Tag Archives: Schenk János

Önkény-egypercesek: Futballmutyi áll a gumiégető hátterében?

Schenkek és cenkek Európában

A kaposvári gumifeldolgozó-botrány gazdag krónikáját a május 26-i, Kossuth téren lezajlott demonstráció valódi történéseivel zártuk: minden ellenkező hírrel, a helyi média szokásos rágalomáriájával szemben méltóságteljes és hatásos fellépés valósággal sokkolta Szita Károlyt, aki állítólag emelt hangon kérte számon stábján, hogy miért nem készítették fel erre az egyébként senki előtt nem titkolt akcióra. Ilyenkor amúgy egy rutinos politikusnak képesnek kell lennie fejből is arra, hogy egy elegáns parádriposzttal a pódium magasából „helyretegye” az ellenfelelet, de az nem a kaposvári polgármester. Ő úgy iszkolt le a színpadról, mint az alkoholista sekrestyés, aki éppen elemelte a miseboros kancsót az oltárról. Festők városához méltó látványelem volt, ám ennél volna egy sokkal fontosabb felvetésünk: immár több, mint hatvan napja nem tudjuk, hogy VALÓJÁBAN miért is kell ez a nyomorult gumihulladék-feldolgozó Kaposvárra?

A menekültügy szennyes hordaléka: akcióban a kaposvári „írástudók”

Manipulációs kisokos kezdőknek és haladóknak

Nehéz volna összehozni népszerű, mindenki számára tetszetős okfejtést a menekültkérdésről, főleg, miután a valódi befogadó országok is tűrőképességük határára jutnak lassan, s így nyilván ott is felerősödtek azok az idegenellenes szólamok, melyek itthon a Fidesz-kormány jóvoltából év eleje óta mindent elnyomnak. Nem kívánnánk ebben (sem) magasröptű bölcselmekkel, netán az üdvözítő megoldással szolgálni, csupán néhány végtelenül jellemző helyi (média)jelenségre mutatnánk rá, melyek a legpusztítóbb mellékhatásai annak, ami épp történik. A menekültellenes hisztéria, melynek rémisztő volta leginkább a közösségi oldalak megnyilvánulásaiban érhető tetten, a tudatos uszítás, tömegmanipuláció tragikus következménye, társadalomromboló hatása felmérhetetlen.

A világ szeme a Kapos Extrán: most végre kiderült az igazság a görögökről!

Kaposvárnak okulásul: egy bajor nyárspolgár böffenetei

A KAPOS-T indulásakor, a köszöntőnkben a Megáll az idő című film hősének, Pierre-nek szavait idéztük: „… nem mindegy, hogy milyen színvonalon vagánykodik az ember.” Nem tettük hozzá tapintatból az idézet további részét, aki nem ismeri, ne provokáljuk feleslegesen, de a kaposvári sajtó egyes, semmit nem változó, egyenletesen és masszívan bornírt megnyilvánulásait látva ide kívánkozik a folytatás: „mert ez itt nem színvonal”. Mi pedig, ahogy megfogadtuk, habár rettentően rossz érzéssel, de reagálunk ezekre, mert a jobboldal és a Fidesz láthatóan a GYIH, a „gyakran ismételt hazugságok” módszerét követi: ugyanazokat az ezerszer cáfolt beteg ökörségeket ismételgetik, hátha kifárad az ellenfél, megunja, s ettől majd igazzá válik. Hát nem: nem, soha. Sz@r munka, de valakinek meg kell csinálni.

Lépcsőházi gondolatok: Lamperth Mónika a Kaposvár Mostnak

„A baloldali szavazók gyökértelenek”, a jobboldali szájtépők meg gyökerek

Akár fogalmazhatnánk úgy is, hogy leltünk egy gyöngyszemet abban a rettenetes, valóban az altalajig érő semmiségben, amivel a helyi sajtó címben említett részét érzékletesen le lehet írni, de inkább nem tréfálnánk komoly dolgokkal: a lelkünk mélyén számítottunk rá, hogy az „ellenségem haragosa”-effektus következményeképp majd előkerül egy ilyen interjú, legalábbis az említett médium majd megpróbálkozik azzal, hogy a sértett hiúság fals hangjait előcsalogassa. És akkor Kaposvár egykori, valaha kétségkívül a legnagyobb támogatottsággal rendelkező országos politikusa majd elegánsan kitér a felkérés elől. Tévedtünk.

