Nem tettünk kérdőjelet a cím után, bár a zsurnalisztika íratlan és meglehetősen unalmas szabályai ezt diktálnák: úgy gondoljuk, ha a kaposvári közlekedési központ körül 2012 óta kavart hatalmas csinnadratta, médiafelhabzás és sikerpropaganda, makett- és látványterv-özön után Szita Károly, Kaposvár polgármestere választási programfüzetének egy eldugott félmondatában megemlíti, hogy két év késéssel, legkorábban 2016-ban indul az építkezés, akkor ezt készpénznek vehetjük, ellentétben mindazzal, amit úgy általában ő és stábja előad. Ez ugyanis a pőre és egyszerű valóság: 2014 januárjában, tehát alig fél éve még úgy tudta mindenki, hogy az idén ősszel megindulnak a munkálatok.
Némethné Erzsike fideszes szellemi világítótorony: pénz elkülönítve (Simicskának) 2014-ben indulhat a rakkendroll
Erről személyesen Némethné Erzsike érettségizett fejlesztési miniszter biztosította Kaposvár lakosságát, amint erről a helyi lakájmédia bő nyállal be is számolt. Arról is, hogy a kormány elkülönítette azt a 35 milliárd forintnyi összeget, amely forrásul szolgál a kaposvári mértékkel mérve példátlan fejlesztéshez. A legtöbben azt is tudni vélték, hogy az 2014-es kezdés „azért jó”, mert így még a 2007-2013-as uniós költségvetés terhére megy a dolog, így szinte – függetlenül az akkor már csak választási lózungokat harsogó Fidesz-kommunikációtól – biztosra vehető.
Most minderről bebizonyosodott, hogy nem egyéb méretes blöffnél. Az volt a lényeg, hogy a különböző – parlamenti, EP, önkormányzati – választások kapcsán folytonosan fel lehessen emlegetni, hurcolni mindenüvé, mint a véres kardot, mutogatni videóban, csicskaújságban, cselédtévében a bombasztikusnál bombasztikusabb maketteket, hadoválni tízmilliárdokról, és a sikeres Kaposvárról.
Közben ugyanis történt egy, s más. Mi ebben hiszünk, nem egymásban, kivált, ha az a más Szita Károly környékén sertepertél: Orbán Viktor és Simicska Lajos közt kitört a háborúság. Az pedig köztudott, hogy Némethné Erzsike érettségizett fejlesztési miniszter Simicska embere volt, és az ő kisöprésével – ahogy az lenni szokott – emberei és azok projektjei is kútba estek. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat: elképzelhető, hogy az ország legtehetségesebb polgármestere, és a döntéshozók kezdettől tudták, hogy a kaposvári intermodálisból, melynek nevével óvodások kelnek és fekszenek, melyet a helyi alsópapság már az imáiba foglalt – nem lesz semmi. Választási blöff csupán, melyet majd a következő évek megjósolható politikai viharai úgyis elsöpörnek, és két év múlva a kutya sem emlékszik rájuk.
És a becsempészett valóság örömhírként tálalva, mintha nem 2014-et harsogtak volna az egész választási kampány alatt.
És milyen igazuk van. Kaposváron az aranyhal-memória a divat: nemhogy két évre, de néhány hónapra visszamenőleg sem emlékszik senki, főleg, ha Fidesz-ígéretről van szó. Nem illik emlékeztetni, ahogy a szenilis nagypapát sem, aki minden karácsonykor megígéri, hogy arany zsebóráját nekünk ajándékozza – jövőre.
És persze nincs gerinc, nincs férfiasság, nincs bátorság senkiben, hogy kiálljon: tisztelt kaposvári polgárok, nem mondtunk igazat: intermodális lópisztoly sem lesz Kaposváron, nemhogy csomópont – legalábbis a közeljövőben, de van rá esély, hogy sohanapján. Terveink vannak, makettekben jók vagyunk, és meg akarjuk nyerni a választásokat, ahogyan eddig is – ígéretekkel.
Az azonban sokat elmond Kaposvár polgármesterének jelleméről – s ez előéletét ismerve nem meglepő – hogy tisztában volt azzal: nem kezdődik el a beruházás 2014 őszén. Ennek ellenére mégsem állt ki imádott kaposvári alattvalói elé férfiasan, sármosan, megnyerően (ahogy férfiimádója, a népszabadságos Ungár Tamás szokta emlegetni), hogy mindezt elmondja nekik. Becsempészi a lényeget szánalmasan semmitmondó kis programfüzetének egy fél mondatába, hogy tudjon rá hivatkozni: én megmondtam…
Nem győzzük ismételni: a legjobb helyen van a Noszlopy utcában, a polgármesteri iroda ablaka alatt Bors István Alakoskodó című szobra…
