Tag Archives: Somogyi Hírlap

Mélyponton a helyi demokrácia Kaposváron: az önkormányzat titokban tartja az évi közmeghallgatást!

A gumiégetésnél is lehet mélyebbre süllyedni…

Szita Károly és a helyi hatalmat gyakorló (?) Fidesz-válogatott ismét kitett magáért: közismert, hogy a helyi demokráciát szabályozó önkormányzati szervezeti és működési szabályzat szerint a költségvetési rendelet elfogadása előtt „közmeghallgatást kell tartani” a városban, ahol „a helyi közügyeket érintő kérdésekre és javaslatokra a Hivatal választ ad”. És tudják, mikor lesz a közmeghallgatás? Nem? Nem csoda, ugyanis a százmilliókkal kistafírozott, tányérnyaló szemétládák gyülekezete, melyet valami rejtélyes oknál fogva helyi médiának neveznek (100%-ban beleértve most már a Somogyit is) bizony elfelejtett hírt adni róla. A városháza honlapjának főoldalán pedig tetszenek tudni, mi olvasható két friss hír között? Nem vicc: a tavalyi, 2016-os meghallgatás időpontja – nem tudunk másra gondolni – szándékos megtévesztésül.

Elfogtunk egy jelentést: a büszke városszolga rajta tartja a szemét az ellenségen

Sajtóügyi állapotokról Krakus Péter modorában

Tisztelt Főhadnagy Elvtárs/Úr! Remélem, levelem jó egészségben találja. Én és a barátom nem tudjuk, hogy érvényes-e még a megszólítás, vagy már ezredesnek, netán államtitkárnak tetszik lenni, mint Tasnádi László kolléga, akivel együtt kezdték az ipart. Arra viszont emlékszem, hogy megígértem utolsó, 1989. március 14-én kelt levelemben: mint önkéntes „BM-tartalékos”, „társadalmi segítő”, aktivizálom magam, ha szükséges. Én személyesen sokat tettem azért az elmúlt évtizedekben is, hogy pártállam eszméjének zsarátnoka ki ne hunyjon, de most keményebb világ jön: újból szolgálatba kell helyeznem magam. A köztünk kialakult, már-már gyengéd kapcsolatra való tekintettel bátorkodnék megjegyezni: szörnyen hiányzott a hivatásom az elmúlt évtizedekben. Nagyon vártam ezt a pillanatot, ezt a finom, csiklandósan zsigeri érzést, mikor ismét felnyomhatok valakit.

Gyertyagyújtás a sajtószabadság ellen folytatott háború áldozatainak tiszteletére

Alakoskodó-szobor, 2016. december 21. 17.30

Mindenre, ami miatt a KAPOS-T létrejött, rácáfoltunk volna, ha szó nélkül hagyjuk a Somogyi Hírlap körül zajló eseményeket. Habár több írásunkban is kifejtettük már, hogy miért tekintjük a sajtószabadság lábbal tiprásának mindezt, úgy éreztük, tartozunk még egy egyértelmű gesztussal, és ezért invitáltuk a hozzánk hasonlóan érzőket tegnap este a Noszlopy utcai „Alakoskodó” szoborhoz egy csendes, szolidaritásunkat és a történtek miatti tiltakozásunkat kifejező kis „flashmobra”. Miután arra nem számítunk, hogy a helyi sajtó, beleértve a jelenlegi Somogyit, hírt ad majd a történtekről, ám szeretnénk, hogy nyoma maradjon, így hajszálnyit letérve az elegancia ösvényéről, magunk tesszük közzé, amit az eseményen elmondtunk.

