Tag Archives: közmunka

Megbukott a gyógynövénygyűjtő szociális szövetkezeti program is: Kaposváron, úgy látszik, semmi sem sikerül

A szövetkezet éppolyan kudarc, mint a közmunka

Nemrég számoltunk be arról, hogy a nagy felhajtás közepette átadott, agyonhájpolt „Helyi termékek boltja” szép csendesen az enyészeté lett. Szinte nem múlik el nap, hogy ne értesülnénk újabb és újabb kudarcokról, melyeket sokszor egyszerű hazugsággal próbálnak sikernek beállítani: ez történt a minap is, miután arról kaptunk hírt egyre bővülő olvasó- és információs bázisunktól, hogy egy újabb projekt, melyről a helyi média szintén a legfelsőbb fokokban áradozott – finoman szólva is haldoklik. Kaposvár tiszteletre egyre kevésbé méltó városvezetése felmarkolta az állami támogatást – nem keveset – azzal, hogy szociális szövetkezetet hoz létre a leginkább rászorultaknak, aki gyógynövényt fognak termeszteni állami földeken, fabrikettet gyártanak majd, amit szociális alapon kiosztanak, s mindezért piaci bért kapnak, nem közmunkás-alamizsnát. Nos, nyilván kitalálják: mindebből úgyszólván semmi sem lett, s ebben bizonyára közrejátszott a felelős, Borhi Zsombor alpolgármester hozzáértése és ügybuzgalma.

Szita Károlyt megagyalták, avagy nincs szórakoztatóbb egy közgyűlési jegyzőkönyvnél, első rész:

Monty Python és Bödőcs Tibor elbújhat

Előfordult már, hogy afféle utólagos közgyűlési tudósításra vállalkoztunk, bár folyvást figyelemmel kísérjük a magas testület tevékenységét. Kijelenthetjük: a kaposvári „képviselőház” működésének továbbra sincs köze a demokrácia elemi normáihoz. Egyszemélyes Szita-show ez csupán, ahol a polgármester napirend előtt hosszasan és gondosan fényezi magát. Az ellenzéknek ügyrend szerint szinte nincs megszólalási lehetősége, gyakran beléjük fojtják a szót, a fideszes többség pedig többnyire alárendeltsége és szellemi képességei okán választja a „bölcs” hallgatást. Szép is lenne, ha megpróbálnák lejátszani a pulpitusról a nagyfőnököt, aki legutóbb olyan standupot nyomott, hogy a fal adta a másikat. Most, hogy három hét elteltével végre megjelent Kaposvár honlapján az április 27-i közgyűlés jegyzőkönyve, nem foszthatjuk meg a KAPOS-T olvasóit ettől a kivételes élménytől.

Megjöttek az első negyedéves statisztikai adatok: Kaposvár éppen olyan tragikus foglalkoztatási mutatókat produkál, mint korábban

Közmunka, avagy az esélytelenek nyugalma

Szita Károly, Kaposvár nagy gondolkodója éppen mai, szokásos – nyilván Orbántól ellesett – alákérdezős interjújában lelkendezett azon, mennyire erősödik a helyi gazdaság. Konkrétumot ugyan nem sokat említett, kivéve, hogy a Metyx nevű török cég, amely a Nabi telephelyét vette meg, száz fős létszámfejlesztést tervez – majd, egyszer. Mi viszont figyelemmel kísérjük a Belügyminisztérium adatait, s ebből éppen a polgármesteri öndicshimnusz ellenkezője derül ki: Kaposvár egy tapodtat sem halad előre azon az úton, amelyen ma már szinte minden megyei jogú város, ahol valóban javulnak a foglalkoztatási mutatók. A város egyhelyben jár, vezetője és a neki szolgáló lakájmédia pedig egyre reménytelenebbül mantrázza a semmit.

Foglalkoztatási adatok: Szita Károly hazudik, és a közmédiától még pénzt is kap érte

… a helyzet viszont ennél is sokkal rosszabb

Habár rendszeresen írunk róla, úgy tűnik, nem lehet elégszer: a munka, munkahely, keresetek a legkritikusabb téma nyilván nemcsak Kaposváron, de itt különösen. És ha Kaposvár polgármesterének, valamint a testhajlataiban tenyésző helyi médiumoknak nem zsenánt, akkor nekünk sem: ha ők akár minden hónapban monomániásan ugyanazt ismételgetve kiállnak a nyilvánosság elé a szerintük egyre jobb kaposvári foglalkoztatási adatokkal, akkor mi is kiállunk azok cáfolatával. Ugyanis egészen egyszerűen az a helyzet, hogy Szita Károly a tények durva meghamisításával próbálja elhitetni a város polgáraival, hogy minden rendben van, és javulnak a foglalkoztatási mutatók.

Foglalkoztatás- és beruházáspolitika Kaposváron, második rész: csak a propagandisták hazudnak, a számok nem

Tündérmesék és a valóság

Az előző részhez, melyben a – jórészt meg nem valósult – beruházásokkal, az évtizedes ígéretekkel foglalkoztunk, még annyit fűznénk hozzá: a Szita-féle ön-tökönlövés tankönyvi esetével találkoztunk jó néhányszor abban a bizonyos Urbánus blogban, amelyről már többször megemlékeztünk. Mint az cikkeink nyomán (s csakis innen) közismert, Szita közel félmillió forintot vesz fel egy érvénytelen, szánalmas, senki által nem olvasott, a Fidesz-szócső MTVA (közmédia) weboldalán üzemeltetett blogszerűségért, melyet szerényen az önfényezés újabb felületének képzel. A baj csak az, hogy Kaposvár polgármesterén kívül más, pl. Zalaegerszeg vagy Kecskemét, olykor Székesfehérvár vezetője is meg-megszólal a blogon, s rendszerint szénné alázza Szitát: Balaicz Zoltán pl. elbüszkélkedik azzal, hogy azon a bizonyos tesztpályán kívül, amelyet negyvenmilliárdért épít az állam nekik, egy kutató-fejlesztő központként is üzemelő nyomdával is gyarapodott a sokszor lenézett-lekezelt zalai szomszédvár, amelyet a kaposvári nyomda bezárásakor már szóba hoztunk, és amely ötmilliárdból száz, magasan képzett és nyilván nem minimálbérért dolgozó szakembernek ad munkát.  Nos, ilyenek vannak a szomszédban, nem gumiégető-balhé.