Tag Archives: Pintér Rómeó

Közgyűlési színes-szagos, második rész: a Nagy Járdafestő Standup és Valódi Politikai Cirkusz

Nem az idióták városa? Jaj, dehogynem…

Váratlan fordulatok miatt kicsit késett az utólagos közgyűlési tudósításunk folytatása, de nem feledtük: már csak azért sem, mert érzésünk szerint annak, ami az ülés második részében lezajlott, még lesznek következményei. Így nem árt átvenni, hogy ki mit mondott, mikor ezt a szörnyszülött előterjesztést elfogadták. Anélkül, hogy a számos poén bármelyikét lelőnénk: a jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy a megszólalók, ill. döntéshozók a legkevésbé sincsenek tudatában, hogy mit művelnek. A kaposvári közgyűlési munka tökéletesen érdektelen, súlytalan és érvénytelen. Ha sikerül összehozni egy-egy dilettáns rendelkezést – és ebből a fajtából született jó néhány a közelmúltban – legfeljebb a törvényszék, az Alkotmánybíróság vagy a Kúria kidobja a szemétre. Akkor pedig lehet sajnáltatni magunkat, hogy „már megint nyomják Krahácsot”.

A humor nagyágyúi: így próbált viccelődni a kaposvári Fidesz-holdudvar és a csicskamédia április elsején

Kínos, kínosabb, Pintér Rómeó – *frissítve!

Még a rutinos Fidesz-trollok foga is belevásott abba, amit a kaposvári Fidesz környékén gyülekező csúcsértelmiségi társaság április elseje alkalmából előadott. „Tapló primitívség” – ennél jobb állandó jelzőt nehezen találnák produktumaikra. Alapszabály: ha a hatalom környékéről, annak testhajlataiban tenyészők próbálnak meg poénkodni, abból csak a szégyen lesz, no meg a törvényszerű lelepleződés: ezek, sőt EZEK pontosan ilyenek. Ennyit tudnak: játszótéri homokozóból mentett, surmó viccelődéssel hülyét csinálni magukból. Ha már a hatalom gyakorlóiba nem mernek belekóstolni, maradnak a szegények, a védtelenek, a kiszolgáltatottak – abban nincs kockázat. A kínos események középpontjában pedig egy fideszes képviselő, aki ezt jó alkalomnak vélte új frizurájának és toalettjének bemutatására: Pintér Rómeó.

Itt az idő: ki lehet állni Kaposvár népe elé, és bocsánatot kérni a gumiégető-szélhámosság miatt!

Mibe is akarta belerángatni Szita Károly és csapata a várost?

Kaposvár számára roppant tanulságos az a híradás, amely ma reggel jelent meg a 444.hun: a Direkt 36 oknyomozó portál szerint Garancsi István, Orbán Viktor személyes jóbarátja, s persze Fidesz-közeli oligarcha több százmilliónyi közpénzt tolt bele egy vállalkozásba, mely egy üzlettársának a tulajdona, és amely egy huncut fillért sem termelt minden hangzatos ígérete ellenére. Már innen is ismerős lehet, de a konkrétumok még árulkodóbbak: a szintén milliárdos Scheer Sándor Bátonyterenyén egy pirolízis-alapon működő gumiabroncs-feldolgozó üzemet létesített, amely – immár hivatalosan is kimondatott – nemcsak környezeti értelemben problémás, de brutálisan veszteséges, és teljesen értelmetlen. Most látszik igazán, hogy a tavaly nyári ellenzéki-civil összefogás miféle agyrémtől is mentette meg Kaposvárt.

Járdák és zászlórudak, avagy közgyűlési összefoglaló a sötét mélységek honából, Demagógiából

Hókuszpók és a pacifrizurás bűvészinas cirkusza

Jó ideje nem lepődünk már meg azon, ha kedvenc fideszes városi politikusaink, különösen a gumiügyben magukat szénné égetők, egy-egy akciójukkal újabb és újabb mélységeket hódítanak meg. Így volt ez a hétfői közgyűlésen, a népszavazási kezdeményezést tárgyaló napirendi pontnál is, melynek eseményei, mondhatni várhatóak voltak az előterjesztés alapján. Szita polgármester egyre fásultabb ripacskodását lassan legutóbbi kreatúrája, Pintér Rómeó is felülmúlja, aki megint előadta szokásos magánszámát a „politikai cirkuszról”. Tetszenek érteni: azok beszélnek divatosan szűkre szabott műszálas rucijukban cirkuszról, akik egyidejűleg nyílt színen bemutatják a „hogyan építsünk húszmillió nem létező forintból járdákat a városunkra törő gonosz erők ellenében?” című bűvészmutatványt.

A gumiégető-bukás anatómiája: kommunikációs Fidesz-csőd, fenyegetőzés, káosz

Hol landolnak a Fidelitas milliárdjai?

Austerlitz, Waterloo, Solferino, Sztálingrád. A nagy vereségek persze nagy győzelmek is, s az, hogy mennyit tanulunk belőlük, nagyrészt független attól, melyik oldalon ér bennünket. Tanulság pl., hogy a legkevésbé sem volna okunk megünnepelni ennek a kiábrándító, szomorú hajcihőnek a végét, ha közben nem rázódott volna össze az ügyben egy egészen életképes össz-ellenzéki koalíció, ha rá nem ébred Kaposvár népe, hogy a civil aktivitás nemcsak Fidesz-közeli pénzmosodákat, évente egyszer a polgármestert ünneplő fantomszervezeteket jelenthet, hanem jó emberek jó ügy melletti kiállását, bátorságot, önszerveződést, egymásra figyelést, s végső soron sikert. És persze nem utolsó sorban azt, hogy Kaposvár nem „városállam”, ahogy egyszer nagyeszű vezetője mondani találta, hanem szerves egészet alkot, szó szerint „együtt lélegzik” a városkörnyékkel, azzal a térséggel, amelyet látványosan semmibe vett különösen az utóbbi években.

Durvuló Fidesz-belharc nyomai és más érdekességek Kaposvár legújabb költségvetésében

Polgármesteri meghízottak, zsebpénz az Echo Tv futóbolondjainak, újabb Kaposvár-könyv

Alig néhány napja volt, hogy Gelencsér Attila hobbiközgazdász örvendezett egy sort azon, hogy mekkora stabilitásról árulkodik az a tény, hogy, míg a 2010 előtti időkben jó, ha decemberre lett az országnak következő évi költségvetése, addig ma már úgy tűnik, az első félévben sikerül pontot tenni a nemzeti büdzsé végére. Igen, csak azt felejti el hozzátenni a honatyák gyöngye, hogy aztán év közben akár tízszer is toldják-foldják-faragják majd, melyre korábban azt volt szokás mondani ellenzéki oldalról, hogy „a költségvetés megbukott”. Persze csak 2010 előtt, ma ilyesmiről szó sincs: ma annál stabilabb, minél jobban hasonlít ahhoz a bizonyos fogpiszkálóhoz. A fideszes-alternatív valóságban ez már a dolgok természetes rendje, s azon sincs mit csodálkozni, hogy Kaposvár költségvetését is másodszor módosítják az idén, várhatóan a június 11-i közgyűlésen. És egyre érdekesebb dolgok akadnak benne.