Tag Archives: Rátóti Zoltán

Szigorúan ellenőrzött leépülés: Bérczes László korábbi művészeti vezető is távozik a Csiky Gergelyből

Celebhírek a süllyedő hajóról

A Pécsi Stop értesülése szerint lelép a színház egykori, a helyi média által agyonsztárolt művészeti vezetője, aki előbb „csak” a színház arculatát, művészeti tevékenységét meghatározó beosztásáról mondott le, persze titokban, s lett először „tanácsadó” majd egyszerű rendező. Miután összesen egyet fog a következő évadban rendezni, nem meglepő a távozása. Most, a pécsi lapnak adott rövid interjújában már azt is el merte mondani: nem fogadta el a színház vezetésének ajánlatát. Miután a feladata már korábban tisztázott volt, nem tudunk másra gondolni, mint, hogy pénzügyi megfontolások miatt lépett a távozás hímes mezejére. Nyilatkozatából, melyben a négy kirúgott színész ügyére is kitér, kiderül: sok mindent szeretne, de ujjat húzni a Vidnyánszky-maffiával, nos, azt semmiképpen.

Nem vénnek való színház: az egyenlő bánásmód-törvény megsértése miatt perlik a Csiky Gergelyt a nemrég elbocsátott színészek, miután felvettek a helyükre négy, frissen végzett Vidnyánszky-tanítványt

Kor szerinti diszkrimináció történt?

Úgy tűnik, a kaposvári színházi élet gauleitereinek nem volt elég az a három-négy méretes pofon, amit az elmúlt években a különböző törvényszékektől és ítélőtábláktól kaptak. A buktasorozatot Vidnyánszky Attila, ill. a Kaposvári Egyetem kezdte: Csáki Juditot, a Színházi Tanszék vezetőjét távolították el törvénytelen módon. Meg is adták az árát, természetesen közpénzből. Folytatódott a Kocsis Pál és Kőrösi András elleni hadjárattal: előbbit szintén az egyetem színházi tanszékéről, Kőrösit pedig a színháztól rúgták ki, ám mindketten győztek a bíróságon.

Most ismét a törvény elé került egy hasonló ügy: nemrég számoltunk be arról, hogy Fülöp Péter, a színház igazgatója – tegyük hozzá, gyalázatos körülmények közepette – mondott fel négy, hosszú ideje a színháznál dolgozó színésznek, akik ismét csak a törvényszékhez fordultak, jó okkal: álláspontjuk szerint munkaadójuk megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, miután négy, a Vidnyánszky-osztályban frissen végzett színészt vettek fel a helyükre. Ha elmúltál negyven, és nem vagy csókos, pusztulj.

Mindeközben Dubaiban és Brazíliában: Fülöp Péter színigazgató úr Instagram-oldala egzotikusabbnál egzotikusabb utazásokról tanúskodik

Újabb adalék a színházi tisztogatáshoz

Az aktivitásból látható, hogy milyen érzékenyen érintette olvasóinkat mindaz, amit előző írásunkban a Csiky Gergely Színházban történtekről elmondtunk. Nyilván joggal: a leépülés, úgy látszik, megállíthatatlan. Talán ad némi vigaszt az áldozatoknak, hogy mennyien nyilvánítottak véleményt, és adtak hangot megdöbbenésüknek. Úgy tűnik, a város vezetése nem fogja fel: hiába lesz (majd egyszer) kacsalábon forgó színházunk, ha közben széthullik a társulat, s már elszélednek azok is, akik talán nem oszlopai, de nélkülözhetetlen alkotórészei voltak ennek az egykor Európa-hírű társulatnak. Bozsik Yvettre vagy Fülöp Péterre még a rajongóik (ha vannak) sem mondanák, hogy társulatépítő személyiségek. Viszont úgy tűnik, utóbbi a saját épülésére kiemelt figyelmet fordít.

