Az ellenforradalom közelmúltbeli eseményei Kaposváron
Ha valami véletlen folytán a helyszín megjelölése találkoztunk volna ezzel a múlt heti hírrel, nagy tétben mertünk volna fogadni, hogy Kaposvár lesz az. Annak ugyanis, hogy eszmecserék, ilyen-olyan fórumok, és más paláverek örve alatt az oktatási kormányzat és annak torz nyúlványa, a KLIK nem tekinti partnernek azokat, akiket azért hív meg, hogy meghallgassa a véleményüket, Kaposváron hagyománya van. Idén februárban adtunk hírt arról, hogy a helyi KLIK „köznevelési fórumot” hívott össze az akkoriban forrongó pedagógustársadalom lecsillapítására, amelyen, miután meghallgatták a szokásos öntömjénezést a szervezet fantasztikus eredményeiről, kiderült, hogy az egybegyűltek csupán feltehetik a kérdéseiket, de választ nem kapnak rájuk. Így aztán semmi ok csodálkozni azon, hogy egy diákparlamenten simán belefojtják a szót abba, aki nem az ő nótájukat fújja, ahogy azon sem, hogy a helyi – és nyomában az országos – média az eset kapcsán csupán a felszínt karcolgatja.
Az eset – amint a többség számára nyilván közismert – múlt pénteken, a megyei diákparlamenten esett meg: a levezető elnök, Rózsás Ildikó, az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának tagja félbeszakította a Munkácsy Gimnázium küldöttének, Bradánovics Bendegúznak a felszólalását, mondván, hogy „személyeskedik”.
Miután szó szerint megismerhettük a teljes felszólalást, leszögezhetjük: Rózsás Ildikó asszonyság, bármilyen magas polcra is repítette őt a Magasságos, a magyar nyelv elemi szabályaival, a legegyszerűbb szavak jelentésével sincs tisztában. A „személyeskedik” ige ugyanis feltételez egy személyt: hogy valaki egy jelenséget, jellemzően negatívumot összekapcsol egy konkrét (!) személy vélt vagy valós tulajdonságaival, hibáival.
Ha – szigorúan csak példa! – X. Y. azért vezeti rosszul a rá bízott intézményt, mert gyakran néz a pohár fenekére, s ezt valaki szóvá teszi, nos, arra mondhatjuk, hogy személyeskedik.
Rózsásnak a Bendegúz által kimondott „dilettáns” szónál szakadt el a cérna, ezt érthetjük úgy is, hogy simán magára vette a jelzőt, habár a fiatalember még meg is indokolta, hogy miért használná az oktatásirányításra ezt a szót. Ez semmiképp sem személyeskedés, legfeljebb határozott hangú kritika.
A személyeskedésre való hivatkozás viszont kényelmes ok volt a jelenlévő „felsőbbségnek” a beavatkozásra.
Mert, ami számunkra kaposváriként a legfontosabb a történetből, Rózsás Ildikó nem egyedül ült a szigorúan felnőttek alkotta elnökségben. Ott volt még – na ki? – régi ismerősünk, Stickel Péter, a KLIK tankerületi igazgatója, aki az államosítás előtt hű társa, végrehajtója volt hosszú évekig Szita Károlynak a kaposvári közoktatásban végzett Fidesz-alapú tisztogatási hadműveletében, pl. a Toldi Gimnázium felszámolásában, eredetileg amúgy testnevelő tanár.
Nagytotál: a szervilizmus, tekintélyelvűség, az ásatag pártállami reflexek színes, szélesvásznú kaposvári változatban. Balról jobbra, nem számítva a jegyzőkönyv-vezető hölgyet: Rózsás Ildikó, Kiss Szilvia, Oláh Lajosné, Huszti Gábor, Stickel Péter, Csiba Ágota. (kép forrása: hirkut.hu)
Ott volt még Kiss Szilvia, a megyei Oktatási Hivatal főosztályvezetője, akit a Kaposvári Egyetem pedagógiai karáról tanácsoltak el, miután kiderült, hogy egy olyan államvizsga-bizottság elnöke volt összeférhetetlen és etikátlan módon, ahol akkori férje vizsgázott, ill. a szakdolgozatát védte.
