Varga püspök az igazságot keresi, Szita Károly akaszt
Minden bizonnyal a járvány miatt maradt el az idén – bejelentés nélkül – a kaposvári farsangi felvonulás, melytől korábban az idegenforgalmat remélte fellendíteni a városvezetés. Lett helyette még épp húshagyókedd és hamvazószerda előtt egy jó kis képmutatók bálja „a kommunizmus áldozatainak emléknapja” fedőnéven, ahol – amúgy közel a szokásos helyszínhez – felvonultak az ismert farsangi rémpofák: az egykori kommunista alakváltók, a mai szoft-, és kevésbé szoft fasiszták, békepapok, a „besúgók és provokátorok”, mint évről évre rendesen, eljárjanak egy csűrdöngölőt a valódi áldozatok sírjain.
Önmagában is aggályos, hogy vallási vezető legyen a vezérszónok
egy politikai rendezvényen – hogy miért tartjuk politikainak, rögtön kifejtjük – aki a kommunizmus áldozatairól szólva kizárólag a vallási meggyőződésük miatt üldözöttekről beszélt, mellőzve azokat, akiknek származásuk, vagyoni helyzetük, társadalmi szerepük, véleményük,
szexuális irányultságuk s még száz más ok miatt kellett szenvedniük.
Politikai színezetű rendezvénynek pedig – a fentiekkel összefüggésben – azért tartjuk a február 25-i megemlékezést, mert a kommunizmus áldozatait a lehető legkiterjesztőbb módon, míg a másik 20. századi rémuralom, a fasizmus miatt szenvedőket a lehető legszűkebben értelmezi. Nyilván nem véletlen, hogy a január 27-i, a holokauszt áldozatairól szóló egy nemzetközi, az egész világon elismert emléknap, míg a február 25-it egy 2000-es, az első Orbán-kormány által hozott rendeletnek köszönhetjük.
A Szita-féle városvezetés – jó adag öngyűlölő perverziótól indíttatva – mindig
február 25-én rendezi a legnagyobb hacacárét „megemlékezés” címén: sem a január 27-i nemzetközi, sem az április 16-i, a magyarországi holokauszt-áldozatok emléknap nem jár közel sem ekkora felhajtással, ahogy „a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja”, augusztus 23. sem.
Nem szeretnénk számháborút – épp elég a határaink közelében zajló valódi – de
végtelenül irritáló, hogy a „másik” totalitárius diktatúra, az ilyen-olyan színezetű nacionalista rezsimek (fasizmus, nácizmus) bűneit milyen nagyvonalúan kezelik, szűkítik le a holokausztra. Miközben arra minden lehetőséget megragadnak, hogy elharsogják Kelettől Nyugatig: „a történészek világszerte 100 millióra, Magyarországon pedig 1 millióra becsülik a kommunizmus áldozatainak a számát”.
Mintha el lehetne dönteni, hogy az Ukrajnára támadó, amúgy Sztálint
példaképének tartó és a szovjet birodalmat újraálmodó egykori komcsi KGB-s Putyin kommunista vagy nacionalista gyilkos-e éppen, s mintha ez a világ és az áldozatok szempontjából nem lenne tökéletesen mindegy.
Az utóbbi, az egymillió magyarországi áldozat nyilvánvalóan
légből kapott szám, legfeljebb úgy igaz, ha nem csak a haláleseteket számoljuk, hanem a nagyon tág értelemben vett sérelmeket szenvedőket is. Ami persze teljesen jogos és helyénvaló, egyúttal azonban végtelenül méltánytalan a többi, a nacionalista diktatúrák – pl. a Horthy-rendszer – által meghurcolt, megalázott, kirekesztett, értelmetlen háborúba, mészérszékekre hajtott, munkaszolgálatban elpusztult, Dunába lőtt – holokauszt-áldozatokon felüli – százezreivel. Utóbbi vitán felül annak a nacionalista-klerikális diktatúrának a bűne, amelynek szellemét immár tizenkét éve igyekszik
minden erejével feltámasztani a Fidesz nevű szélsőjobboldali képződmény.
Varga László püspök úr az igazságról beszélt, annak megtalálását, kimondását ítélte a legfontosabbnak, s valóban: milyen szép is lenne, ha rá tudná venni Szita Károly polgármestert, akihez szoros barátság fűzi, s aki persze most is buzgón akasztott – koszorút az emléktábla alá – hogy mondja ki végre a nagybetűs igazságot: „Én, Szita Károly, Krakus Péter fedőnéven nyolc éven át a magyar kommunista állambiztonsági szervek ügynöke, besúgója voltam, s így felelős vagyok számos embertársam sorsának rosszabbra fordulásáért, áldozattá válásukért!
Lelkesen jelentettem, szem voltam az elnyomás, a terror láncában!”
És van még egy ennél is gyászosabb, kimondásra váró igazság: Szita Károly nemcsak a múltban a kommunista állambiztonság, de a jelenben a Fidesz számára is Krakus Péterként volt a leghasznosabb…
H. I.
P. s.: Arról nem is beszélve, hogy az egyház még így is hány évszázadnyi előnnyel rendelkezik a kommunizmussal szemben a tőle eltérő meggyőződésűek, hitűek üldözése, kínzása, elpusztítása terén…