Tag Archives: közlekedésfejlesztés

Bunkók az emberek, avagy a túltelített Berzsenyi utcai szemetesedény esete a túlcsorduló osztályöntudattal

Buszmegálló-blues három tételben

„Viral”, vírusként terjedő lett a Kaposkép c. Facebook-oldal egyik posztja nemrég: az ötszáz követővel rendelkező közösség fotója, amelyen a Berzsenyi utca elején lévő, szeméttel borított buszmegálló látható, több mint húszezer felhasználóhoz jutott el, hét és félezres aktivitást váltott ki. Már ez is megérne néhány elismerő sort, de bármilyen meglepő, nem fogunk beállni azok közé, akik az utazókat ostorozzák igénytelenségük, kulturálatlanságuk miatt, ugyanis, mint általában az efféle jelenség, jócskán túlmutat önmagán.

Így kell kampányhírt gyártani a semmiből: a két árkon kívüli gyepmester, Szita Károly és Vári Attila „egyeztetett” az M9-es autópályáról

Karcsi, Ati, Floki és a húsz éves gumicsont

Most már tényleg itt a választási kampány, és ezt abból is biztosan lehet tudni, hogy Szita Károly olyan témákról kezd el beszélni, amelyet „normális” esetben eszébe sem jutna elővenni. Most még rá is duplázott: a cseresznyeajkakról egyszerre keltek szárnyra az „M9-es autópálya” és a „Péccsel való együttműködés” tündöklő szóvirágai. Mi a NER tizedik évében viszont már ismerjük annyira pártunk és kormányunk döntéshozatali mechanizmusát, hogy tudjuk, ez a két úriember nagyjából az utolsó, akinek a véleményét figyelembe vennék egy autóút megépítésénél. Csupán arra volt jó a dolog, hogy megmozgassák kicsit a média emésztőrendszerét – egyébre nem.

Volt egyszer egy Taszár, sokadik fejezet: Miskolcra települ a Lufthansa-javítóbázis…

…viszont ilyen szökőkutak sehol nincsenek – Frissítés!

A teljes somogyi-kaposvári politikai elit katasztrofális, Taszár fedőnevű kudarcánál akár szándékos kisiklatásra is gondolhatunk: Szita Károly polgármestert ugyanis a lapos guta környékezte volna nap, mint nap, ha a közeli kis községnek egy virágzó légibázis fizette volna az iparűzési és telekadót. Jó hírrel nem, csak némi új információval tudunk szolgálni: egyrészt a közlekedési államtitkár legújabb nyilatkozatában már nem említette a fejlesztendők között, másrészt pedig az a Lufthansa, amely információink szerint 2010 környékén fontolgatta, hogy javítóbázist létesít Taszáron, most Miskolcon ruház be, ahol nincs is repülőtér.

Területrendezési törvény, második rész: 67-es út a horvát határig, de mi lesz a Kaposváron átvezető szakasszal?

Ezért ne vegyünk mérget semmire

Az első részben vázoltuk a legújabbnak tekinthető állami terveket, amelyek a dél-dunántúli régió út- és egyéb infrastrukturális fejlesztéseit érintik. Ha megvalósul, maradéktalanul örülhetünk az M9-es gyorsforgalmi útnak, amely hitünk szerint valódi fejlődést generál majd – persze száz másik kérdést is meg kell oldani hozzá – és annak is, hogy kedvező csillagállások esetén még Taszár életre keltése sem esélytelen. Tervek vannak, kérdés, mennyire bízhatunk bennük? A 67-es útról már szintén rengeteget írtunk, most beszámolunk a további sorsáról – mert van neki – és az ennek nyomán felvetődő kérdésekről. És reménykedünk abban, hogy a politikai önkény és egyéb alantas indokok nem játszanak túl nagy szerepet a jövőben.

Szép tervek, színes rajzok törvénybe foglalva: hozhat ez bármit is Kaposvár fejlődésében?

M9-es, Taszár újratöltve

A helyi propaganda-kommunikáció afféle mágikus eszközként tekint a 67-es gyorsforgalmi útra, mely, ha elkészül, egycsapásra a legvonzóbb befektetési célponttá teszi Kaposvárt. Többször elmondtuk: szerintünk csalódni fognak. Pécs mélyrepülése éppen az M6-os átadása után kezdődött, és az M7-es közelében fekvő somogyi kisvárosok, Tab, Lengyeltóti és Marcali sem sokat profitáltak 2007 óta, Nagykanizsával együtt. Ami igazán fordulatot jelenthetne a térség fejlődése szempontjából, annak semmi köze ahhoz, hogy a helyi Fidesz-potentátok negyed órával korábban vagy később érnek Budapestre az aktuális eligazításra: új, nemzetközi figyelmet is kiváltó megoldásoknak sokkal több értelme lenne. Most hatályba lép egy törvény, mely rögzíti a tervezett fejlesztéseket: lássuk, mit profitál ebből Kaposvár.