És hol tart a Modern városok program? Első rész: színház a színházban

A legendagyártás már beindult, a munkák még nem

Miután bőven eltelt egy év a kaposvári Orbán-járás óta, talán nem lesz haszontalan áttekinteni, hogy hol is tart ez a bizonyos Modern Városok program, annak helyi fejezete. Úgy van-e minden, ahogyan ígérve volt, vagy egy kicsit másképp? Vállalva, hogy ünneprontók és a népszerűtlenek leszünk, megjegyeznénk, hogy Kaposvár társadalmi és gazdaságfejlődéséhez szerintünk kevéssé járul majd hozzá ez a – Szita polgármester által már sokadszorra „történelminek” nevezett – katyvasz. Ami valójában folyik a beruházások körül, az egy jó adag misztifikáció, betonba és malterba ágyazott csodavárás. Ettől még nem lesz jobb a színház, ahogy nem lett jobb hely pl. az „Ifiház”, vagy a Szivárvány sem. Sejthetően így lesz ez a többi portékával is: a hosszú kiéheztetéssel a Fidesz elérte azt, hogy már áhítatosan ég felé emeli a tekintetét a polgár, ha csak meghallja a bűvös szavakat.

Tutti megmondja a tutit: Eperjes Károly bejelentkezett a Csiky Gergely színház igazgatójának

Imádkozósáska-veszély jobbról

Rátóti Zoltán „leköszönt”, sokkal inkább megbukott színigazgató interjúban kelt ki magából azok, pl. Csáki Judit színikritikus ellen, akik a „agresszíven megmondják, mi a tuti”. Már persze rajta kívül, mert neki, mint a magyar kultúra legfőbb letéteményesének számító – jelentsen ez bármit – Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának vezetőjeként istenadta joga van ehhez. Róla is ejtünk még pár keresetlen szót, habár ő már a múlt, s mi orcánkat mindig a kelő nap fényében fürösztvén, ha olykor hunyorogva is, de makacsul a jövendőt fürkésszük. És ami most a madarak röpténél kissé biztosabbnak látszik: Eperjes Károly néhány napja, az ATV-nek nyilatkozva alig hagyott kétséget afelől, hogy ő és a kaposvári színház alig kihűlt direktori széke kölcsönösen érdeklődnek egymás iránt. Vagy valami hasonló, de az tuti, pontosabban Tutti.

Zsinórpadlás-söprés 2.: a láncoskomikus, az intrikus és a menedzser lenyilatkozza a tutit

Színházi mesék erős idegzetűeknek

Vannak művészek, akiknek voltaképpen az élete az alkotás, afféle folyamatos performansz: úgy tűnik, hogy az elmúlt években szegény, sokat szenvedett Csiky Gergelyünk is inkább a körülötte zajló kisebb-nagyobb botrányokkal vétette észre magát, mint a színpadi produkcióival. Persze soha nem az a hibás, aki odapiszkít az asztal közepére, hanem az, aki szóvá teszi, jelen esetben a KAPOS-T. Az első számú közellenség megtisztelő címért immár senki nincs versenyben velünk, ha valaki a színházi menedzsmentet kérdené, ezt nemrég igazgatói körlevélben is megerősítették a gyengébbek kedvéért. A baj pedig az, hogy észreveszünk dolgokat, amiket a képmutatás Kaposváron intézményesült illemszabálya szerint nem lenne szabad. Három színházi karakter, három ütős nyilatkozat a kulisszák mögötti fülledt világból.

A legényanya utolsó domborítása: angolosan távozik a süllyedő hajóról Rátóti Zoltán színigazgató

A dilettantizmus átmenetileg hadállásokat veszített Kaposváron

Családi örömök elé nézünk, miután erre való hivatkozással tegnap lemondott posztjáról Rátóti Zoltán, a Csiky Gergely Színház vezetője. Második ciklusát 2014-ben, épp ezidőtájt kezdte, amint arról a KAPOS-T is beszámolt, s persze az utána következő vesszőfutásról is. Mindazonáltal nem túl elegáns dolog egy évadot letudni a vállalt ötből, s odébbállni egy meglehetősen átlátszó magyarázattal. Gyermekáldás ugyanis számos családban előfordul, ezért egy igazi férfi még nem rúgja fel vállalt kötelezettségeit. Nyilvánvaló, hogy egészen más ok(ok) vannak a háttérben, ám miután a titkolózás már-már kóros szintet ért el a Csikyben Rátóti idején, egyelőre csak találgatunk, aztán ki-ki eldöntheti, mi számára a legszimpatikusabb ok: besokallt, lemondatták, vagy épp a kulturális kormányzat felfigyelt itteni sikereire, és felfelé buktatás esete forog fenn. Ez utóbbit ugyan viccnek szántuk, de, miután Magyarországon vagyunk, simán elképzelhető.

