foglaltakat sérelmezi erősen. Konkrétan azt, hogy Pavics Lázárt „állítólagos” közgazdásznak tituláltuk. Nos, az 1935-ben született Pavics úr persze formailag valóban közgazdász, és önéletrajza szerint aktív éveinek tekintélyes részét a Pénzügyminisztériumban töltötte, de mi sajnos annak, aki olyan égbekiáltó ostobaságot állít, mint, hogy a magyar gazdaság egy év alatt megtermelt jövedelmének több, mint egyharmadát profitként kiviszik az országból a külföldi befektetők, csak idézőjelben tudjuk leírni a neve mellé azt, hogy „közgazdász”. Tőlünk nyugodtan végezhetett a Marx Károly Egyetemen, lehetett szak-, fő- vagy akármilyen titkos, belső, külső, középső tanácsos. Csak gondoljunk bele ép, hétköznapi ésszel: a megtermelt GDP több, mint felét vonja el az állam adók és járulékok címén. Ebből van oktatás, egészségügy, honvédelem, stadionok, zsebpénz (4 napra 2 millió) Lázár Jánosnak, stb. Hol arányos és életszerű, hülyeúr, hogy minden megtermelt 10 forintból kettő az, amiből élünk?