Tag Archives: választás

Tessék mondani: ez már a kampány? Aláírásokat gyűjtenek Szita Károly újraindulása érdekében?

Karcsibá’ megengedi, hogy aláírjatok neki

Habár még bő egy év van hátra, lassan elkezdenek szivárogni a hírek a jövő évi önkormányzati választásokról. Van szó esetleges ellenzéki összefogásról, polgármester-jelöltekről, akik között akad (talán) szélesebb körben támogatott, s olyan is, aki önmagát látná szívesen Szita Károly utódjaként. Ami ennél szokatlanabb, a magát – valljuk be, joggal – nyeregben érző Fidesz háza tájáról is mozgolódásról hallani. Sőt, egészen konkrét információk is eljutottak hozzánk – személyesen és a közösségi oldalakon keresztül – arról, hogy a várost egy ideje aláírásgyűjtő kommandók járják, támogató aláírásokat tarhálnak Szita Károly újraindulása érdekében. A kérdések persze ezek után adják magukat: kik, miért gyűjtenek, és miért éppen most?

Jogerőre emelkedett a döntés: vissza kell helyezni a Jobbik Kaposváron felállított ideiglenes plakátjait

Legalább a saját nyomorult törvényeiteket tartanátok be…

A kaposvári városvezetés sokadik kísérlete sem állta ki a törvényesség próbáját: a Nemzeti Választási Bizottság 504/2018. számú határozatában elmeszelte kaposvári jegyző akcióját, mellyel eltávolította a Jobbik ideiglenes választási plakátjait a város különböző pontjairól. Ezt, amint talán közismert, a helyi választási bizottság helyben hagyta, ám a NVB, Prof. DR. Patyi András elnök vezetésével felülbírálta, és jogellenesnek mondta ki a plakátok eltávolítását. A döntés ellen a Kúriához lehetett volna fellebbezni, ám ez információink szerint már nem történt meg, így a döntés jogerőre emelkedett. A döntés nyomán akár az egész országot eláraszthatják a talpakon álló vaskeretek, a kormány és a Fidesz plakát-monopóliumától független politikai üzenetek hordozói.

Fiatalos lendülettel: Árpi, a bohóc egy ordas nagy kamupárt képviselőjelöltje lett Kaposváron

Akkor most sírjunk vagy nevessünk? – Frissítve!

Bohócország bohócválasztásán esett meg, hogy a bohócok városában bohócot jelöltek a sok közül az egyik bohócpártban képviselőnek. Az illetőt – nix röhögni! – Fiatalos Árpádnak hívják, és egy nyugdíjaspárt, a Lendülettel Magyarországért Párt (LMP) kérte fel jelöltnek, saját bevallása szerint úgy, hogy egy árva lelket sem ismert sem a pártból, sem a vezetőségből. Ez, mondjuk nehéz is lett volna, mert az említett pártnak nincsen tagsága, vezetősége pedig lényegében illegalitásban működik. Nincs címük, elérhetőségük csupán egy email, amelyre nem válaszolnak. Egyebük sincs, mint harminckét jelöltjük, köztük Fiatalos úr, – *frissítés 2. – s ennek nyomán nyilván jár a pártnak az a közel kétszáz millió forint, amelyről aztán majd jól nem kell elszámolni Bohócország bohócválasztásán.

Néhány óriásplakát Ebbing, azaz Kaposvár határában, avagy a jogállamiság sokadik megszégyenülése

Önkény, minden mennyiségben – frissítés!

Az Oscar-díj átadása után nyilván nem emelhettük át máshonnan egy plakátbotrányról szóló cikk címét, mint Martin McDonagh Három óriásplakát Ebbing határában című filmjéből, melynek zseniális főszereplője, Frances McDormand kapta a legjobb női alakítás díját. Tegnapi, a simicskista Hír Tv-ből származó információ szerint különös affér zajlott a napokban Kaposváron. Kevesebb, mint két hete, február 22-én, épp a legutolsó közgyűlés napján jelentek meg azok a mobil óriásplakát-tartók a városban, amelyen a Jobbik „Mi győzünk, ti nyertek” című választási üzenete volt látható. Volt, mondjuk, mert éppen ma, március 6-án ahogy jöttek, el is tűntek a közterekről. A két rejtélyes jelenség közt azonban történt egy s más: finoman fogalmazva is lábbal lett tiporva itten számos jog, s immár sokadszor meggyőződhettünk arról, hogy Kaposvár a legkevésbé sem biztonságos város…

Gumifeldolgozó és helyi politika: Szita 2019-ért cserébe adta el Kaposvárt?

Kaposvár a legjobbat érdemli…

Sokakkal ellentétben mi nem vagyunk túlságosan nagy véleménnyel a kaposvári polgármester politikai képességeiről, mégsem gondoljuk, hogy csupán elbizakodottságból képes lett volna elkövetni egy olyan súlyos hibát, mint amilyen a hulladékfeldolgozó Kaposvárra telepítésének kierőszakolása volt. A történet arra viszont kiválóan alkalmas, hogy láthatóvá tegye a Magyarországon valami titokzatos okból jogállamnak csúfolt rendszer perverz módon hazug, torzszülött voltát, azt, hogy a politikai szereplők többsége csupán hitvány díszletnek tekinti a demokráciát, amely mögött önző, piszkos kis játékait kedvére játszhatja.

Csaholás a gazdi lábához bújva: kritizálja az ellenzéket a „Somogyi”

Megszokhatták olvasóink: ahogy a helyi hatalmat, úgy a hatalmat elvtelenül kiszolgáló cseléd- vagy lakájmédiát sem kíméljük. Szerintünk ugyanis – és vállaljuk a „közhelyességet” ezzel kapcsolatban – a demokrácia legfőbb letéteményese a szólásszabadság és az erre szerveződött sajtó. Ez az, pontosabban ennek hiánya, ami a Fidesz évtizedekre visszanyúló kaposvári „uralmát” megalapozta, ebből lehet megérteni, ami sokak számára rejtély. Messze nincs szó gazdasági csodáról, kulturális sikerekről (nagyon-nagyon nincs, sőt, a város szinte mindenben tökutolsó), csupán egy hazugságokból szőtt hálóról, amely a tudatlansággal, a restséggel és a reménytelenséggel szövetkezve fogva tartja Kaposvárt. És Szita Károly régi, legfőbb szövetségesének, a Somogyi Hírlapnak úgy látszik, erős főfájást okoz, hogy ezt néhány hónapja már valaki ki is meri mondani a városban. Ezért kóstolt bele most a KAPOS-T-ba is, ami persze nem baj, sőt …

Véget ért a kampány Kaposváron: maradunk az ígéretek földjén

Sejtette mindenki, nem kellett hozzá különösebb jóstehetség: a közel egy évig tartó permanens kampányfesztivál keserű kijózanodással fog véget érni. Voltak persze előjelek is, pl. az „intermodális átverés” Szita Károlytól, vagy a csavaros, csupán időhúzásra jó megfogalmazások a 67-es út ügyében. S lám, eljött az ígéretek be nem tartásának, a hangzatos lózungok elfelejtésének ideje, a szép álmok átadják helyüket pl. az internetadónak, vagy, hogy egy ennél cifrábbat is mondjunk: az önkormányzatok által füstre, kapura, a cipőorr, netán a szakáll hosszára, vagy a cilinder magasságára kivetendő adóknak. Jön tehát a fekete leves, és talán az sem véletlen, hogy Orbán Viktor az internetadóból éppen a rendőrök illetményét akarja jelentősen megemelni. Minthogy a KAPOS-T azt tűzte ki céljául, hogy rajta tartja a szemét a helyi hatalom manipulációin, íme: az első kis csokor az – egyelőre – be nem váltott, a választási kampányban tele szájjal harsogott mindenféléből.

Önkormányzati választások Kaposváron – talán tegyük el magunkat holnapra

„Jó, hát akkor itt fogunk élni…” mondja egyik kedvenc filmünkben, a Megáll az időben a főhős, Köves Dini anyja, miután apjuk felszáll ’56 november első napjaiban egy Bécsbe induló teherautóra. Gyakran eszembe jut ez, miután, mint ezer helyen, nálunk is nagyjából hasonló jelenet játszódott le akkor – nyilván kevésbé kidolgozott drámai körülmények között – azzal a különbséggel, hogy apám, id. Huszka Imre inkább vállalta a statáriális bíróságot, mintsem elhagyja a családját. Arra sem tudok nem gondolni ilyenkor, hogy, mikor az apám a kecskeméti börtönben a döntést várta, hogy rögtönítélő vagy „normál” bíróság fog-e felette ítélkezni, egy vele egykorú pártcsinovnyik, bizonyos Pozsgay Imre nevű, ott, Kecskeméten, a Petőfi Népében gyűlölettől fűtött cikkében „tépett szájú, hasított körmű kis senkiknek” nevezte őket, a forradalmárokat, és példás megbüntetésüket követelte. Ha rajta, a mostani Fidesz-szeánszok díszvendégén, Orbán Viktor, Kövér László, Semjén Zsolt és a többiek országos cimboráján múlik, néhány hónaposan félárva lettem volna.

Meglepetés nélkül: Szita Károly megfutamodik a kérdések és a polgármester-jelölti vita elől

A terjedelmes címet stílusosan akár egy szóból álló cikk is követhetné: megértjük. Ám, ha már Szita polgármester nem érzi úgy, hogy tartozik a kaposváriaknak annyival, hogy nyilvánosan is megvédi, megmagyarázza mindazt legalább, ami az elmúlt négy évben történt, mi vállalunk ebből annyit, amennyit tudunk: elmondjuk a város polgárainak eme elvetélt vita körülményeit, tétjét és a szereplők lehetséges indokait. Ennek is lehetnek tanulságai, mint ahogy annak is, mit kínál Szita vita, érvek és meggyőzés helyett választási propagandafüzetében: bárgyún kenetteljes lózungokat, agyzsibbasztó általánosságokat és leharcolt közhelyeket.

Kihívások augusztus harmadik hetében

A KAPOS-T továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kaposvári közélettel, a helyi politika, kultúra és mindennapok kérdéseivel foglalkozzon. Ez ugyanis a nagyobbik kihívás, mégpedig azért, mert közismert tény, hogy, ha ma megkérdezik azt, hogy mennek a dolgok az országban, a válaszolók közel kétharmada azt mondja: rosszul. Így, mondhatni, olcsó és könnyű a tébolyult stadionépítési lázról, a szégyenletes buktával végződő trafikmutyiról, a Szabadság téri begombázott sas-karikatúráról vagy az évente ezer milliárd forinttal növekvő államadósságról beszélni. Ha viszont azt kérdezik az illetőtől, hogy közvetlen környezetében, lakóhelyén hogy mennek a dolgok, kétharmaduk azt válaszolja: jól. Pedig ez nem igaz, és ezt ők is sejtik. De a polgármester közel van, a miniszterelnök távol.