Tag Archives: pályázat

Patyomkin miniszter ismét akcióban: díszletutca épül-szépül, belváros csicsásodik, naná, hogy a választásokra…

…és persze, hogy uniós pénzből

Voltaképpen ez az írás dicshimnusza is lehetne a kaposvári állapotoknak, persze nem, és nem is leszünk vele népszerűek. Egyszerűbb lelkeknek annyi párolódik majd le, hogy „semmi sem jó”. Szívesen tapsolnánk mi annak, hogy „má’ megin’ mánnyit fájlődött a város”, csak szerintünk az a helyzet, hogy nem. Az, hogy Kaposvár vezetése attól várja a belvárosban jól látható általános pangás és renyheség megváltozását, hogy európai uniós támogatásból (!) kicseréli a tulajdonában lévő üzlethelyiségek portáljait, az nem fejlődés, hanem szegénységi bizonyítvány, mégpedig elég méretes.

Beismerés nagy nyilvánosság előtt: „olyanokra is pályáztunk, amire nem volt igazán szükségünk…”

Szita Károly és Wittinghoff Tamás rádióvitája az önkormányzatiságról

A kaposvári cselédmédia, mely egyébként nagy figyelemmel kíséri kenyéradó gazdája országos szerepléseit, október 5-én nagyon csendben maradt: egy árva szóval sem említették, hogy a Kossuth Rádió aznap délben és este sugárzott Ütköző című adásában Szita Károly megmérkőzött a hozzá hasonlóan önkormányzati veteránnak számító Wittinghoff Tamással, Budaörs polgármesterével. A téma a huszonöt éves önkormányzati rendszer volt. És a csicskáknak most igazán megvolt az okuk a hallgatásra: a két politikus semmilyen szempontból nem volt egy súlycsoportban.

Mosás, festés, berakás, avagy fodrász primadonnaszerepben: új, stratégiai igazgató a Csiky Gergely Színházban

Megszoktuk, hogy Kaposváron oda kell figyelni az odavetett félmondatokra: itt semmi nem változik. Sok-sok évtizede értjük félszavakból egymást, olvasunk a sorok között, nem okozott törést a rendszerváltás. Beszélnek ezt-azt, szó van erről-arról, azért, hogy a lényegről soha ne. Ehhez mintegy hozzáedződve is megütköztünk azt hallva – egy odavetett félmondatból – hogy „a színház stratégiai igazgatója Csinnadratta a helyi sajtóban egy újabb világra szóló sikerről, vagy legalább egy szerény pályázati kiírás valahol? Minek egy vidéki, épp összedőlőfélben lévő színháznak stratégiai igazgató? Vagy már nem Rátóti Zoltán fújja a passzátszelet, hanem egy hajszárító? Mint megszokhattuk, valami egészen más – mint megszokhattuk, kisstílű és piszkos – játszma zajlott-zajlik a viharvert színfalak mögött.

Alsó hangokon: ez most kerékpártároló vagy zsebpénz a baráti médiának?

Néhány hete kezdte piszkálni a sajtó az Öveges-program keretében a középiskolákban létesített természettudományos laborok ügyét. Erről szóló levelet „fújt be a szél” a Somogyi Hírlap szerkesztőségébe is, mely a Táncsics Gimnáziumban létesített tanterem építése során elköltött összegekről emlékezett meg: 160 millió forintnyi hibádzik az ismeretlen informátor szerint. Habár a beruházást lebonyolító KLIK gigantikus méretű, ám borsónyi agyú dinoszauruszhoz méltóan még a mai napig nem bírt reagálni, érzésünk szerint minden fillérnek meglesz a gazdája. A dolog nem így működik: nyilvános, és egy kicsit sem szégyellik. Ezt egy egyszerű, ám szemléletes példán, a szintén táncsicsos, ill. Klebelsberg-kollégiumban létesítendő kerékpártárolók kapcsán bemutatnánk.