Miért is nem vagyunk meglepve?
Eljött a közszereplők, politikusok vagyonbevallásának szezonja, amelytől persze mindig többet vár a közvélemény és a média, s mindig kellően fel is háborodik azon, mennyire komolytalanok és cinikusak ezek a sajtpapírok a valódi vagyoni helyzetre vonatkozóan: gondoljunk Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és az Orbán család a sajtóban folyamatosan taglalt kapcsolatára , vagy arra, hogy Gelencsér Attilának olyan türelmes családi hitelezői vannak, akik lassan hat éve várnak kamatmentesen egy kisebb családi ház árára, 12,5 millió forintra. Szita Károly kaposvári polgármester azonban most a jelek szerint felül tudta múlni tettestársait: úgy tűnik, elfelejtette feltüntetni 2015-ös jövedelmei között azt a havi bruttó negyedmillió forintot, melyet az MTVA-tól, köznapi nevén közmédiától kap az „Urbánus blogért”, bár, hogy ezért pontosan milyen munkát végez, nem könnyű kideríteni.
A Somogyi Hírlap, ill. a Sonline közölte a megyei polgármesterek adatait, persze gondosan betartva a saját maguknak állított szabályt, mely szerint „Szita Károly tabu”, tehát a cikk szöveges részében el-elcsemegézgetnek sok somogyi kisvárosi polgármester autóin, műgyűjteményén s hasonlókon, ám Szita csupán bevezetőben egy szó erejéig, és a cikk végén lévő felsorolásban szerepel:
A “várások” persze városok, mert Somogyban, a reménytelenség földjén nincs mit várni, de az információ jól kivehető: Szita mindössze havi 36 ezret vallott be itt, pedig a törvény szerint minden jövedelméről számot kell adnia.
Bevallása többi részével most nem is foglalkoznánk, már csak azért sem, mert a bevezetőben mondottak alapján komolytalannak vehetjük, ám a havi jövedelmében részletezett tételek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A polgármesteri fizetés mellett szereplő „MTVA blog” megjelölésű összeg mindössze havi 36 ezer forint!
Jó régóta, majdnem egy éve tudjuk, hogy Szita nem havi 36 ezret, hanem a többszörösét, havi negyedmilliót kap a fent említett blogolásért, pontosabban nem is ezért: „… Megbízott rendszeres időközönként vendég blogírókat ajánl, egyúttal javaslatot tesz e személyek díjazására. Megbízott szolgáltatása kiterjed a blogbejegyzések témaköreinek meghatározására és a Megbízóval történő rendszeres egyeztetésre is.” Ezt nevezzük sztárgázsinak.
Vendég blogírók ajánlásáért és témakörök meghatározásáért akkor lehet negyedmillió közpénzt leakasztani, ha a Megbízó a közmédia és a Megbízott Szita Károly. Az itt látható szerződés ugyanakkor rendelkezik arról is, hogy „… a további blogírások (sic!) elkészítéséért és a jelen szerződés szerinti felhasználásáért Megbízottat írásonként előre egyeztetett egyedi elbírálás alapján meghatározott díjazás illeti meg”. Nos, ennek összegéről nincsenek pontos információink, csupán újsághírekből tudható, hogy egy-egy blogbejegyzésért nagyjából harminc és negyvenezer forint körüli összeget kaptak a polgármesterek – hangsúlyozzuk, hogy közülük csak Szitának van „bloggazdaként” plusz havi negyedmilliója, hasonlóan pl. Prőhle Gergely külügyi államtitkárhoz, aki a „Messzelátó” című, amúgy az „Urbánusnál” nagyságrendekkel tartalmasabb közmédiás-blogot gondozza.
Az „Urbánus” blog ugyanis, túlzás nélkül mondhatjuk, közel van az olvashatatlan szinthez: csupán meglehetősen szerény íráskészséggel megáldott polgármesterek jellemzően önünneplő szónoklatainak, esetenként ilyen-olyan magyarázkodásának harmatgyenge kivonata. És még ebből a mezőnyből is lefelé lóg ki Szita Károly, akinek pl. néhány héttel ezelőtti, január 31-i bejegyzése szinte szóról szóra megegyezik a városnapi ünnepségen, ill. a szokásos évértékelőn elmondottakkal. Ezért a „szellemi teljesítményért” pénzt, különösen az adófizetők zsebéből kiszedett közpénzt adni minimum erkölcstelenség.