Ott volt még másik régi kedvencünk, Oláh Lajosné alpolgármester, aki szerintünk megérdemelné az „Univerzum legarctalanabb fideszes kádere” címet. Hűséges Szita-végrehajtó, főnöke helyett ő szokott érdektelen rendezvényeken biodíszletként részt venni. Ő az első kézből származó tudósítás szerint „gúnyosan mosolygott”, mikor a mindennapos testnevelés problematikája került szóba.
Itt vetnénk közbe, hogy a helyi és országos médiavisszhanggal szemben az esetet nem a Somogyi Hírlap hozta először nyilvánosságra, s persze az ő történetükből ki is maradtak az igazán kínos mozzanatok: november 14-én a Hírkút című weboldalon Tarnay Kristóf Ábel, a Független Diákparlament képviselője számolt be a történtekről, ezt vette át aznap a hvg.hu oktatási oldala, az Eduline. Ennek cikkét osztották meg a „Kapo(c)s” Facebook-oldalon (korábban „Családok a gumiégető ellen” volt a neve), így került be a kaposvári köztudatba.
Stickel, Oláhné és Kiss Szilvia mellett még ott volt az elnökségben a Somogy Megyei Közgyűlés újdonsült alelnöke, Huszti Gábor is, aki később egy elhatárolódással felérő üzenetben jelezte a Hírkútnak, hogy csupán meghívott vendégként vett részt az eseményen, tehát semmi köze az ott történtekhez. Az elnökségben ülők többsége egyébként nem sokkal a felszólalások megkezdése után el is szivárgott.
Szintén az elnökségben feszített Csiba Ágota, a Kaposvári Szakképzési Centrum főigazgatója, akiről szintén lehet tudni,
hogy éppolyan ízig-vérig Fidesz-kinevezett, mint a többiek, sőt, az ő története még cifrább:
a KAPOS-T is megemlékezett a Megyei Jogú Városok Szövetségének június 2-i, szombathelyi üléséről, mikor kiderült, hogy gondok lehetnek a 67-es út kivitelezésének közeli kezdésével. Nos, ezzel egyidőben zajlott Kaposváron az a tanácskozás, melynek döntenie kellett volna a Kaposvári Szakképzési Centrum főigazgatói posztjáról. Ezen részt vett többek közt Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős NGM-államtitkár, és Gelencsér Attila, Kaposvár fideszes képviselője is.
Csiba Ágota mellett Agócs Attila, az Építőipari Szakközépiskola igazgatója volt a másik jelölt, akit a jelenlévők és általában a szakmai közvélemény (kötelező) fideszessége ellenére is mérföldekkel alkalmasabb vezetőnek ítélt Csibánál, „úgy szakmailag, mint emberileg”, ahogy mondani szokás. Az egyezség már lényegében létre is jött, és csak a rend kedvéért felhívták a Szombathelyről hazafelé autózó Szitát, hogy közöljék vele a döntést.
Szita viszont nemes egyszerűséggel közölte, hogy Csiba Ágota lesz az igazgató, és pont.
Mert csak, mert „nekem ő a szimpatikus”. A megdöbbentő, hogy az államtitkár mellett Gelencsér Attila, aki életében először tehetett volna valami jót, simán becsicskult Szita egyetlen szavára, és elállt Agócs Attila mellől a kaposvári szakképzés „alattvalóinak” legnagyobb bánatára, akik éppen kezdtek volna fellélegezni, hogy végre kikerültek a KLIK-tébolydából, erre Csiba Ágota karmai közt találták magukat.
Részlet Bradánovics Bendegúz hozzászólásából: tudatos népbutításról, lezüllesztett társadalomról, finn oktatási modellről beszél. Színtisztán liberális gondolatok a józan ész és a jövőért való aggódás jegyében.
