Ez a hét sem múlt el említésre méltó események nélkül, van min töprengenünk: Gelencsér Attila „nagyinterjúban” jelentette be igényét az egyetemi katedrára, médiaháború tört ki Pécsen, ami Kaposváron soha nem fog, ismét meggyőződhettünk arról, hogy a Fidesz-tagság, ill. hatalomgyakorlás alapfeltétele a jogérzék teljes, mondhatni „genetikus” hiánya. Az idő rossz, a vízipólósok kikaptak, Tusványosról megint Mussolini és Ceaușescu bűzhödt leheletét hozza a keleti szél.
Helyesbítés
Június 29-én jelent meg a Június utolsó hete a somogyi V8-ak (vizesnyolcasok) jegyében című írásunk, melyben összehasonlítjuk a megbukott sávolyi Balatonring és a sikeres balatonfőkajári Balaton Park Circuit motorversenypályák projektjét. Itt tettünk említést Oláh Gyárfás úrról, a pálya versenyigazgatójáról, akit mi a név alapján Alcsútdoboz polgármesterével azonosítottunk. Oláh Gyárfás polgármester úr levelet írt nekünk, melyben tájékoztat, ill. helyesbítést kér: Oláh Gyárfás, a balatonfőkajári pálya versenyigazgatója, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnökségi tagja nem azonos vele, ő Alcsútdoboz polgármesterének fia.
A helyesbítést ezzel – elismerve hibánkat – közzétesszük, az érintettektől elnézést kérünk.
Médiaháború Pécsett
Mint az nyilván sokak előtt közismert, sok vidéki városban, így Pécsen hasonló a nyilvánosság szerkezete, mint Kaposváron: van az Axel-Springer által tulajdonolt napilap, a Dunántúli Napló (internetes változata a Bama.hu) s ők írtak arról nemrég, hogy „2013-ban 150 millió forintot költött a pécsi önkormányzat saját médiájára. A Pécsi Kreatív Központ Kft. nevű cég internetes hírportált, nyomtatott ingyenes hetilapot és tévécsatornát (Pécs Ma, Pécsi Hírek és Pécs TV) tart fenn”.
Ismerős? A különbség csak annyi, hogy Kaposváron az internetes hírportált és a „bedobálóst” (no meg a rádiót) egy kft.-ben, a Zselici Forrás-ban működtetik, és „külön”, önkormányzati cégben nyeli a pénzt a Kapos Televízió.
A Pécs Ma nem hagyta ennyiben: „Ki olvassa a még Naplót?” címmel cikket jelentettek meg, melyben azt állították, nagyon komoly válságban van a napilap, pár ezresre zuhant a példányszáma. Miután azonban ez ügyben a Napló kiadóvezetője, a korábban a Somogyinál dolgozó Póré László helyreigazítást kért, kiderült, hogy a Pécs Ma hazudott: nem tudták állításaikat bizonyítani. Közben viszont a pécsi önkormányzati cégek beszüntették hirdetéseiket a Naplónál és a BAMÁ-n, hogy egyértelmű legyen kép. (A Hír24, a BAMA, Pécs Ma, és a HVG információi nyomán.)
Még 2013 szeptemberében volt némi szurkálódás a Somogyi és a Kaposvár Most közt, amiről egyik első cikkünkben emlékeztünk meg. A villongást aztán gyorsan – és közösen – leállította Bayer József vezérigazgató és Szita Károly. Ami működik Kaposváron, az – úgy látszik – Pécsen nem. A különbséget úgy hívják: civil kurázsi.
A szar és a gazdája
Nos, ilyesmit nem kell várni Kaposváron, ahol egy belvárosi lakásban néhány tonna szarnak hetekig sem akad gazdája. A történet mindent megjárt, amit megjárhatott: egy szerencsétlen, a világgal való kapcsolatát teljesen elvesztő ember tragédiája, aki a belváros közepén, a lakásában gyűjtötte évekig a vizeletét és a székletét. Halála utána elkezdődött az egymásra mutogatás: Szita Károly polgármester a kormányhivataltól követelte, hogy „jogszabályok böngészése helyett” takarítsák ki a lakást.
