Tag Archives: Modern Városok Program

Elkezdődött a Fidesz szép új világa: népünnepély keretében adták át az új, négyezer fős sportcsarnokot

Mostantól a földi paradicsom lesz Kaposvár

Már, ha hihetünk Szita Károly polgármesternek, aki az országos sajtóban megjelentek szerint úgy fogalmazott: „Magyarország megújításának szimbóluma” a bruttó 6 milliárd forintos sportcsarnok. Ha ez így van, akkor a baj annál is nagyobb, mint gondoltuk. Tehát nem egy tudományos fellegvár, nem a kultúra, netán a köz-, vagy felsőoktatás, a modern gyógyítás valamely temploma a szimbólum, hanem egy „aréna”, s a Néró császár óta jól ismert recept: „panem et circenses”, kenyeret és cirkuszt. Nem kell különösebb jóstehetség hozzá: a csökkenő lélekszámú, elöregedő városban a kihasználtsága nagyjából olyan lesz, mint a rákos sejtekként burjánzó futballstadionoké.

Volt egyszer egy Taszár, sokadik fejezet: Miskolcra települ a Lufthansa-javítóbázis…

…viszont ilyen szökőkutak sehol nincsenek – Frissítés!

A teljes somogyi-kaposvári politikai elit katasztrofális, Taszár fedőnevű kudarcánál akár szándékos kisiklatásra is gondolhatunk: Szita Károly polgármestert ugyanis a lapos guta környékezte volna nap, mint nap, ha a közeli kis községnek egy virágzó légibázis fizette volna az iparűzési és telekadót. Jó hírrel nem, csak némi új információval tudunk szolgálni: egyrészt a közlekedési államtitkár legújabb nyilatkozatában már nem említette a fejlesztendők között, másrészt pedig az a Lufthansa, amely információink szerint 2010 környékén fontolgatta, hogy javítóbázist létesít Taszáron, most Miskolcon ruház be, ahol nincs is repülőtér.

Hatvanhetes út, alapkőletétel: Szita Károlynak már egyszerűen fogalma sincs arról, hogy mit beszél

A hátrafelé köpködés veszélyei

Hogy az éberen figyelő ellenség megtévesztésére egy derekas képzavarral éljünk: örökzöld témáról ennyi bőrt még senki nem nyúzott le, már megint országos téma lett a 67-es. Volt a napokban egy igazán groteszk „alapkőletétel”, mely úgy nézett ki, mintha a hat-hét öltönyös, görcsösen mosolygó pojáca ugyanazt a snecit akarná kihorgászni a kacsaúsztatóból. A kincstári sajtóörömködés persze nem múlhatott el a Fideszben szokásos hátramutogatás nélkül, ám az országos médiában ezzel együtt némi kritika is illette az „első fecskét”, a csökkentett paraméterű, „R” jelű gyorsforgalmi utat: „új halálútnak” nevezik, s a hírek szerint egyre több érintett próbálja elkerülni, hogy ilyen épüljön. Szokás szerint persze a lényegről esett a legkevesebb szó: arról, hogy szépen, lépésről lépésre visszanyesték a fellengzős ígéreteket, s van rá esély, hogy a jelenlegi változat sem a végső.

Újratervezés: negyedmilliárddal drágul a kaposvári uszoda, mert nem látták előre, hogy a bemelegítő medencének közel kell lennie a verseny helyszínéhez

És ki fogja fenntartani?

A Menedzser Fórum c. lap vette észre, hogy a megrendelő önkormányzat nemrég módosította a már odaítélt, s amúgy javában folyó kaposvári versenyuszoda-építés pályázati kiírását: harminc méterrel közelebb kell vinni az épülő objektumot a már meglévőkhöz, mert a jelenlegi huszonöt méteres medence, mely a FINA előírásai szerint bemelegítő medenceként a versenyek elengedhetetlen kelléke, nincs elég közel a verseny helyszínéhez. Ez a módosítás szerint „kellő gondossággal nem volt előre látható”, ezért az újratervezés költsége, valamint a kiváltandó közműcsatlakozások csekély negyedmilliárddal megemelik a végső büdzsét. Az eset mindent elárul arról, hogy mennyire volt átgondolt, előkészített, és „régi álma” ez a városnak.

Azok az átkozott határidők: mikor lesz így „modern város” Kaposvárból?

R67-es, Közlekedési Központ, színház – hol is tartunk?

Nem változtatunk azon a gyakorlatunkon, hogy időről időre áttekintjük azokat az ígéreteket, amelyekkel a Modern Városok Programja lassan két éve folytonosan izgalomban tartja a médiát és a közvéleményt. A többséggel persze könnyű dolguk van: elég az arcukba tolni egy sajtóközleményt, ahogyan utoljára a 67-es, „zenélő” útról szólót is. Ez a szöveg Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleményén alapult, és persze boldog-boldogtalan visszaböfögte anélkül, hogy hozzátett volna valamit. Ez a közlemény-újságírás a szakma legalja: copy-paste, minimális munka, felelősség, s persze ugyanennyi a hozzáadott érték is. Az viszont már senkinek sem tűnt fel, hogy hiába a nagy csinnadratta: a közbeszerzési értesítőben még mindig nincs ott a kommüniké arról, hogy ki, és mikor is fogja megkezdeni az elátkozott út építését.

