És talán nem is kéne tovább erőltetni…
…azt, ami ennyire nem megy, s ilyen kétséges eredményekkel járna. Korábban, az önkormányzati választási kampányban volt némi vita a Füredi úton, az azóta átadott ipari park mellé tervezett létesítményről, mi is írtunk róla: talán elfogultság nélkül megállapítható, hogy több érv szól(t) ellene, mint mellette. Most persze még túl friss az információ, s így nem tudjuk, pontosan miért is bukott el a tender, már azon kívül, hogy maga a kiíró, tehát a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. vonta vissza. Az is lehet, hogy az a pénz, ami 2017-ben, a pályázat odaítélésekor még elégnek tűnt, ma már kevés.
Persze most mindent rá lehet fogni a koronavírus-járványra, de határozottan
az az érzésünk, hogy az önkormányzati választások után eltelt idestova egy évben mintha meglassúdott volna az őrült tempó az újabb és újabb lebetonozott-leburkolt, feleslegesen átépített, kiglancolt, fejlődésnek álcázott szemfényvesztések tekintetében.
Az első kiíráshoz képest már készen kellene lennie a Csokonai (Dorottya)-háznak, a Deseda kempinget még el sem kezdték, közbicikli-projekt a holdban, a Donner közösségi tervezésen alapuló rendbetételét réges-rég elfelejtették, a négycsillagos „superior” szállodának egyelőre csak tervei lesznek, a Nostra helyének parkosítása esetleg most kezdődik, a kaposszentjakabi romok
botrányos kivitelezése után elkerülhetetlenné vált felújításnak nyoma sincs.
Amint az akkori, a témával foglalkozó írásunkból is kiderült, ma már korántsem olyan egyértelmű a biomasszából kinyert energia kedvező volta: több széndioxidot bocsát a légkörbe, mint bármelyik fosszilis energiahordozó, s az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC, már 2017-ben kiadott egy állásfoglalást, hogy a biomasszát ne tekintsék megújuló energiaforrásnak az EU-ban.
Mi azért nem vagyunk olyan optimisták, hogy ez az amúgy logikus következtetés sarkallta a kaposvári vagyonkezelőt arra, hogy visszavonja a kiírást. Nyilván sokkal prózaibb oka van:
arra tippelünk, hogy finanszírozási okok miatt marad lógva egyelőre a beruházás.
És talán jobb is volna így: egy ilyen fűtőműnek mindenképpen van széndioxid- és szálló por-kibocsátása, évi 16 ezer tonna CO2, 2.5 tonna por, 31 t. nitrogénoxid. Ráadásul az uralkodó észak-déli széljárás a Füredi-Berzsenyi utcák tengelyében lévő „szélcsatornában” jellemzően behozná a városba ezt a szennyezést. Haszna pedig a kézen-közön ellopható 20-30 százalékon túl annyi, hogy lehet róla írni
10-15 lelkendező cikket a helyi csicskasajtóban, no meg át lehet adni ünnepélyesen.
Persze Szita Károlyt pont az utóbbi előnyök érdeklik, a többi viszont a legkevésbé sem. Ha Kaposváron úgy tűnik, hogy valakinek váratlanul megjött a józan esze, kezdjünk gyanakodni.
H. I.