Dübörög a Fidesz-húsdaráló: ma elbocsátották a Somogyitól Fónai Imrét és Vas Andrást

Munkavégzés alól azonnali hatállyal felmentve

A baljós előzmények után számítani lehetett arra, hogy a hóhérmunkát nem hagyják félbe: ma eltávolították a Somogyi Hírlaptól a két leginkább kritikus hangú, mellesleg legalaposabb és szakmai-újságírói értelemben legjobb munkatársat. Csermely Péter hétpróbás médiasakál, az újdonsült vezérigazgató jobbkeze személyesen végezte az egzekúciót: „áttekintették” az érintettek ez évi munkásságát, és ennek alapján hozták meg a rögtönítéletet. Nyilván nem így volt: ahogy Lengyel János kinevezése mögött, úgy e lépés hátterében is Szita Károlyt sejthetjük. Ebből amúgy az is látszik, hogy az új főszerkesztőre gyakorlatilag semmi sincs bízva.

Rendkívüli: leváltották a Somogyi Hírlap teljes vezérkarát, lapáton Ficsór János és Czene Attila!

A hosszú kések délelőttje Kaposváron

Csak idő kérdése volt, s jóstehetség sem kellett hozzá: miután az Orbán Viktor-közeli Mészáros Lőrinc-közeli Opimus Press megvette a Mediaworksöt, és napokon belül kinevezték a legmocskosabb kezű sajtórenegátot, Liszkay Gábort vezérigazgatónak, világos volt, hogy éppen ilyen rövid úton megindítják majd a mészárlást a megyei lapoknál. Ez történt meg a mai nappal, és, amint az a Mediaworks szűkszavú közleményéből kiderül, a Somogyi új főszerkesztője valójában meglehetősen régi darab: visszatért Lengyel János, aki már egyszer ült ebben a Jávori Béla és Kercza Imre által alaposan lehasznált székben. Lengyelről tudni kell azt is, hogy az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának politikai munkatársi beosztásából fújták át a szelek a Somogyi szerkesztőségébe, így aztán nem lepett meg senkit, hogy ő volt a mindenkori Somogyi-főszerkesztők közül az, aki a legjobb kapcsolatokat ápolta Szita Károllyal – nyilván harcostársi alapon.

Szolidaritási nyilatkozat: mélységesen együttérzünk a Somogyival, kiváltképp az olvasókkal

Fekete Péntek a Kontrássy utcában

Nem kellett hozzá nagy jóstehetség, ám rajtunk kívül mégsem mondta ki senki: a Fidesz, Mészáros Lőrinc képében nemcsak elfoglalta a vidéki nyomtatott-online média túlnyomó részét, de a fess vőlegény nem sokat ceremóniázott a nászéjszakával sem. Nyilvánosan, mondhatni a násznép szeme láttára vágta gerincre a hamvas ártatlanságnak éppen nem mondható aráját, midőn a szokásosnál is szervilisebb, nyilvánvalóan propagandacélokat szolgáló Orbán Viktor-interjúval a főoldalán nyitott az új idők felé. Ma délre már egy ország röhögött azon, hogy az összes Mediaworks-tulajdonú megyei lap ugyanazzal a címlappal jelent meg, s a netet ellepték a képek, melyeken, mintha klónozták volna őkelmét. És, hogy maradéktalan legyen a tiszta, száraz érzés: a cikket természetesen kommentálni sem lehet. Mi lesz így a szorgos, ám annál büdösebb szájú fideszes bérugatókkal? Mehetnek vissza a balettbe ugrálni?