Nos ezekkel az emberekkel szemben kellett volna Bradánovics Bendegúznak elmondani egy kemény, határozott, kritikus hangvételű beszédet oktatásügyben. Nyilvánvaló, hogy Rózsás Ildikó a bizottság nemtetszését érzékelve állította le a felszólalást, és rendszabályozta meg a diákot csendőrőrmester módjára.
Nincs mit csodálkozni azon, hogy a fiatalember gondolatai értetlenséget és ellenkezést váltottak ki egy olyan közegben, ahol csupa kontraszelektált, pozíciójára tökéletesen alkalmatlan politikai kinevezett trónolt. Ők mindannyian élő bizonyítékai annak, hogy nem tudással, tehetséggel, szorgalommal, hanem talpnyalással, helyezkedéssel, netán mások eltaposásával, elárulásával lehet érvényesülni Fidesz-Magyarországon.
Nem számolt be a Somogyi arról sem – pedig nyilván rendelkezésére állt az eredeti forrás – hogy a fiatalembert barátságos fogcsikorgatással megkérdezte valaki az elnökségben ülők közül, hogy ugyan már mondja meg, ki volt a Munkácsyban az a diákönkorit segítő tanár, aki ezt átengedte?
Majd mi utána nézünk ennek elvtársak, egyet se tessék aggódni.
Az (ön) cenzúrázott szöveg és a kihagyott részek itt is olvashatók, nemcsak a Somogyiban: s a kommentekben persze azonnal megtámadta a fideszes trollhadsereg, mondván, hogy nyilván nem is ő írta a felszólalását.
Nos, ebben biztosan nincs igazuk, már csak azért sem – és a botrány közepette éppen erről esett a legkevesebb szó – a szöveg mondhatni színtisztán liberális kritikája annak az eszelős tatárdúlásnak, amelyet a Fidesznél oktatási reformnak neveznek, és amelynek elsődleges célja: az átalakítás álcája alatt jelentős, ezermilliárdos állami forrásokat kivonni a köz- és felsőoktatásból.
Mert a propaganda sokkal hatékonyabb, ha a végtelenségig elbutított, írni-olvasni alig tudó emberek az alanyai. Olyanok például, akik nem tudják, mit jelent a „személyeskedés” szó.
H. I.
Update (december 30.), a jegyzőkönyv és a teljesség kedvéért:
Nemrég értesültünk arról, hogy az esettel kapcsolatban a székesfehérvári önkormányzat, mely az országos eseménynek 2017. februárjában otthont ad, közleményt adott ki:
„Székesfehérvár Önkormányzata, mint rendező ezúton nyilvánítja ki, hogy az országos tanácskozáson a diákok szabad véleménynyilvánítását semmilyen formában nem kívánja korlátozni, a magyar diákság küldöttei természetesen mindazon jogaikkal élhetnek majd, amelyeket a törvény minden állampolgárnak biztosít akár nagy, nyilvános rendezvények alkalmával is.
A város örül neki és megtiszteltetésnek veszi, hogy a jövő generációk legaktívabb tagjai a koronázóváros, a nemzet történelmi fővárosa falai között tanulhatják meg, hogyan élhetnek demokratikus jogaikkal és alakíthatják életüket.
Ugyanakkor döbbenten hallottuk, hogy egy párt nyíltan beavatkozott a diákparlament munkájába. Tiszteljük annyira fiataljainkat, hogy nem kell a kezüket fogni és tollba mondani nekik, hogy mik az őket érintő problémák. Ezt ők pontosan tudják és ki is tudják azt fejezni.
Székesfehérvár, mint a Diákparlamentnek otthont adó város, arra kéri a pártokat, hogy ne vegyék el a fiatalok kedvét a diákönkormányzati munkától azzal, hogy ebből is pártpolitikát csinálnak. A Diákparlament a fiataloké. Maradjon is az övék!”
Az érintett, Bradánovics Bendegúz, a Munkácsy Gimnázium diákja így reagált:
