És Gelencsér Attilával törölték fel a padlót
A parlament mai ülésére estek azok a zárószavazások, amelyek egyrészt számos felsőoktatási intézmény „magánosításáról”, vagy, ahogy Bódis József felsőoktatásért felelős szakállamtitkár fogalmazott tegnap a végső vitában „államtalanításáról” szóltak. Hiába volt a felháborodás, hiába az állítólagos, háttérben folyó lobbizás, a javaslatot lényegében változtatás nélkül szavazták meg, s ami Kaposvárra nézve a legsúlyosabb: „2020. augusztus 1. napjától a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával a Szent István Egyetem jön létre”, Gödöllő székhellyel. Ennyi volt, eldöntetett.
A végtelenül szomorú ebben az, hogy másoknak,
pl. a Pannon Egyetem érdekében lobbizó zalai és veszprémi képviselőknek sikerült kiharcolniuk, hogy a Pannont kárpótolják azért, mert a keszthelyi Georgikont Gödöllőhöz csatolták: „kompenzációként” megkapják a BGE zalaegerszegi gazdálkodási karát. Gyöngyös városa sem járt rosszul: nem az egész ottani képzési központ kerül Gödöllő fennhatósága alá, mint Kaposvár esetében, csupán „az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara … kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be”.
Talán ez lett volna az egészséges megoldás Kaposvár esetében is,
ha már az Orbán-kormány – nyilván a termőföldvagyonra kacsintgatva – egységes „agrárfősőoktatást” kíván létrehozni.
De folytathatnánk a sort Kecskeméttel, amely – ahogy korábban már említettük – eredményesen harcolt a Neumann János Egyetem megmaradásáért. Úgy tűnik, szinte mindenki kapott valamit kárpótlásként, a nagy vesztes csupán
a Kaposvári Egyetem, amely úgy, ahogy van, megszűnik.
A zárószavazás pillanata: a parlament fideszes többsége kétharmaddal megszavazta a Kaposvári Egyetem megszűnését, beolvadását a gödöllői Szent István Egyetembe. Gelencsér Attila, Kaposvár fideszes képviselője csupán egy elvetélt alibi-módosítóval vétette észre magát, érdemi lobbitevékenységet sem ő, sem politikustársai, beleértve Szita Károlyt, sem tudott felmutatni.
Ahogy korábban szóltunk róla, Gelencsér Attila módosító indítványt adott be a törvényhez, mely szerint az összeolvadás után a létrejövő nagy agráregyetem központjának Gödöllő helyett Kaposvárnak kellene lennie. Habár a kezdeményezéshez többen, somogyi és zalai képviselők is csatlakoztak,
a javaslat a kulturális bizottság előtt csúnyán elvérzett.
Ami nem csoda, hiszen egyrészt a javaslattevők közül senki nem jelent meg
a bizottsági ülésen, hogy érveljen mellette, így aztán még az a szégyen is megesett, ami ritkaság a parlament történetében: a fideszes többség szavazta le Gelencsér javaslatát, s csak az ellenzékiek támogatták. Mindamellett érdekes lesz elolvasni a bizottsági ülés jegyzőkönyvét: ha felkerül a parlament honlapjára, visszatérünk rá.
Így aztán nem csoda, hogy a mai zárószavazáson eldőlt Kaposvár sorsa.
Hiába lapítanak most, mint a megvert kutyák, hiába írnak és mondanak szépeket arról, hogy a „nagy egészen belül is van élet”, ettől a perctől az történik majd, ami Gödöllő érdekeit szolgálja. Megszűnés, átszervezés, karcsúsítás, alá- és fölérendeltségi viszonyok, személyes rokon- vagy ellenszenvek döntenek pénzekről, keretszámokról, lehetőségekről.
Gelencsér Attila cinizmusában odáig süllyedt, hogy ma, pár órája feltett egy Facebook-posztot, melyben így fogalmaz:
„Ma 21 javaslatról szavazunk a Parlamentben. A Ház dönthet egyebek mellett a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról, a Budapest-Belgrád vasútvonal finanszírozásáról és kivitelezéséről, valamint a büntetőeljárási és piacfelügyeleti törvények módosításáról. Szavazunk továbbá több egyetem alapítványi formába rendezéséről is.”
Arról, hogy a Kaposvári Egyetem megszűnik létezni, egy szót sem ejtett.
Sőt, sejthetően meg is szavazta. Volt már képviselői pályafutásának néhány szégyenletes mélypontja, pl. az Azori-szigeteki kirándulás, no meg Taszár ügye, de ez mind között a legmélyebb. Kaposvár periféria volt, és az is marad, ahogy megszokhattuk. Mindig, mindenben.
H. I.