Csiky-botrány, második felvonás: Szita Károly „rátóta” Rátótira a költözés felelősségét, s mellékesen lopással vádolta a Kaposvári Egyetem vezetőit!

Egy felettébb szórakoztató társulati ülés

A legkevésbé sem kedvez az Élet nevű rendező a KAPOS-T szerkesztési elveinek: alig tesszük ki a lábunkat egy pár napos belgiumi (Brüsszel-Bruges) kimaradásra, máris hihetetlenül érdekes fejlemények kavarják fel az amúgy sem nyugodt kaposvári állóvizet (talán mégse nevezzük pocsolyának). Hagyján, hogy szinte már nem bírunk a gumifeldolgozó ügyében ránk zúduló információáradattal, most a Csiky Gergely Színház felújítása dolgában is újabb turbulenciák támadtak. Nyilvánvalóan a KAPOS-T múlt heti cikke nyomán érezte úgy Rátóti Zoltán – egyébként nagyon helyesen – hogy társulati ülést kell összehívnia, ahol Szita Károly tiszta vizet önthet a pohárba. Ahogyan „több, egymástól független, megbízható forrásból” értesültünk, volt itt minden: függönyfal helyett köntörfal, időhúzás, hazudozás, vádaskodás, csak épp tiszta víz nem.

Csiky Gergely: akkor mostantól készüljünk egy színház nélküli Kaposvárra

Boldog kis malacok az önkormányzatokban…

Túlzások nélkül kijelenthetjük, hogy amennyiben az évad végén valóban kiköltözik a társulat a Csiky Gergely Színház felújításra megérett épületéből, teljesen új korszak veszi kezdetét a kaposvári színjátszásban és általában a város kulturális életében. Semmi nem lesz többé az, ami volt. Nem szokásunk a múltba révedni, és hamis nosztalgiákon nyammogni, de ez esetben kockázat nélkül kijelenthető: volt itt, Kaposváron valami hihetetlenül értékes, „világszínvonalú”, ami most nincs. Megszűnt. Távoztak meghatározó egyéniségei, s jött helyettük Rátóti Zoltán és Hüse Csaba. És meg kellett érnünk, hogy Rátóti igazgató nyilvánosan még meg is tagadta mindazt a múltat, amitől ez a színház komoly európai hírnévre tett szert, és csupán a Schwajda György által „fémjelzett” alig egy évet tekinti folytatandó hagyománynak. Nem beszélt a levegőbe: épület és a társulat versenyt amortizálódott az utóbbi években.

Színház, felújítás: rémhírterjesztés nem középiskolás fokon

És ki az új színházi legény?

Hogy stílszerűen a legolcsóbb zsurnalizmussal éljünk, „felbolydult méhkasra” emlékeztetett ma reggel a művelt kaposvári közvélemény: „hallottátok, felújítják a Csiky Gergelyt!” Hoppál Péter megmondta! Hoppál Péter…” A hír alapja az az alig több, mint elszólás, hogy a tegnapi 29-i országos színházi évadnyitón a kulturális államtitkár Debrecenben azt találta mondani, hogy fel kéne újítani a második debreceni színházat, a Csokonait is, és aztán a következő a kaposvári lehet. Megemlítette még, hogy a jövő évben 23 milliárd forint jut színházakra, ettől aztán a tragikusan tájékozatlan, írni-olvasni nem tudó helyi médiamunkások fejében máris összeállt a kép: eljött a kulturális Kánaán! A történet korántsem csak Hoppál Pétertől kiábrándító, aki a Fidesz szóvivőjéből, verbális verőlegényből lett afféle végkielégítésként kulturális államtitkár.