Újra fent az M9-es lufi: most a NER könyökvédős könyvelője, Varga Mihály miniszter engedte fel

Még korai örülni: nem Kaposvárnál kezdik

November végén a legkülönbözőbb médiumok, párthovatartozástól független lelkesedéssel adták közre a miniszter sajtótájékoztatóján elhangzottakat: állítólag ismét napirenden az M9-es autópálya megépítése. A Menedzser Fórum „új autópályát kapnak a nyugati és déli határnál élők – sokévi álmodozás után kiépítik az M9-es gyorsforgalmi utat” címmel tudósított a bejelentésről. Miután ez Kaposváron és a környéken élőknek „forró téma”, mi is közreadjuk, bár erős kétellyel: hányszor hallottuk már ezt, s a döntéshozók mindig csalódást okoztak az itt élőknek. Majd ha jönnek a földmunkagépek.

Rippl-Rónai, a libakergető expressz: ugye, ön is abban a tévedésben volt, hogy a vasútfelújítás az utasok kényelmét szolgálja?

Dehogy: minden a MÁV teherszállítási üzletéről szól!

Nincs még egy olyan ország – a mondat, amely így kezdődik, Magyarországon ezerféleképpen folytatódhatna – ahol a vasúttársaság menetrendje belpolitikai eseményszámba megy. Kisebb sikertörténet egyáltalán, hogy van menetrend, már elméletileg legalább. Ezért mi is fűzzük hozzá a magunkét: a 2013-ban a szokásos egetverő csinnadrattával, polgármesteri ingyencirkusszal felavatott Rippl-Rónai IC mára oda silányult, hogy „névben él csak, többé nincs jelen”. Pontosítsunk: még ennél is megalázóbb a helyzet, ugyanis a világhírű festőről elnevezett, anno a „Horvátország felé haladó nemzetközi hálózatba bekapcsolt” expresszvonat ma Kaposvár és – kapaszkodjanak – Dombóvár közt teremt világszínvonalú összeköttetést! És e lélekemelő hír mellett még számos történetünk is van arról, amit vasútfejlesztésnek (?) neveznek, különösen , ha Kaposvárról van szó.

Ismerik azt a viccet, hogyan cseréli Mészáros Lőrinc a Kaposvár-Fonyód vasútvonalon a síneket? Kicseréli a bal oldalit a jobbal.

Már a bontott síneket is kispórolják, nehogy  a tekintetes úr éhen haljon

Nem egy jobbal, „a” jobbal. Körülbelül húsz éve tartja Kaposvár és környéke népét permanens izgalmi állapotban a katasztrofális vasúti közlekedés kérdése. Sőt, van az harminc is, ha az annak idején rohammunkában elvégzett villamosítás káros következményeit, a kaposvári belváros teljes közlekedési csődjét, a borzalmas tekergőhidat, a Donner elszigetelődését s a nyomában járó gettósodást is hozzávesszük. Az elmúlt évtizedekben olyan mértékben leromlott a legfontosabb közösségi közlekedés színvonala – erősen pártfüggetlen módon – hogy éppen pl. a Kaposvár Fonyód vagy a Kaposvár-Siófok vonalak felszámolása már sok szempontból észszerűbb döntésnek tűnt, mint a felújításuk. Ám pártunk és kormányuk ennél sokkal jobbat talált ki. Eurómilliárdok sokaságát veszi fel az Uniótól közösségi közlekedés fejlesztése címén, odaadja Mészáros Lőrincnek, aki aztán megoldja okosba’: a bal sín helyébe jön a jobb, és fordítva – pedig néhány hónapja még nem erről szólt az ígéret.

Kaposvár közlekedésfejlesztési terve, harmadik rész: helyközi közösségi közlekedés, vagy amit annak neveznek errefelé

Parasztelosztó*, a város lüktető szíve

Folytatjuk nemrég kezdett sorozatunkat, mely az önkormányzat által rendelt mobilitási tervet elemzi: túl vagyunk már a nyilvánvalóan naivan optimista demográfiai előrejelzésen, amely önmagában is megért egyet, és annak feldolgozásán is (főleg lelkileg), hogy Kaposváron a vasút afféle vitézkötés csupán azon a bizonyos lószerszámon: míg a helyközi autóbusz-közlekedést 17 ezren veszik igénybe naponta, addig vasúton mindössze kétezren utaznak. A most követező részben az autóbusz-közlekedésről lesz szó, annak helyközi változatáról: miután a közösségi utasok döntő részét ez a járműfajta szállítja, az erre vonatkozó statisztikák is roppant tanulságosak. Nyilván itt is visszaköszön a Közlekedési Központ (lánykori nevén az intermodális) lázálma, s az, hogy egyre inkább úgy tűnik: semmi sem lesz belőle. Nem baj, hiszen már épül a sportcsarnok és a versenyuszoda: az sokkal fontosabb.

Kaposvár közlekedésfejlesztési terve, második rész: „vasutas, vasutas, ugye sok az utas…”

Intermodális Közlekedési Központ csak 2023-ban?

Írásunk első részében összefoglaltuk, hogy milyen népességi adatokra is alapozza a tanulmány a Kaposvár közlekedéséről szóló elemzést, ill. hogyan próbál egy végtelenül lesújtó demográfiai jövőképet üres, semmitmondó jóslatokkal fogyaszthatóvá tenni. Itt, a második részben már konkrétan a közlekedésről lesz szó, főleg annak közösségi formájáról, fókuszban elsőként a vasúttal. És az erről szóló elemzés sem lesz szívderítőbb semmivel, sőt: a számokból rájövünk, hogy az elmúlt évek sorvasztó-züllesztő tevékenységének gyümölcse mára beérett: a vasutat Kaposváron akár be is lehetne zárni érdeklődés hiányában.