Tag Archives: Znamenák István

Itt a bizonyíték a cenzúra működésére a fideszes lapnál: átírták a neves rendező túl kemény mondatait

„Mint egy rossz ír maffiafilmben”: így hamisította meg a Somogyi Hírlap a Znamenák Istvánnal készült interjút

Meglepődtünk kissé, mikor néhány napja Znamenák István színész-rendezőt láttuk feltűnni a Sonline címoldalán. “Znamiét”, aki annak idején, 2008-ban a vezéráldozata volt a kaposvári színházi botránynak. Amint talán még néhányan emlékeznek, Babarczy László 2007-ben távozott a Csiky Gergely Színház éléről, s maga helyett Znamenák Istvánt javasolta – Mohácsi János művészeti vezetővel – a társulat és a szakma támogatásával. Általános megdöbbenésre a kaposvári önkormányzat csak egy évre bízta meg őket. Szita Károly polgármester akkor az ülés után állítólag arról próbálta meggyőzni a megdöbbent színháziakat, beleértve a távozó Babarczy Lászlót, hogy „sajnálom, nem tudtam keresztülverni a Fidesz-frakción” a négy évre történő kinevezést.

Ha végre jó színházi előadást akarsz látni, csupán át kell menned a szomszéd kisvárosba!

Kakukkfészek Dombóváron, április 11-én

Több olvasónk és színházkedvelő ismerősünk szegezte nekünk a kérdést az elmúlt hetekben: hogy lehet az, hogy Kaposvárra nem jutnak el olyan előadások, amelyek népszerűek, nagyon jó kritikákat kapnak az országos médiumokban, és szerte az országban sikerrel futnak. Példaként két, valaha kaposvári „legenda” darabjait említették a legtöbben: rájuk egészen biztosan kíváncsiak lennének azok, akik egykor a rajongóik voltak, s közülük sokan pl. Budapestre utaznak, hogy lássák Znamenák István, Mohácsi János rendezését, vagy épp Kocsis Pál alakítását. Úgy tűnik azonban, hogy a Kaposvárról viharos körülmények közt távozó művészek harminc kilométernél közelebb nem jöhetnek egykori sikereik színhelyéhez.

2015 kaposvári hőse: a sötét(b)en látó tündér*

Leltárféle a mögöttünk hagyott évről, a lég- és fellegvárakról

Ahogy eddig, úgy nyilvánvalóan 2016 elején sem ússzuk majd meg, hogy mindenféle rendű és rangú, felkent vagy önjelölt megmondók értékeljék a város elmúlt évét: zengenek majd a dicshimnuszok, nem fukarkodnak önmaguk s a jótevők dicséretével, habár évközben is az ön-tömjénfüsttől bűzlik a helyi közélet. És itt most annak kéne következnie, hogy „bár kétségkívül sok figyelemre és elismerésre méltó eredmény született, de…” Nos, mi kivételesen játsszuk azt, hogy nem jövünk ezzel, és nem kérünk bocsánatot sem azért, hogy létezünk, s, hogy nem állunk be nyolcadiknak semmilyen kritikátlanul lelkendező kórusba. Ezért is gondoljuk úgy, hogy „a totális elsötétítés járma alatt nyögő” város hőse, jelképe 2015-ben nem lehet más, mint a címben említett – és Csonka Ibolya által nagyszerűen megformált – mesealak, a sötétben látó tündér.