Forrásaink tudni vélik: média, tragédia, nyomorúság, gyűlölködés

A Kaposvár Most és a szakmai tisztesség

Tudjuk, ilyenkor nincsenek tiszta és hibátlan lépések, hogy közkeletű vélekedésekről utólag, akár évek múlva is bebizonyosodhat: tévesek, igazságtalanok voltak. A tragédia felfokozott pillanataiban pedig – különösen egy kezdettől kóros szereptévesztésben vegetáló médium esetében – előfordulhat meggondolatlanul felvetett tény, körülmény, hivatkozás, amely a legjobb szándék ellenére is katasztrofális következményekkel járhat. Adhat erre magyarázatot a megnövekedett hírszomj, a bulvár alantas, primer, más által nem ismert bennfentes részletekre kíváncsi természete, és persze a szimpla szakmai és emberi minőség, amit ez esetben (sem) találnánk, nagyítóval sem. A kaposvári „hírportálnak” sikerült ország-világ előtt gyanúba kevernie, kis híján tönkretennie egy ártatlan embert.

A fideszes „médiamunkások” nyomorúsága és az Állami Színvonalemelő Hivatal

L. Simon László, az egykor szépreményű költő, ma Lázár János miniszter táskahordozója egy minapi MÚOSZ-konferencián fejtette ki a magyar újságírókról alkotott véleményét, mely – gondolhatják – nem különösebben kedvező, mondhatnánk, lesújtó. Szerinte az államnak kellene „biztosítani” (szépen szól, hiszen valahol mégis csak költő) az újságírás „minőségét”. A 444.hu el is képzelte mindjárt, hogy lenne egy hivatal, ahová be kellene küldeni előzetesen a cikkeket, és ott szakavatott politikusok, pl. L. Simon, jól megszakértenék. Az egyszerűség kedvéért lehetne egyből cenzúrahivatalnak nevezni, hogy később ne kelljen átkeresztelni. Nos, mi adnánk egy kis munkát így próbaképpen az államtitkár úrnak: van itt Kaposváron egy, nem kis részben önkormányzati, ill. gondosan becsatornázott EU-s pályázati pénzekből „éldegélő” médiacsoport, élén a Kapos Extra c. „bedobálóssal” és a Kaposvár Most névre hallgató „hírportállal”, melyekben olykor több, mint figyelemreméltó produktumok jelennek meg – lehetne talán ezzel kezdeni.

Pénzeső, hazugság, szex és egy kis extra pornográfia

„A kamupártokra hullott állami pénzeső kilencven százalékának a sorsa egyelőre ismeretlen” – ez az egyik legsúlyosabb megállapítása a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Atlatszo.hu által a kampányfinanszírozásról készített kutatásnak, amelynek eredményeit a napokban tették közzé. Így kezdődik a 2014-es magyar választások egyik legarcátlanabb és legnyilvánvalóbb csalásának összegzése a Népszabadság cikkében. A dolgot leginkább ahhoz a Los Angelesben lezajlott 2012-es bankrabláshoz tudnánk hasonlítani, mikor a gengszterek szorult helyzetükben pénzt szórtak a tömegbe, hogy azok elzárják az üldöző rendőrök útját. Csakhogy ezt a magyar adófizetők több, mint négymilliárd forintja bánta.

„Államadósság, tönkretett ország”: a legtöbbel az igazságnak tartozunk

Mai a hír, hogy újabb, immár sztálingrádi méretű vereséget szenvedett a kormány államadósság-fronton: A Ténytár c. blog tette közzé: a kormánynak mindössze 2 hónap alatt sikerült 1400 milliárd forinttal növelnie az államadósságot, azaz napi majd 25 milliárddal”. Készültünk egy kisebb dolgozattal ez ügyben, mert az valahogy rendre kimarad a közbeszédből Kaposváron is – elnyomja a Schenk János – Czene Attila – Répás Orsolya – Kresz László propagandakartell és a bulvárözön – hogy az Orbán-kormány, ha a valódi, és nem a kozmetikázott adatokat nézzük, durvábban rontotta Magyarország adósságpozícióját, mint elődeinek bármelyike.