Volt ma egy sajtótájékoztató is, hogy még véletlenül se derüljön ki semmi…
Minden időszaknak megvannak a maguk kiemelt témái – most nyilván a legtöbbet a Kaposvári Egyetem sorsával foglalkozunk, érthető okokból. A városnak, a régiónak igenis szüksége volt/lett volna az önálló egyetemre, miután tudományosan is bizonyított, hogy közelsége jótékony hatással van a térség gazdaságára – képzeljék, ha még ez sincs. Sokan azzal nyugtatják magukat és a közvéleményt, hogy „csak a név változik, minden marad, mindenki nyugodjon le a…” Nos, amint az egy parlamenti jegyzőkönyvből kiderül, ez szinte biztosan önámítás, és némi amputációra, ha nem a boncolásra hamarabb sor kerülhet, mint gondolnánk. Ráadásul az agrárszekció sem dőlhet hátra, amint az egy elemzésből kiderül.
Azt soha nem állítottuk, hogy augusztustól egy nagy rozsdás lakat lesz majd
a toponári campus kapuján, de az Átlátszóban megjelent írás elolvasása után már vannak kétségeink afelől, hogy hosszabb távon is megmarad az agrárképzés, mint az egyetem „magja” Kaposváron. Ez eddig biztosnak tűnt, ám Darvas Béla MTA-doktor, címzetes egyetemi tanár cikke után kissé más színben tűnnek fel a dolgok.
Az egyesítés, amint az a cikkből kiderül, rohamléptekkel halad:
Gödöllőn május 27-én volt egy rendkívüli egyetemi szenátusi ülés, ahol Darvas cikke szerint a következő fontosabb tényekre derült fény: Gyuricza Csaba professzor, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója lesz a nagy agráregyetem rektora, 2021. január 1-től államiból alapítványivá válik, és Csányi Sándor lesz a kuratórium elnöke. Az öt rektorhelyettes egyike Kovács Melinda, a volt kaposvári egyetemi rektor.
Az egyetemekhez tartozik 11 ezer hektár termőföld
– ez azért sok mindent megmagyaráz – melyet holdingba szerveződő mintagazdaságok művelnek majd. Kaposvárnak nagyságrendileg háromezer hektárja van – természetesen állami föld.
Ami azonban ennél sokkal fontosabb, az a kulcsszereplők álláspontja
az agrárképzésről. Gyuricza Csaba, tehát a leendő rektor nyilatkozik az MTI-nek (2020. június 3.): „Magyarországon 11 egyetemen és 17 képzőhelyen folyik agrár-felsőoktatás, más hasonló méretű európai országokban – például Hollandiában vagy Ausztriában – egy, legfeljebb két agrár-felsőoktatási intézmény van”. „Vagyis tőle abszolút világos az üzenet, hogy az agrárképzés leépítésének nyitányát látjuk” – fogalmaz Darvas Béla cikke.
A továbbiakban az első és második helyes jelentkezések számából,
valamint a korábbi képzési létszámokból kiindulva Darvas arra a következtetésre jut, amire valószínűleg és ki nem mondva az átalakítás is irányul: túlzás, hogy évente 2800 ilyen végzettségű diplomást próbál kibocsátani az agrár-felsőoktatás. A jelentkezők alacsony átlagpontszáma, s az, hogy a nagyobb részük második helyen jelöli meg az agrárképzést, szintén azt erősíti, hogy feleslegesen magas a felvehetők száma, s sokan közülük amúgy sem agrárterületen helyezkednek el.
Prof. Dr. Gyuricza Csabának, a Szent István Egyetem leendő rektorának mai kaposvári sajtótájékoztatója a semmitmondás jegyében zajlott Kép: agrotrend.hu videó
Hangsúlyoznánk: nyilatkozata alapján ugyanez a leendő nagy egyetem
rektorának, Gyuricza Csabának is a véleménye. Azt azért mindenkinek a fantáziájára bíznánk, ha egy agráregyetemi központban eldöntik, hogy kevesebb hallgató oktató és oktató kell, hol kezdik a leépítést: Gödöllőn, vagy a végeken?
És ettől még mindig nem kerül az a bizonyos nagy rozsdás lakat a campusra,
csak oktató egyetemből kutató egyetemmé válik – jó esetben. Darvas Béla elképzelhetőnek tartja, hogy az Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet pl. Kaposváron lesz, de ez nyilván „csak” logikus következtetés, mely a felsőoktatás jelenlegi átalakításától igencsak messze áll.
Ha ehhez hozzávesszük, amit L. Simon László a többi képzésről,
a művészeti és pedagógiai karokról mondott a parlament kulturális bizottságának ülésén, nem látjuk azt a fényes jövőt, amit Szita Károly és toxikus médiája nap, mint nap sulykol.
Darvas professzor utal még cikkében egy emlékezetes esetre,
amely az új rektor, Gyuricza Csaba nevéhez fűződik: ő terjesztette be Gödöllőn, mint a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar akkori dékánja az Ángyán József vezette Környezet-és Tájgazdálkodási Intézet megszüntetését, amelyet országos botrány követett. Nyilvánvaló volt, hogy politikai bosszúról van szó:
a Fideszből kilépett Ángyán közismert tevékenységét torolták meg ezzel.
Azt pedig már talán mondanunk sem kéne, hogy a politikai lojalitás a NER-rendszerben senkit semmitől nem véd meg, legfeljebb ők jutalmul kapják azt, amit más büntetésből.
H. I.