Pánik a fedélzeten: folyamatos propaganda-szőnyegbombázás a városházáról – a háttérben egy kínos közvélemény-kutatás

Közpénzszórás turbófokozatban – újabb brosúra

Február elején számoltunk be róla, hogy gyaníthatóan újabb propaganda-hadjárat áldozata lesz Kaposvár sokat szenvedett népe: még a bennfenteseket is meglepte az a színes-szagos, alapvetően semmi újat nem tartalmazó, ám annál harsányabb és drágább brosúra, amellyel a városvezetés magát fényezte. A Modern Városok Programról már elmondtuk, hogy csupán egy sunyi hazugságra épül: az EU-s fejlesztési pénzek hangzatosan becsomagolva, mintha ez nem alanyi jogon járna a vidéknek, hanem Orbán Viktor személyes kegyéből kapná Kaposvár. Nos, Szita Károly pakolt egy újabb csomagolást ugyanarra: immár Németh István Program a neve, s így nyilván az ő jóvoltából gyarapodik a város. És, hogy kétségeink se maradjanak, az első brosúrát követte a második, kisvártatva pedig egy telefonos reklámkampány. Folytonos izgalmi állapot Fidesz-módra – közpénz nem számít.

A Brosúrabáró újra akcióban: vastag műnyomó papíron bünteti Kaposvár lakóit Szita Károly

Néhány (tíz) millió megint akadt önfényezésre

Még alig hevertük ki a legutolsó „Magyarország erősödik” -agyrémet, benne a sok csúsztatással, hazugsággal, mellébeszéléssel, máris itt van nekünk a helyiérdekű. A jobb érzésű embereket már akkor kirázza hideg, mikor a kezükbe fogják a közismerten környezetkárosító, méregdrága papírt, minden oldalon hatalmas, bulvárlapok stílusára emlékeztető betűkkel, az oldalanként egy-kétmondatos szólamokkal, és a kötelező, Internetről lelopott, üdvözülten vigyorgó nyugdíjas-, munkás-, családfotókkal. Erre van pénz. A kaposvári városvezetésnek úgy tűnik, ezt a szintet is sikerült alulmúlnia: hatvan oldalon, s nyilván huszonnyolcezer példányban bombázta meg a várost a „Németh István Program” brosúrájával, amely tulajdonképpen nem is létezik.

És hol tart a Modern városok program? Második rész: a 67-es út kanyarulatai, bukkanói és kitérői

És igen: hetedszerre is módosították a határidőt!

Városházáról származó információk szerint Szita Károly polgármester számára a Modern Városok program prioritásai a következők: első helyen szerepelt a színház átépítése, ezt követi a 67-es út gyorsúttá fejlesztése, és a harmadik az „intermodális”, a Kaposvári Közlekedési Központ létesítése. Ennek lélektanában is elmerülhetnénk, de ennél érdekesebb az, hogy hogyan is állnak egy év után ezek a unos-untalan, elcsépelten „történelminek” nevezett beruházások. A 67-es „gyorsútnak” még egy métere sem valósult meg, de máris olyan hosszú a róla szóló papírhalmaz, hogy be lehetne vele takarni az egész útpályát. A munkáknak elvileg az idén el kellett volna kezdődnie, de még kivitelező sincs, csupán némi régészeti mozgolódás tapasztalható pár helyszínen.

Már megint van egy új kormányrendelet a 67-es útról: csupán aprópénz lesz 2017-re, de leginkább semmi

Az igazság odalent van

A nem vérbeborult agyú Fidesz-szektatagokon kívül eddig is pontosan tudta mindenki, hogy a Modern Városok Program nem egyéb hangzatos blöffnél: olyan, khm… „csoportosítása” a terveknek és az EU-tól várható forrásoknak, amelyből az egyszeri hívő számára úgy tűnik, mintha Orbán Viktor személyes, két dolgos kezével felhalmozott magánvagyonából adományozna útra, sportcsarnokra, színházra valót hűséges népének. Kormányzói kegy, mint amit a boldog békeidőkben Horthy Miklós sokezer keresztgyermeke kapott a kegyelmes úr nevenapján, praktikusan Mikuláskor. Már korábbi írásainkban is utaltunk rá: az ördög a részletekben bújik majd meg, s, hogy további népi bölcsességeket idézzünk: a cigányt sem úgy verik, és az út is hosszú a pohártól az ajkunkig. Most ismét adott a Magyar Közlöny némi gyengécske fogódzót, mire is számítsunk a közeljövőben.

A legényanya utolsó domborítása: angolosan távozik a süllyedő hajóról Rátóti Zoltán színigazgató

A dilettantizmus átmenetileg hadállásokat veszített Kaposváron

Családi örömök elé nézünk, miután erre való hivatkozással tegnap lemondott posztjáról Rátóti Zoltán, a Csiky Gergely Színház vezetője. Második ciklusát 2014-ben, épp ezidőtájt kezdte, amint arról a KAPOS-T is beszámolt, s persze az utána következő vesszőfutásról is. Mindazonáltal nem túl elegáns dolog egy évadot letudni a vállalt ötből, s odébbállni egy meglehetősen átlátszó magyarázattal. Gyermekáldás ugyanis számos családban előfordul, ezért egy igazi férfi még nem rúgja fel vállalt kötelezettségeit. Nyilvánvaló, hogy egészen más ok(ok) vannak a háttérben, ám miután a titkolózás már-már kóros szintet ért el a Csikyben Rátóti idején, egyelőre csak találgatunk, aztán ki-ki eldöntheti, mi számára a legszimpatikusabb ok: besokallt, lemondatták, vagy épp a kulturális kormányzat felfigyelt itteni sikereire, és felfelé buktatás esete forog fenn. Ez utóbbit ugyan viccnek szántuk, de, miután Magyarországon vagyunk, simán elképzelhető.