Talán a polgármester úrnak akkor kellett volna sivalkodnia, amikor a Fidesz 2011-ben a hatalomkoncentráció érdekében szinte minden közigazgatási jogkört és feladatot elvett az önkormányzatoktól, beleértve a közegészségügyet is. Akkor – lévén ez is a városházán – azonnal ugraszthatott volna egy speciális takarító céget, és most fürödhetne a … dicsőségben. Átláthatatlan, működésképtelen mega- és gigahivatalokat épített ki a Fidesz, hogy saját bürokratikus beltenyészetét etetni tudja. De mondunk egyszerűbbet: ez alatt a fantasztikus 20 év alatt már kiépülhetett volna szökőkutak és díszburkolatok helyett Kaposváron egy olyan szociális gondozó hálózat, melynek lyukain nem hullanak át a hasonló sorsok.
Attila álma, avagy egy üstökös-pálya vége
Álmodik a gyomor – az önmegvalósítás rögös útjain
Pénteken jelent meg a Sonline beharangozója szerint egy nagyinterjú Gelencsér Attilával, melyből jó érzékkel csak egy érdekességet emel ki az internetes változat: Gelencsér Attila álma, hogy egyetemi oktató lehessen. Kíváncsi lennék, hogy hányan csaptak le vércseként a lehetőségre, hogy egy Gelencsér-interjú kedvéért előfizessenek a nyomtatott lapra. Mi többre becsüljük annál az erdő fáit, hogy 2014-ben nyomtatott sajtóterméket vegyünk a kezünkbe, különösen, ha azt Somogyi Hírlapnak hívják.
Így aztán csak remélhetjük, hogy az interjúban minden fontos kérdés – Taszár, 67-es út, színház, a somogyi emberek és a régió tragikus leszakadása, stb. – feltevődött, és megválaszolást is nyert. Azt nem tudjuk, mindez miért nem az április 6-i választások előtt esett – ja, de tudjuk.
Az viszont, hogy Attila egyetemi oktató akar lenni, majd, egyszer, egy ragyogó ívű politikusi pálya végén, az, mondhatni természetes igény ezekkel az adottságokkal. Nagyon sok politikus „végzi” így, emlékezzünk Henry Kissingerre vagy Zbigniew Brzezinskire, az amerikai elnökök nemzetbiztonsági főtanácsadóira: kiváló könyveket írtak, és az óráikra nem lehetett bejutni. Említhetnénk közelebbi példákat is, talán ezek inspirálóbbak voltak: Lamperth Mónika például tanít a Közszolgálati Egyetemen, melyet kritikusai átalakított változatában csak Fidesz-janicsárképző-nek tekintenek. Szóba jöhet még Bajnai Gordon is, aki a John Hopkins Egyetemen – amely a világon az első tízben van – tartott kurzusokat, de ő csak legvégső esetben.
Kitárva tehát a széles horizont. Elképzeltük az eddigi működése alapján, milyen tárgyakat oktathatna legfelsőbb szinten Gelencsér Attila:
– az Azori-szigetek turisztikai földrajza,
– új népesedéspolitikai megoldások a keresztény családmodell és az iszlám többnejűség közös platformra helyezésével,
– kulturális intézmények gyorsított amortizációja költözködés-logisztikai eszközök felhasználásával,
– forradalom a közbeszédben, avagy hogyan mondjuk el Somogy megye összes problémáját három és fél percben,
– körözés és hangos tuc-tuc zene hallgatása lesötétített ablakú autóban a kaposvári utcákon.
Előfordulhat, hogy Attilánk csak egyszerűen így üzent a Kaposvári Egyetem vezetésének egy címzetes egyetemi docensi stallum ügyében – ha már mindenkinek van ilyen a környéken.
H. I.
