Egy kis segítség Kaposvárnak: lazán találtunk egymilliárdot az észbontóan megemelkedett energiaköltségek fedezésére

Tartozások behajtása, felesleges kiadások lefaragása…

…ezt teszi minden épelméjű polgár, ha a háztartási büdzsében hirtelen lyuk támad. Előző, az energiaköltségek megnövekedésével foglalkozó cikkünkben megígértük, hogy segítünk némi forrást találni a láthatóan tanácstalan – és most már kétségbeesett – Szita Károlynak és sleppjének a talpon maradáshoz. Nyilván ez csak egy része a betömésre váró résnek, de talán még mindig életképesebb, mint az amúgy is óriási bajban lévő vállalkozókat megsarcolni a legfeljebb 1-2 milliót hozó teraszbérletekkel. Többre ugyanis a 22-én esedékes közgyűlés költségvetési előterjesztésében nem láttunk példát – sőt, mintha a módosítások pont nem a takarékosság irányába mutatnának.

Márpedig az egyértelmű, hogy csak radiátor-elzárásokkal és villany-lekapcsolással

nem oldható meg a krízis. Csodát persze mi sem ígérünk. Példáink jó néhány esetben szimbolikusak, sokkal inkább annak illusztrálására szolgálnak, hogy a kaposvári gazdálkodás mennyire szellős, milyen sok benne a következetlen, szakszerűtlen elem, mennyi lehetőség lett volna tartalékok képzésére.

Kintlévőségek behajtása: kétszáz és négyszáz millió között!

A kaposvári önkormányzat rendszeresen közzéteszi a helyi adótartozással rendelkezők listáját a város honlapján. A helyi adókkal elmaradó cégek és magánszemélyek nagyjából négyszáz millió forinttal tartoznak a közösségnek a listák szerint:

 

A nagy adótartozással rendelkező cégek listájának élcsoportja. A legtöbben évek óta tartoznak, s a cégek több mint fele ma is működő, vagyonnal, árbevétellel, nyereséggel rendelkezik.

 

A céges listának csak az első tíz helyezettje 341 millió forinttal tartozik Kaposvár népének.

Mielőtt elhamarkodottan rávágná valaki, hogy „ugyan, ezek behajthatatlan tartozások!” felhívnánk a figyelmet, hogy az első, „piszkos tízből” hat a cégadatbázis szerint működő, nyereséges és/vagy jelentős vagyonnal rendelkező vállalkozás. Vajon mi indokolja például, hogy a Kaposvár-Tüskevári Kft., amelynek az egész egykori Textilművek ingatlanvagyona a birtokában van, közel kétszáz millió forintos tartozást halmozzon fel?

Ez így felelős és takarékos gazdálkodás a közvagyonnal?

Végrehajtani, követelést eladni, lefoglalni, árverezni lusták vagy gyávák? Tegyük hozzá: a kisebb adósok közt is van számos, akiről pontosan tudható, hogy fizetőképes, mégis évek óta a listán van, akárcsak a magánszemélyek, akik közt még politikus-közszereplő is akad. Megítélésünk szerint a kintlévőségek fele-kétharmada behajtható lenne.

Az Átlátszó c. oknyomozó portálon írtuk meg nemrég,

hogy Kaposvár botrányosan olcsón adta el a helyi járatú buszváróinak reklámfelületeit – na kinek? – hát persze, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Publimontnak. A 255 darab 2 négyzetméteres, megvilágított plakáthelyért Lőrinc évente nettó 18,1 millió forintot fizet, miközben a plakát darabját átlagosan havi 240 000 forintért adja el.

Kaposváron is tarol a Publimont, de nem biztos, hogy a város is jól jár 

Ebből nem nehéz kiszámolni, hogy 100%-os kihasználtság és átlagtarifa használata esetén évi 734 400 000, azaz hétszázharmincnégymillió-négyszázezer forint árbevételt termel,

ami több mint negyvenszeres hasznot jelent!

Itt lenne az ideje érdekmúlás, vagy más, „vis maior” okból legalább meghússzorozni a bérleti díjat, ami szerényen számolva – nem teljes kihasználtság estén is kétszáz millió forintot jelentene pl. a jövő évre.

Nemrég számoltunk be arról is – szintén egyedüliként – hogy a Dési Huber István utcában a saját korábbi értékbecslésénél „kissé”, vagy százmillió forinttal olcsóbban sikerült értékesíteni egy ingatlant, amelyre, úgy tűnik, Kaposvár legújabb szuperluxus társasházát építik. Ezzel csupán arra szeretnénk rámutatni, hogy – akárcsak a kintlévőségek kezelésében –

akadnak furcsaságok a közvagyon értékesítésénél is.

