Tag Archives: Magyar Nemzet

Tüsténkedik a szociálisan érzékeny városháza: kis kaposvári médiashow, és ami mögötte van

A jó, a rossz és a csúf valóság

Néhány napja – és a legnagyobb örömmel – osztottuk meg a cikkajánlónkban is látható Magyar Nemzet-írást, ill. fotósorozatot, a kaposvári Röhrig Dani munkáját, mely egy külvárosi, mélyszegénységben élő házaspárról szól: feltöltős villanyóra, víz a kútból, havi harmincezer élelemre, gyógyszerre, ruházkodásra, népkonyha, egyensúlyozás a lét és a semmi peremén, csikkszedés a városi szemétgyűjtőkből. A cikk 14-én, egy nappal a KAPOS-T alábbi írása után jelent meg, melyben lelepleztük Mr. Gecsa legújabb, ám annál piszkosabb trükkjét: egy helyi fideszes pártapparatcsik, Gáspár András családján próbálta illusztrálni az országban dühöngő általános jólétet. A hatás nem maradt el: információink szerint a Magyar Nemzetben szereplő házaspárnál tegnap megjelent a kaposvári önkormányzat hivatalnoka, és felajánlotta azt, amit korábban, számtalanszor hiába kértek: eseti, kis összegű segélyek helyett rendszeres támogatásban részesülhetnek.

Rácuppant a Magyar Nemzet a Prukner-Szita maffiaháborúra, de úgy néz ki, azért a Simicska-médiánál még mindig másik mozit néznek

Szita Károly ordenáré beszólásokban is verhetetlen

Röpke néhány napon belül három cikket is közölt a Magyar Nemzet karácsony előtt a KAPOS-T által feltárt „szemétmaffia-vitával” kapcsolatban, ilyen címekkel: „A kaposvári „maffia” nyomában”, ill. „Eldurvult a somogyi szemétvita”. Látszatra ugyan a cikkek írója, Unyatinszki György mintha ismerné az általunk vázolt körülményeket, s hivatkozik is ránk, ám aztán, akár egy lámpafénytől megszédült káposztalepke hullik Prukner Gábor karjaiba. Motivációja is egyszerű: Szita Károly alaposan belegázolt derék riporterünk önérzetébe, midőn december 19-i, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként tartott sajtótájékoztatón nemhogy nem válaszolt a kaposmérői ügyet firtató kérdésére, de ordenáré módon még a barátnőjére, ill. alig burkoltan szexuális szokásaira is célzást tett.

Mások is észrevették, avagy utójáték vezércikkre, sivalkodásra, sínbohózatra, és használt, bontott alapanyagra

Fonyód-Kaposvár: vissza a hatvanas évekbe!

Nehéz pontosan megfogalmazni, mi számít sikernek az efféle sárlapátolásban, amit a KAPOS-T felvállalásával a nyakunkba vettünk. Az biztosan nem, ha szinte a bőrünkön érezzük a felénk áramló negatív hullámokat, mikor pl. a Pécsi utcai iskola ügyéről írunk. Habár olcsó sikerért, percnyi figyelemért soha nem szólunk a többség szája íze szerint, ám, ha látjuk visszaköszönni egy-egy gondolatunkat, megállapításunkat, az általunk feltárt tények némelyikét valahol, az nem esik rosszul. Kivált, mint ez esetben, ha egész publicisztikát építenek rá egy országos napilapban. Nemlétező „ez is megvolt” rovatunk különkiadását olvashatják KAPOS-T-ról, Magyar Nemzetről és annak főszerkesztőjéről, D. Horváth Gáborról, de főleg és elsősorban a vasútról.

Kis kaposvári abszurd: történelmi rémdráma kommunista igazgatókról, ítélkező besúgókról és a mélységes, feneketlen cinizmusról

„Valóság-show” Magyar-módra: Orwell elszégyellné magát

Néha nehéz eldönteni, hogy mi a kártékonyabb: a tudatos, aljas, jól felépített manipuláció, a „fake news”, amiről annyi szó esik manapság, vagy a jó szándékú, ám többnyire felületes és tudatlan ítélkezés. Úgy véljük, a kettő kombinációja a következő történet, amelyet szívesen elengedtünk volna „a sas nem kapkod legyek után” sóhajjal, ha nem jön velünk szembe – szó szerint – a megbántott igazságérzet a Fő utcán egy idős, egykori tanár-kolléganő képében, akit mélységesen felháborított a Magyar Nemzet nevet viselő, mostanában ellenzékinek számító újság cikke, melynek főhőse Merő Béla, a Táncsics Gimnázium egykori igazgatója. A nemrégiben megjelent kis cikk dr. Magyar Kálmán kaposvári régész-történész a Valóság c. folyóiratban közreadott „tanulmányán” alapul, s felteszi a kérdést, hogy jogosan van-e emléktáblája a gimnázium falán Merőnek, mikor az ötvenes-hatvanas években több esetben is „politikailag renitens diákok tanulását lehetetlenítette el, s esetenként börtönbe juttatásukban is részt vállalt”. És, minthogy a jó történetekben erkölcsi dilemma is van, írja mindezt olyasvalaki, akinek a III/III-as besúgói kartonjával van teli a világháló, egy másik spicli pedig arról lamentál, hogy ő, a polgármester intézkedik majd, „ha a vádak beigazolódnak”.