Diákparlament-botrány: még a pusztába kiáltott szót is beléd fojtják

Az ellenforradalom közelmúltbeli eseményei Kaposváron

Ha valami véletlen folytán a helyszín megjelölése találkoztunk volna ezzel a múlt heti hírrel, nagy tétben mertünk volna fogadni, hogy Kaposvár lesz az. Annak ugyanis, hogy eszmecserék, ilyen-olyan fórumok, és más paláverek örve alatt az oktatási kormányzat és annak torz nyúlványa, a KLIK nem tekinti partnernek azokat, akiket azért hív meg, hogy meghallgassa a véleményüket, Kaposváron hagyománya van. Idén februárban adtunk hírt arról, hogy a helyi KLIK „köznevelési fórumot” hívott össze az akkoriban forrongó pedagógustársadalom lecsillapítására, amelyen, miután meghallgatták a szokásos öntömjénezést a szervezet fantasztikus eredményeiről, kiderült, hogy az egybegyűltek csupán feltehetik a kérdéseiket, de választ nem kapnak rájuk. Így aztán semmi ok csodálkozni azon, hogy egy diákparlamenten simán belefojtják a szót abba, aki nem az ő nótájukat fújja, ahogy azon sem, hogy a helyi – és nyomában az országos – média az eset kapcsán csupán a felszínt karcolgatja.

Az igazmondó festő újabb kalandjai: Rippl-Rónai meggyalázása ecetben és olajban

Aki még a Lokálból, a bulvármédia legaljából is kilóg

Alig két hete írtunk Albert László kaposvári, „festőművésznek” csupán a fantázia világában létező Louvre-beli kiállításáról, mely évek óta kedvelt témája a helyi sajtónak, s már akkor is biztosak voltunk benne, hogy lesz a történetnek folytatása. Szigorúan csak – és stílszerűen – a legtágabb keretben, mint társadalmi jelenség érdekel bennünket Albert úr „művészete”, amúgy természetesen mindenki úgy boldogul az életben: olyan terméket ad el, olyan marketing-hátteret teremt a dolgainak, amilyet csak akar. Nekünk pedig engedtessék meg, hogy a Somogyi Hírlap és a többi helyi médium nyálcsorgató lelkendezésével szemben megfogalmazzunk némi kételyt. Ha pl. a világhírű zenész, Dögös Robi azzal állítana be a Kontrássy utcai szerkesztőségbe, hogy a Londoni Szimfonikusokkal lépett fel, nyilván azt is simán megírnák.

A Louvre fantomja, avagy a messziről jött plázafestő esete a kaposvári médiával

A világhírnév Kaposváron érvényes receptje

Albert Lászlóról, a helyi média ifjú festősztárjáról lesz szó ebben a történetben, arról, hogy a műveletlenség, a felszínesség, a tudatos hamisítás, egymás haveri alapon történő szopása (persze csak átvitt értelemben) hogyan eredményez egy teljesen hamis képet emberről, művészetről, vagy a világon bármiről. És, ha ez még a lelki komfortérzet növelésében is segít, máris előállt a legújabb, a Csiky letűnése utáni kor „Kaposvár-jelensége”. Ha beleillik a helyi hatalom révült vigyorgással dekorált hazug világképébe, mely szerint itt minden fantasztikus, nagyszerű, lenyűgöző, akkor már a helyi média sem áll majd a fantasztikus nemzetközi karrier útjába. Eltekintve persze attól az apróságtól, hogy egy szó sem igaz belőle.

Hát itt a vége: egy Mészáros Lőrinc-közeli cég felvásárolta a Mediaworksöt, így a Somogyi közvetlenül a Fidesz irányítása alá került

Temetni fogjuk, nem dicsérni

Totális diktatúrában totális sajtóellenőrzés van, e fronton pedig csapataik egyre-másra aratják a győzelmeket. Nincs nehéz dolguk. A Népszabadság működésének terrorista akcióhoz hasonlóan alattomos leállítása után már annak, aki a legkisebb figyelemre is méltatja még a hazai sajtó helyzetét, nem lehettek illúziói: a Mediaworks vezetőinek aljas húzása előre vetítette a szintén náluk lévő megyei lapok sorsát (is). A Népszabadság elpusztítása előfeltétele volt egy sokkal nagyobb és a hazai nyilvánosság szempontjából halálosabb „üzletnek”: az ún. vidéki lapportfólió eladásának, amelynek a Somogyi Hírlap-Sonline is a része. Most megint átléptek egy határvonalat: lehet fogalmazni a gyászbeszédeket.