Százmillióval kevesebb lett, maradhat? Valaki nagyon jól járt a Dési Huber utcai telekeladásnál…

A közgyűlésre beadott költségvetési módosító

előterjesztésben is fennakadtunk néhány „apróságon”: valóban szükség van évi harmincmillió forintért polgármesteri megbízottakat foglalkoztatni? Vicc. De ugyanígy a népszórakoztatás kategóriájába tartozik az a száznegyven millió forint, amit a Csiky Gergely Színház kap a működési támogatásán felül „rendezvényszervezésre”.

Érik a botrány: kaposváriak ezrei töltötték ébren az éjszakát a Városligetben bömbölő tuc-tuc zene miatt

Hogy milyen hatékonysággal és mekkora közmegelégedésre végzi a munkáját

Fülöp Péter szín- és Szita Melinda – a névazonosság nem a véletlen műve – fesztiváligazgató, arról a májusi Rippl-Rónai fesztiválbotrány és a minapi „Miénk a város” elnevezésű, kínosnál is kínosabb blama tanúskodik. Erre egyetlen forintot is kár volt elpazarolni.

 

Facebook-hozzászólás a Mienk a város ragyogó szervezéséről

 

Ugyancsak az értelmetlen pénzkidobás kategóriájába sorolnánk

azt az ötvenkét milliót, amit az – egyelőre a város tulajdonában lévő – harmadosztályban játszó Kaposvári Labdarúgó Kft. „alaptőke emelésére” fordít a város (ez Rákóczi fedőneve, ha valaki nem tudná). Ugyanígy kérdéses, hogy megengedheti-e magának Kaposvár önkormányzata, hogy még 2022-ben 143 millió forinttal több támogatást adjon a sportegyesületeinek a tervezettnél. Hangsúlyozzuk: ez nem a teljes összeg, (az közel 300 millió) csak az emelés.

De volt itt kaposvári imázsfilm tízmillióért, „homokos strand tervezése” (Szájer-beach) a Desedán 23 milla, wellness-hotel megvalósíthatósági tanulmány 27, fürdőfelújítás tervezése 18, s persze a soha el nem készülő Deseda kemping tervezése is most lett kifizetve (másodszor), 42. Az összesen százhúsz, és akkor

tényleg csak szemezgettünk az Excel-táblák sorai között.

Arra is kíváncsiak lennénk, hogy mi a pokolért kell támogatni a Bartók Béla út 6. számú társasház – ez a volt ABC épülete a Kapos-híd mellett – „tető- és homlokzatfelújítását” közel 24 millió forintért? Az épület többségi, (magán)tulajdonosa, a Kapos Coop Zrt. egyáltalán nincs rászorulva a hárommilliárdos árbevétele és a kétszáz milliós eredménye mellett. Valamiért ez mégis fontos volt valakinek, mert az eredeti költségvetéshez képest csak úgy „bekerült”,

mint Dzsudzsák Balázs Rossi mester magyar válogatottjába.

Lazán és könnyedén elértünk közel egymilliárd olyan forinthoz, amely megtakarítható vagy elérhető lehetett volna ebben a pénzszűke helyzetben, s ez még egészen biztosan megduplázható lenne anélkül, hogy egyetlen fokot is csökkentenénk az óvodai csoportszobák hőmérsékletén. Ezzel nem azt akarjuk sugallni, hogy nincs szükség az energiatakarékosságra, de azt lehetett volna úgy is például, hogy a kilencezer kaposvári közvilágítótest mindegyikét LED-re váltjuk, nem elégszünk meg a 2013-ban kicserélt 2600-zal.

Szita Károly most kezd pánikolni, miután világossá vált számára,

hogy az energiaárak a csillagos égbe tartanak, s a kormány nem fogja kisegíteni az önkormányzatokat. Most válik világossá, hogy a Szita-féle második-harmadik fideszes vonal beszopta az „ötödáron kapjuk a gázt Oroszországtól” című putyini varietéműsort, s most hiába bőgnek kánonban a brüsszeli szankciókról,

nem jönnek a felszabadító szovjet csapatok a gázzal töltött lufikkal.

H. I.


Ezt olvasta már?

Sokkoló: kiugró, másfél milliárdos veszteséget mutatnak 2021-ben a beszámolók az önkormányzati cégeknél