… avagy mennyi rejtett tartalék lehet a jegyszedésben?
Ahogy lassan megszokhattuk, „több, egymástól független, nem hivatalos forrásból” úgy értesültünk, hogy a fenntartó, Kaposvár önkormányzata (egyszerűsítsünk: Szita Károly polgármester) arra készül, hogy – szervezetileg legalábbis – egyesíti a két intézményt. Ez nyilván közös vezetést, és a kisebb egység esetében számos funkció elvesztését jelenti, kihasználva a Fidesz-többségű törvényhozás azon intézkedését, amely szerint november elsejétől megszűnik a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók közalkalmazotti státusza. Hogy mindennek mi lesz a következménye rájuk nézve, azt nem nehéz kitalálni.
A június 25-i közgyűlésen döntöttek arról, hogy a művelődési központ, a múzeum és a könyvtár alapító okiratát módosítják egyrészt a 2020. évi XXXII. törvényben foglaltak miatt, no meg a belengetett átalakításra sandítva. Közismert, hogy ez a máshol nagy vitát kiváltó rendelkezés kiveszi a kulturális szférában dolgozókat a közalkalmazottak köréből. Kaposváron persze
mindenki szó nélkül lenyelte a dolgot, bízva sorsa jobbra fordulásában.
A júniusi közgyűlésen is csupán Nadrai Norbert kérdezett arról, hogy az átalakítás kapcsán a helyi érdekképviseleti szervezetekkel volt-e egyeztetés, tájékoztatás még a parlamenti döntést megelőzően. Csillag Gábor jegyző szerint erre július-augusztus hónapokban kerül sor. Habár ez az idő rég elmúlt, az egyeztetésnek nyomát sem találtuk semmilyen fórumon.
Az önkormányzati döntés szerint az Együd-Agora alapító okiratából kikerült
néhány feladat, pl. a „könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, feltárása, megőrzése, védelme, könyvtári szolgáltatások, múzeumi gyűjteményi tevékenység”, viszont bekerült pl. – nyilván nem véletlenül – a „kiemelt állami és önkormányzati rendezvények, és a „színházak tevékenysége” funkció.
Eltűnt ezen kívül – ahogy a könyvtár és a múzeum esetében is – a foglalkoztatási lehetőségek köréből a közalkalmazott: novembertől csak közfoglalkoztatotti, megbízásos, vagy sima munkavállalói jogviszony keretében lehet dolgozni ezeken a helyeken.
A cél pedig – Szita Károly júniusi közgyűlésen elhangzott szavait idézve – „strukturális átalakításoknak az idejét élik és ebben benne lesz a kultúra is. Az ősz tájékán tájékoztatja a képviselőket arról, hogy a kultúra menedzselése a jelenlegi struktúránál lehet-e hatékonyabb. Ezzel kapcsolatban még folynak a tárgyalások … az egész struktúrának az a lényege, hogy hogy lehet a szinergiákat még hatékonyabban kihasználni, ami jelen pillanatban a kaposvári kultúrában bent vannak, amely hatékonyabb működési feltételt is biztosít”.
Wikipédia: „a szinergia görög eredetű szó, mely együttműködést, együtt való hatást jelent” – ebből nem nehéz arra következtetni, hogy az emlegetett átalakítások alatt összevonást kell érteni. Habár lassan október közepe van, és a módosított alapító okiratok hatályba lépése,
november elseje vészesen közeledik, még semmit nem lehet tudni a konkrétumokról.
Az átalakításra, no meg a szinergiákra, a hatékonyabb működésre való célozgatásokból, s abból, hogy az intézmény alapító okiratába a színházi tevékenységet is bevették, viszont már lehet következtetni egy s másra. A Csiky, mint az közismert, közhasznú nonprofit kft. formában működik, tehát gazdálkodó szervezet. Az nyilván nem jönne rosszul a városnak, ha a pénzhiány miatt egyre szegényesebb kulturális kínálatot felmutató Együdöt alásorolják, hiszen így a költségvetésének
a felét az állam állja az új színházi finanszírozási szabályok szerint.
Mert azt biztosra vehetjük, hogy megtakarításban reménykednek. Kérdés, nem kéne-e mindjárt a sportcsarnoko(ka)t, az uszodát és a közterület-fenntartókat is hozzájuk csapni. A helyi érdekű, hatalmát Vidnyánszkyhoz hasonlóan terjesztgető,
Fülöp Péter Csiky-igazgató fennhatósága alá kerül majd
még két színházi játszóhely, az Agora és a Szivárvány, így nem fognak bezavarni a színház üzletpolitikájába mindenféle ellenőrizetlen, független, konkurens vándorszínházi előadások, főleg, ha nem a Fidesz-hű, népnemzeti, gránitszilárdságú alapon állnak. Az Együd dolgozói pedig mehetnek jegyszedőnek, portásnak, s mindenféle hasznos kisegítőnek a színházhoz, szupernóva-szerű szinergiákat előcsalogatva a két intézmény egyesítéséből. És megint létrehoztunk valami nagyszerűt.
H. I.
