A szavazókörök ajtajára kicelluxozott A4-es papírokon és a – külvárosokból már kispórolt – bűnronda, OSB-lapokból tákolt ideiglenes plakáthelyeken kívül semmi nem utalt vasárnap Kaposváron arra, hogy valaminő jeles napra ébredtünk volna. Az érdektelenség általában is jellemző az EP-választásokra, melyet Magyarországon nyilván hatványozott a másfél hónappal korábbi parlamenti erőpróbát kísérő kampányundor, az „úgyis borítékolható az eredmény” fásultsága, a baloldali szavazók csalódottsága. A Fidesz és a kormány kötelessége lett volna – ami szinte minden európai országban bevett szokás – hogy egy intenzív és hatásos, minden médiumra kiterjedő társadalmi kampányt folytasson a minél magasabb részvétel érdekében. Ebből természetesen semmit sem láttunk, hiszen éppen az volt a Fidesz érdeke, hogy alacsony részvétel mellett, saját elkötelezett „békemenetes” szavazóit mobilizálva nyerjen, ráerősítve a győzteshez húzás jelenségére. Mozgósításban még – úgy tűnik – a Jobbik és a DK volt erős helyben is, mindegyikük kihozta a maximumot ebből az álmos-fülledt vasárnapból.
Kaposvárt egyrészt az országos adatokkal, másrészt a megyei jogú városok eredményeivel érdemes összehasonlítani. A számok azt mutatják, hogy enyhe baloldali „elhajlás” jellemzi városunkat: a Fidesz több, mint egy százalékkal kevesebbet ért el az országos átlagnál (51,49-49,39), a Jobbik féllel (14,68-14,01), az MSZP pedig pár tizeddel többet (10,92-11,05). Ami igazán szembetűnő, az a Demokratikus Koalíció szereplése: ők több, mint 2,5%-kal több szavazatot szereztek (9,76-12,38), és az Együtt-PM is enyhén felülmúlta Kaposváron saját országos átlagát (7,22-7,83). Az LMP fél százalékkal teljesített rosszabbul „önmagához” képest: helyben 4,49%-on áll, míg országosan egy század százalékkal – kevesebb, mint háromszáz szavazattal – egyelőre bejutó. A baloldali – egykori – összefogás pártjai összesen négy százalékkal szerepeltek jobban, mit az országos átlag, az április 6-i listás teljesítményüket pedig több, mit két százalékkal múlták felül.
Ahogy az illegális részadatok szivárogtak vasárnap délután a Magyar Nemzet (néven megjelenő nyomdatermék)-ből és a Mandiner című jobbos hírturkálóból, úgy jönnek most, néhány nappal az EP-választás után a vélemények a baloldal nagy átrendeződéséről. Arról pl., hogy egy kevesebb, mint harminc százalékos részvétel erősen torzít, hiszen a kisebb, mobilabb, a jelenkor kommunikációs eszközeit (beleértve a közösségi médiumokat is), aktívan használó pártok jobban tudtak mozgósítani, és eminens érdekük volt a baloldali összefogás „ernyője” alól kilépve megmutatni magukat.
Vannak vidékek
Tény az is, hogy az EP-választás nem a vidéki Magyarország eseménye volt. Budapesten 38,83%, míg Hajdú-Bihar megyében 23,82 százalék volt a részvételi arány. Tegyük hozzá: az európai átlag 43,11%, amit egy olyan ország, ahol a fejlesztések, beruházások 98-99 százaléka EU-s forrásokból valósul meg, nem nézhet(ne) pirulás nélkül. Ennél viszont csak az tud nagyobb baklövést elkövetni, aki egy jóízű mucsaizással véli elintézettnek a magyar nép EP-választásokon tanúsított közönyét. Említsünk csak egyet a számos ok közül: a jellemzően a magyar „királyi” televízióból és a rádió krónikáiból, helyi tévékből, rádiókból, újságokból tájékozódó vidéki honfitársaink négy éve mást sem hallanak, mint Brüsszel és az EU ócsárlását és a szabadságharcos Fidesz-propagandát néha egészen szélsőséges formában. Kaposváron egyébként a részvétel 29,99% volt, egy százalékkal múlta felül az országos átlagot.
Ezzel viszont nem került előkelő helyre a megyei jogú városok rangsorában. A lista alsó felében tanyázik tizennegyedikként, de, ha a dunántúli városokat számítjuk, csak Tatabánya, Nagykanizsa és Dunaújváros van mögötte. Még ezekben a nyilvánvalóan torz arányokban is tükröződik a Dél-Dunántúl „vesztes” volta: Szekszárdon, Nagykanizsán, Kaposváron és kiváltképp Pécsen lényegesen kevesebben szavaztak a Fideszre (kivétel nélkül 50% alatt), mint a nyertes észak-nyugati régiók városaiban, Szombathelyen, Sopronban, Veszprémben, Zalaegerszegen, Győrben. Ezek a szavazatok viszont – és ez jó hír – nem a Jobbikra mentek, hanem a baloldali pártok valamelyikére. Pécsen pl. „rekordalacsony”, 45% volt a Fidesz támogatottsága, köszönhetően a 2010 után bekövetkező, soha nem látott mértékű hanyatlásnak.
Harci robotok, zombik és más mesehősök
Kaposváron az egyes szavazókörökben egyrészről láthatók azok a hatások, melyekről korábbi cikkünkben tettünk említést: a Róma-hegyi (5. szavazókör) és pl. a cseri 13. számúnál figyelhető meg erős Jobbik-szimpátia, 21,71 és 22,36 százalékban, szemben az átlag 12-14-gyel. A részvételi arányok is erős szórást mutatnak: a belvárosi körzetekben, pl. a 40-es számúban eléri a budapesti ill. EU-s átlagot 42,17%-kal, a hírhedt 55-ösben, a Nádasdi, Csillag, Fagyöngy, Nyírfa utcákban a részvétel 13,97 százalék volt – talán országos mélypont. Akik viszont itt szavaztak, azok 84,68% százalékban a Fideszre adták voksukat, ami szintén rekordgyanús eredmény. Nem kell hozzá szociológusnak lenni, hogy belássuk: a Fidesz csinált szavazórobotot ezekből a mélyszegénységben élő emberekből, és nagyjából ekként képzeli el a képviseleti demokráciát országszerte Orbán Viktor, ha hihetünk a NER-nek és a kötcsei alapvetésnek.
A mostani szavazás annyiban is leképezte az áprilisit, hogy nagyjából, 1-2 kivétellel ugyanazokban a körzetekben szerepelt jól a baloldal, mint akkor: 10 olyan szavazókör volt, ahol pártjai, a DK, az Együtt 2014-PM és az MSZP szavazatait összeadva meg tudta előzni a Fideszt, vagy 5%-nál jobban meg tudta közelíteni (ez három szavazókörben fordult elő). Ebben nincs is semmi meglepő, hiszen közismert, hogy a Fidesz sikerének egyik titka az az elszánt, harci feladatokra trenírozott „kemény mag”, mely mozgósít s mozgósítható, ha kell békemenetel, ha kell, kommentel, Facebookon trollkodik, védve a védhetetlent kifulladásig – ma már egyre inkább egzisztenciális alapon. Minthogy az október elején esedékes önkormányzati választásokon szintén 35-45% közti részvétel várható, nagyon sok múlik azon, melyik párt milyen hatékonysággal tudja mozgósítani híveit.
Természetesen az egy másik választás lesz. Más téttel, más helyekkel, ez nyilvánvaló – kérdés, hogy lesznek-e más befutók.
H. I.