Tag Archives: TAO-pénzek

Rákóczi-kabaré: hatvannégymilliós hiány, gyenge magyarázatok és rekeszizom-próbáló poénok az éves beszámolóban

Pozitív emberi tényezők kidomborítása: ötmillió

Most, hogy a nemzeti válogatottunk ilyen lenyűgöző játékkal kápráztatta el a Kárpát-medence lakosságát, s látjuk a történelmi jelentőségű andorrai összecsapás keltette hír-hullámverést (no meg a szűnni nem akaró röhögést a Nagy Nemzeti Lelátóról), mi sem akarnánk sem ki-, sem lemaradni. Ha már szánalmas foci, van itt nekünk Kaposváron erre egy jó kis csapatunk, kiváló vezetéssel, amely mindig tudja, mit kell tenni és mondani ahhoz, hogy szórakozzon a publikum. Elolvastuk a kaposvári közgyűlés legutóbbi ülésére beterjesztett beszámolójukat, amelyben persze újabb támogatási összegekre is igényt tartanak, és, miután nem volt ráírva a figyelmeztetés, hogy kétoldali sérvveszély miatt csak saját felelősségre olvasható, komoly egészségügyi kockázatnak tettük ki magunkat. És ez még csak a szöveges rész, a számoktól egyenesen berosálsz.

Rajtunk röhög az ország: Gelencsér Attila megint megszólalt a parlamentben

Taszár, Azori-szigetek, halálbüntetés – mi jöhet még?

Kaposvár országgyűlési képviselőjének a már rendszeresnek tekinthető nevetségessé váláson kívül mással még egyszer sem sikerült az országos figyelem középpontjába kerülni. Nyilvános balfogásait bajos volna számszerűsíteni, kezdve a hírhedt Azori-szigeteki kiruccanástól a halálbüntetés követeléséig, vagy éppen a minapi kirohanásáig, melyben a pedagógusoktól kívánta megvédeni az országot, bár a kaposváriak számára az örök klasszikus nyilván az a felülmúlhatatlan surmóság marad, mikor még ellenzékben követelte, hogy „Taszár ügyében már ne tegyenek semmit, bízzák a következő kormányra”. Tegnap a 444.hu cikke hívta fel a széles tömegek figyelmét arra, hogy Gelencsér a parlament és az ország nyilvánossága előtt egyedülálló, a logika Arisztotelész óta létező alaptételeit einsteini szinten megingató okfejtéssel állt elő: azért kell Magyarországon olimpia, mert 1954-ben a németek legyőztek bennünket a világbajnokságon.

TAO: Út és Erény helyett diszkrét zsarolás a Szivárványban

Titkos találkozóra rendelte Szita Károly a kaposvári vállalkozókat

Május elejéről általában az orgona nyílására, a ballagásokra és úgy általában a kikeletre volt szokás asszociálni, de mint annyi más, mára ez is a múlté: ballagás áprilisban, az orgona rég elnyílta magát, a TAO-ról pedig már nem Lao-Ce örökbecsű műve jut eszünkbe, hanem a társasági és osztalékadóról szóló törvény, melynek elszámolása épp ilyenkor esedékes a gazdálkodóknál, és persze annak az a sok-sok milliárdra rúgó része, mely ma törvényesen átruházható az államkassza helyett az ún. látvány-csapatsportokra, melyek aztán úgy nyelik el ezeket a pénzeket, mint a Bermuda háromszög a gyanútlan arra járót. Miután úgy tűnik, hogy ez csapocska is vékonyabban csordogál Kaposváron a kelleténél, a polgármester jónak látta kicsit rásegíteni a dologra így bukszanyílás idején.

Gyerek, Matiné: június első hetének lepattanói a holdudvar jegyében

Levelet kaptam, lájf, ahogy a némileg divatjamúlt nóta mondja: az egzotikus nevű Matiné János úr írt nekünk, igencsak emelkedett stílusban, ahogy a mellékelt képernyőkép is mutatja. A „Baromagy!” felütésből csak sejthetjük, hogy nem bemutatkozás – bár mit lehessen tudni – s korábbi, „Vitatkozni a Jobbikkal” című írásunkban foglaltakat sérelmezi erősen. Konkrétan azt, hogy Pavics Lázárt „állítólagos” közgazdásznak tituláltuk. Nos, az 1935-ben született Pavics úr persze formailag valóban közgazdász, és önéletrajza szerint aktív éveinek tekintélyes részét a Pénzügyminisztériumban töltötte, de mi sajnos annak, aki olyan égbekiáltó ostobaságot állít, mint, hogy a magyar gazdaság egy év alatt megtermelt jövedelmének több, mint egyharmadát profitként kiviszik az országból a külföldi befektetők, csak idézőjelben tudjuk leírni a neve mellé azt, hogy „közgazdász”. Tőlünk nyugodtan végezhetett a Marx Károly Egyetemen, lehetett szak-, fő- vagy akármilyen titkos, belső, külső, középső tanácsos. Csak gondoljunk bele ép, hétköznapi ésszel: a megtermelt GDP több, mint felét vonja el az állam adók és járulékok címén. Ebből van oktatás, egészségügy, honvédelem, stadionok, zsebpénz (4 napra 2 millió) Lázár Jánosnak, stb. Hol arányos és életszerű, hülyeúr, hogy minden megtermelt 10 forintból kettő az, amiből élünk?