Szita neve fölött 17 blogbejegyzés volt olvasható 2015-ben, bár talán nem járunk messze a valóságtól, ha feltételezzük, hogy ezekhez a művecskékhez volt némi köze Szekeres Alán Zoltánnak, a városháza sajtóügyekkel foglalkozó alkalmazottjának is, aki ugyanúgy szerepel az MTVA említett fizetési listáján, mint főnöke, ő ugyan „csak” havi ötvenezerrel „olvasószerkesztői”, „publikálási” és „adatbeviteli” feladatok elvégzésére.
Mit mondjunk: ezt a havonta átlag két-három-négy: június-júliusban kettő, augusztusban nulla darab blogbejegyzést mi is elgardíroznánk évi hatszáz ropiért… Tegyük hozzá Alán védelmében: ehhez Szita Károly csatlósának kell lenni, ilyen gyomor pedig a világon csak egy van.
A Szita-MTVA sztárszerződés lényeges oldalai: jól látható, hogy havi 250 ezer forintról van szó, és külön díjazás jár azért, ha saját kezűleg is ír valamit.
Ne feledjük: Szita szerződése határozatlan időre szól, és, mivel a blogban láthatóan folyamatos „teljesítés” van (ha ezt annak lehet nevezni), nincs okunk feltételezni, hogy időközben lemondott az apanázsról, vagy netán megvonták tőle. Tehát a kaposvári polgármester, úgy tűnik, csak a bejegyzésekért kapott különpénzt tüntette fel jövedelemként, a „blog-gazdaságért” kapott havi kétszázötvenezret nem.
Már csak két kérdést kell tisztáznunk: mi van, ha esetleg tévedésből, figyelmetlenségből „íródott” el az összeg: nos, ezt két nap elteltével kizárhatjuk, mert ez a kulcsfontosságú információ tegnapelőtt hajnalban került ki a Sonline főoldalára, s a print változatba is. Nem valószínű, hogy ennyi idő alatt a városháza ne kért volna helyesbítést az ügyben.
Azt sem tudjuk elképzelni, hogy időközben – pl. cikkeink és az országos médiában megjelentek hatására – a szerződést felbontották, mert ennek egyrészt nyoma volna az MTVA oldalán, másrészt egészen biztos, hogy valameddig élt a megállapodás, így a kifizetett összegnek mindenképp nagyobbnak kellene lennie. És nyilván Szita is gondoskodott volna arról, hogy a tény bekerüljön a köztudatba.
További lehetőség, hogy netán felajánlotta jótékonysági célra az így ölébe hullott 2.825.000.- HUF-ot. Ez elméletileg lehetséges, de túl sok esélyt sem adunk rá: ha így lett volna, a helyi média valószínűleg különkiadásban, „rendkívüli híreink” hosszú sorában számol be az esetről, s az is elképzelhető, hogy hangszórós autók járták volna a várost, hogy senki ne maradjon le a fontos információról.
Ami a jótékonysággal a nagyobbik baj, hogy a 2011. évi CLXXXIX., Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, ill. a 2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 8. § (2) bekezdése szerint „a vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni”. Ez azt jelenti, hogy mindenről számot kell adni, függetlenül attól, hogy azt utána mire költi. Ezzel utoljára Matolcsy Györgynek gyűlt meg a baja.
Hangsúlyozzuk: mai tudásunk szerint szó sincs arról, hogy Szita Károly az ebül szerzett milliókról lemondott volna valami nemesebb, a saját igényein túli célra. Annál sokkal fontosabb számára a pénz, hiszen nehezen találna saját világában bármi más értéket.
Elvégre egyedülálló írói munkásságát honorálják ezzel, melynek több évtizedes karrierjét is köszönheti.
H. I.
