Szita-vagyonnyilatkozat, második forduló
Olvasóink a tanúk rá, hogy gyanítottuk: van valami csavar a kaposvári polgármester vagyon- ill. jövedelembevallása, és annak sajtóban való tálalása körül. Ezért is jártuk körül olyan akkurátusan a kérdést, kitérve az elírás és az adományozás lehetséges eseteire, fenntartva azt, hogy szerintünk megkapta ezt az összeget Szita, és nem fordította jótékony célra. Azt viszont eddig a pillanatig csak sejtettük: amellett, hogy jólesik a hiúságának a „sztárbloggerkedés”, bélésének pedig ez a könnyen szerzett pár millió, még módfelett szeretné azt is, hogy Kaposvár lakói ne szerezzenek tudomást a részletekről. Ehhez pedig neki kipróbált harcostársai vannak a helyi sajtóban, akik parancsra hallgatnak, beszélnek, vagy épp köpködnek és üvöltenek, ha kell, de amiben a legjobbak, az a dezinformáció.
Tegnap reggel tettük fel a fent említett cikket a gyanús összegről, ám csak a nap végén kaptunk üzenetet a Facebookon arról, hogy
„… az a 36 ezer értelemszerűen 360 ezer, csak a Sonline-on véletlen belekerült egy vessző. … És persze javítjuk is, csak eddig senki sem vette észre. Úgyhogy köszi.”
Tetszenek érteni: „senki sem vette észre”. Azért van bőr. És azért van két, havonta összesen nagyjából egymillió forint közpénzt elpusztító sajtó-kommunikációs izébizé a városházán (Barnay Andrea és Szekeres Alán), hogy három napig NE vegyék észre, ha a polgármester megyei lapban (és sehol máshol nem) közölt, sok-sok árgus szem által figyelt vagyonbevallásába „véééééletlenül” belehullik épp a megfelelő helyre egy tizedesvessző. Egy vesszőcske.
Pont abba a tételbe, amelyet a KAPOS-T mellett az országos sajtó is bőségesen kitárgyalt, és amiről azért valóban túlzás nélkül megállapítható, pláne egy év után: az még a Fidesz-kuplerájban is ritka, hogy ekkora rakás sz@rért ennyi közpénzt kifizessenek. Hogy egy, illetve két klasszikust idézzünk: bicskanyitogató.
Bizony, a nyomtatott változatban is ott van a gonosz kis tizedes: a városi közhangulatért felelős harcostársak meg legurítottak egy sört a sikeres dezinformációra a közeli Rotondában
És, mint az a mellékelt képből is kiderül, persze, hogy nemcsak a Sonline-on, hanem a nyomtatott változatban is ott van az a fránya vessző – teljesen véletlenül. Így próbálják meg hitelteleníteni sunyin, alattomosan azt, amit a KAPOS-T, és a teljes országos média kezdettől fogva állított.
„Ja, höhö, a KAPOS-T meg azzal vót tele, hogy a Karcsi sok százezret leakaszt havonta, aztán tessék itt a’ zigasság, szegénytől még azt kis aprót is sajnájják!”
Aprót? Még arra is jó volt ez a kis közjáték, hogy kiderüljön: miután – megszámoltuk – Szita 17 bejegyzést eszközölt 2015-ben az Urbánus blogon, nem húsz-harminc, hanem közel százezer forintot kapott egy-egy ilyen nyúlfarknyi, szánalmas kis fogalmazványért a havi negyedmillió felett. Nos, erről kellene olyan bőszen hallgatni.
Az igazság tisztelt hölgyeim és uraim, odaát, a tizedesvessző túloldalán van: itt valakik notóriusan, megszállottan és már-már perverz módon hazudnak:
– bizonyíték erre egyrészről az, hogy a Sonline felületén sunyiban, egyszerűen átírták a számot, mintha nem is követtek volna el hibát, pedig az online újságírásban etikai szabály, hogy áthúzással vagy csillaggal jelezzük, ha valamit elvétettünk, mert erkölcstelen dolog úgy tenni, mintha nem hibáztunk volna:
A Sonline-n megjelent két állapot, melyek közül az alsót a KAPOS-T cikke után javították úgy, ahogy eb a Szaharában: odapiszkít, odébb áll.
– a nyomtatott változatban pedig a tisztesség úgy kívánta volna, hogy ma megjelenjen egy kis keretes közlemény az alábbi szöveggel:
„Tisztelt Olvasóink! Február 22-i, hétfői számunkban, az „1. Szita, 2. Hidvégi, 3. Schmidt” című, a megyei polgármesterekről szóló cikkünkben tévesen szerepel Szita Károly kaposvári polgármester MTVA-blogért kapott jövedelme: nem 36, hanem 360 ezer forint havonta. A tévedésért az Önök és az érintett szíves elnézését kéri a szerkesztőség.”
Mit tetszenek tippelni: megjelent egy ilyen tartalmú közlemény ma a Somogyi Hírlapban?
Nem, „véééééletlenül” sem jelent meg.
Nem szoktunk záró, ún. slusszpoénért a szomszédba, pláne ilyenbe menni, de most ebben is formát bontunk: a Kaposvár Moston jelent meg ma egy hozzájuk méltóan tartalmas, egymondatos, mindazonáltal erősen áthallásos bejegyzés a Somogyi Néplap 1951-es születéséről „Csak a név változott” címmel.
Milyen igaz. Néha nevet kell változtatni, oszt’ trónolni tovább büszkén a kupacon, őrizni a dicső elődök örökségét – mintegy véletlenül.
H. I.
