A városvezetés eddig ötször ötfélét állított…
Az álmoskönyv szerint az a projekt, ami ennyi kínos blamát átélt, s egyikből a másikba bukdácsolt, már csak sikeres lehet. Legyen így, szívből kívánjuk, bár, ahogy eddig is, élnénk az egészséges kételkedés jogával, ellentétben a hibát hibára halmozó illetékesek magyarázkodásának közvetítésére szakosodott cselédmédiával, s lám: eddig csak nekünk lett igazunk. 2016 elég régen volt: akkor nyert a város 987 milliót kerékpáros fejlesztésekre, melyekbe persze sárga vonalas felfestéseket is bele kell érteni, melyek attól kezdve „kerékpárútként” funkcionáltak a városban – amíg le nem koptak. Az első határidő 2018 december 31. volt, több mint négy éve: ha lehet hinni a legutolsó ígéretnek, kevés híja lesz az öt évnyi késésnek.
A 2015-től működő négy állomásos rendszer, melyet a pécsi Public Bike System Kft. üzemeltetett – egy másik uniós projektből finanszírozva – 2019-ben végleg ledobta a láncot:
Public Bukta System: csúnya vége lett a kaposvári közbicikli-rendszert működtető cégnek
Ettől kezdve – négy év óta – csupán ígéreteket hallunk,
kezdve Borhi Zsombor alpolgármesterrel, aki 2019-ben tette le a nagyesküt nyilvánosan, hogy 2020 júniusára 18 állomáson 160 elektromos kerékpárból álló rendszer fogja kiszolgálni a kaposváriakat és az ide látogató turisták seregeit. Eszerint az utolsó – egyelőre érvényes – információk szerint idei, tehát 2023 júniusi indulással csupán három év késést könyvelhetünk el annak ellenére, hogy a száz százalékos EU-támogatáson már közel öt éve üldögélünk.
Ami viszont a közelmúltban zajlott közbicikli-ügyben, az már színtiszta kabaré:
kezdődött a 2020-as ígérettel, majd folytatódott 2021-ben a közbeszerzést körüli nyögvenyeléssel, hogy aztán beinduljon a propagandagépezet: még senki nem látott egy bicikliküllőt sem, de a Zselici Forrás Kft., a Kaposvár Most kiadója már felnyalt közel húszmilliót „szemléletformáló kampányra”:

A Kaposvár Most tavalyi beharangozója. Kérdés, hogy melyik év őszére…
Szirják Imréné műszaki igazgató is tájékoztatta 2022 nyarán a közgyűlést:
„szeptemberre várható, hogy elkészül a közbringa rendszer”. Persze mondanunk sem kell, hogy 2022 őszén hiába is kerestük volna a flancos elektromos kerékpárokat a város utcáin. Szita Károly a közgyűlésen azt mondta, „télen nem teszik ki, mert kevesen használnák, és az üzemeltetés nagyon sokba kerülne. Tavasszal lesznek üzembe helyezve”. Vajon ezt néhány hónappal korábban miért nem tudták?
De sikerült? Üzembe lettek helyezve tavasszal? Persze, hogy nem.
Most éppen ott tartunk, hogy „nyár elején lesznek kölcsönözhetők a kerékpárok”, amelyeket „az alkatrészhiány és a beszállítói késések miatt csak az ősz végén tudott leszállítani a kivitelező”. És ezt 2022 nyarán a város polgármestere és műszaki igazgatója nem tudta? Nem tudjuk, melyik a kínosabb: ha valóban így volt, vagy ha csupán belebonyolódtak a saját hazugságaikba. De folytathatjuk a hazugságok előszámlálását: Szirjákné azt állította közgyűlésen, hogy az egyetemen azért nem sikerült dokkolóállomást létesíteni, mert „egy magánszeméllyel nem tudtak megegyezni”. Nos, a MATE-campus területén, ahová bárhol el lehetett volna helyezni a dokkolót, közel s távol semmiféle „magánszemélynek” nincs tulajdonjoga.
Az értelmetlen lépésre sokkal inkább magyarázat az, hogy Szita Károly
és az egyetem vezetése között az utóbb időben igencsak megromlott a kapcsolat. Hogy a helyzet mennyire abszurd, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy pl. egy másik fideszes fellegvárban, Debrecenben, amely szintén egyetemi város, nincs is más, csak egyetemi közbringa! Ott rájöttek, hogy pont az egyetemi polgárság az, amely a legaktívabb felhasználója lehet a bérelhető kerékpárnak: fiatalok, sportosak, nincs autójuk, szeretik a menetrendhez nem kötött szabadságot, szívesen bejönnének szórakozni, művelődni, vásárolni a városba, későn mennének vissza a kollégiumba, vagy épp napközben is akad pár órájuk kimozdulni – elég ennyi?
És hol nem lesz dokkolóállomás? Hát persze, hogy a MATE-campus területén!
És az árak: az április 27-i közgyűlésre készült előterjesztésben találkozhatunk először azzal, hogy mennyibe is kerül majd használni ezeket a kerékpárokat, mert a rendszerhez telepített honlap még igencsak foghíjas. Nos az előterjesztésben az szerepel, hogy „a regisztrációt követő első fél óra ingyenes, ezt követően minden megkezdett fél óra kölcsönzési díját javaslom bruttó 350 Ft-ban megállapítani. A Kaposvár Kártyával rendelkezők 20 %-os díjkedvezménnyel vehetnék igénybe a szolgáltatást”. Bérlet egyelőre nincs, de gondolkodnak rajta.
Ha ezt összehasonlítjuk a Pécsike néven ismert, a szomszédvárban jó néhány éve működő közbringával, a különbség, hogy ott ugyan plusz költség a bérleti díjon felül egy napi, 72 órás vagy heti jegy vásárlása – nyilván turistáknak – de erre létezik fél- vagy egész éves és havi bérlet (pécsieknek), a kölcsönzési díj pedig némileg kedvezőbb: az első fél óra szintén ingyenes, de 120 percnél már a Pécsike díja 250 forinttal alacsonyabb.
A városvezetés a közgyűlésen elhangzottak szerint negyvenmilliós
éves fenntartási költséggel számol tízmilliós bevétel mellett, tehát a kötelező öt éves fenntartási idő alatt évi harminc, azaz 150 milliós – tervezett – veszteség keletkezik a közbringán: majdnem annyi, mint amennyibe akkor került volna, ha nem öt év késéssel valósítják meg. Azt pl. nem tudjuk, hogy téli időszakban leállítják-e majd, mint Pécsen, ott ugyanis november 30-tól március 1-ig nem üzemel. Talán meg kéne fontolni.
Azt persze, hogy miért kellett egy kevesebb, mint fele akkora városnak
több mint kétszer akkora, 18 állomásos (szemben a pécsi héttel) közbringarendszert a nyakába venni, ráadásul rosszul elosztott, sok esetben egymás nyakán lévő dokkolókkal, senki nem tudja. Hasonlóan a túlméretezett sport- és kulturális létesítményhálózathoz, itt nagy volt a szemünk (és az arcunk), amikor a pályázatot kellett írni, aztán mikor jönnek a nagyon is szerény méretű városi bevételekhez képest horror számlák, jön a sírás, no meg az ökölrázás Brüsszel felé.
„Taposvár” már megint jobban teljesített.
H. I.
Ezt olvasta már?
Fake news a köbön: Kováts Imre DK-s képviselő már 2002-ben leleplezte Szita Károlyt?