Már szinte szégyelljük, hogy állandóan győzünk: ennyire gyenge az ellenfél…
Két első fokú ítélet is született sajtóügyben 19-én, csütörtökön a Kaposvári Törvényszéken: az egyikben Takács Richárd Jobbik-politikus volt a felperes – alperes a Kaposvár Most, a másikban a 74nullanulla kiadója, a „74nullanulla.hu Alapítvány” perelte be – micsoda meglepetés – a KAPOS-T-t. Mindkét eset tanulságos, és ragyogóan illusztrálja a kaposvári jobbágysajtó viszonyait: a szinte már beteges arrogancia, párosulva a végtelen, éjsötét primitívséggel. Csak ezekkel felvértezve hiheti valaki, hogy bármit megengedhet magának: semmibe veheti az – egyelőre még – többé-kevésbé EU-konform sajtójogszabályokat.
Mindkét ügy kiindulópontja az a perfolyam, amelyről már számtalanszor írtunk:
a Takács Richárd és családja ellen indított hatósági vegzatúra és lejárató helyi sajtókampány, számtalan oda- és visszavágóval, több vesztett, de számszerűen Takács részéről jóval több megnyert bírósági csatával.
Nem bonyolódnánk bele az előzményekbe, mert ez a történet külön áll a korábbiaktól, és könnyen áttekinthető: tehát volt egy jogerős sajtó-helyreigazítási ítélet, melyben a Kaposvár Most volt a „terhelt”, Takács a kedvezményezett. Közzé kellett tenniük ezt:
A Kaposvár Mostot jogerős bírósági ítélet kötelezte ennek a szövegnek a közzétételére.
Amint látható, közzé is tették, csak éppen ezzel együtt egy másik feliratot is kiraktak
a címoldalukra, mely arról tanúskodik, hogy a Kaposvár Most: Szekeres Alán, Schenk Tünde, S. Kovács Zoltán trió – nyilván a fideszes helyi hatalom hóna alól kikandikálva vették a bátorságot a gyermeteg arcoskodásra – semmibe veszi a jogállamiságot, Magyarország törvényeit, a bíróság mindenkire nézve kötelező határozatát.
A fenti szöveggel együtt megjelentették ezt a homlokegyenest ellenkező tartalmú hörrenetet is: egy jólnevelt óvodásban több tartás és méltóság van.
Mindez persze elintézhető lett volna azzal,
hogy lám, a hitványságnak nincs legalsó fokozata, mindig lehet mélyebbre süllyedni. Ide tudja magát alázni az, aki képtelen veszíteni. Ám az is érthető, ha valaki ezek után ismét a bírósághoz fordul – és megint nyer. A Kaposvár Most ismét vesztett: nem kommentálhatja az ítéletet, nem tehet úgy, mintha egy árnyalatnyi igaza is lenne az ügyben.
Az ítélet teljes szövege olvasható Takács Richárd Facebook-oldalán.
A másik sztori inkább mosolyogtató:
írtunk már néhányszor a 74nullanulla című, ártatlannak tűnő, ám annál rafináltabb, hatalomközeli propagandát nyomó weboldalról. A vicceskedő bulitudósítások és vacsoráért-pohár piáért abszolvált bújtatott kocsmareklámok helyi üdvöskéje belefutott egy csúnya bakiba, amelyet a Pappas autó Mercedes promó-akciója kapcsán sikerült összehozniuk.
A közzétett videón ugyanis látszott, hogy kétszáztízzel repesztenek a Kaposvárt elkerülő úton. Mi ezt – miután egy olvasónk felhívta rá a figyelmünket – közzétettük, sőt törvénytisztelő állampolgárként a rendőrséget is beavattuk. (Ők nemrég arról tájékoztattak, hogy folyik az eljárás.)
Nullanulláék persze megpróbáltak kimászni a saját csapdájukból, felülírták a videofájlt, hogy eltüntessék a bizonyítékot. Naná, hogy lementettük a videót, a rendőrségi vizsgálat során is ezt használják.
És most jön a csavar: a kiscsávók roppant rafinált, mondhatni ördögien nemes bosszút
eszeltek ki a KAPOS-T ellen. Ügyvédet küldtek ránk, aki vérfagyasztó helyreigazítási felszólítást postázott. Eszerint – tessenek jól megkapaszkodni – sérelmezték, hogy mi a cikkben azt írtuk, hogy „nem voltak képesek kifizetni egy elvesztett sajtóper után járó harmincezer forintnyi perköltséget. Valamint azt is, hogy „a jogerősen megítélt helyreigazítást és bocsánatkérést azóta sem teljesítették”.
Ezzel szemben ők – állítja az ügyvédi levél – „képesek voltak kifizetni” az összeget! Igen, miután a végrehajtó zár alá vette a szerkesztőség berendezési tárgyait, kitűzte az árverés napját, az utolsó pillanatban kiperkálták. Ez volna a „képesség”? Életszerű, hogy valaki csak úgy fizeti ki
a törvényes kötelezettségét, mikor a végrehajtó már emeli a kalapácsot?
A 74nullanulla.hu alapítvány által kezdeményezett ügyben meghozott, elsőfokú ítélet. Lehet a kasszához fáradni. Vagy a sugar daddy ezt is kicsengeti?
És persze a másik, általuk sérelmezett állításunk is megállta a helyét, ugyanis valóban nem tették közzé a jogerősen megítélt helyreigazítást és bocsánatkérést.
Így a Kaposvári Törvényszék annak rendje és módja szerint elhajtotta nullanulláékat
a sündörgősbe, ahová valók. És persze újfent fizetniük kell: ötvenezer forint ügyvédi költséget és 36 ezret ún. feljegyzési illetékként. Nyilván a saját ügyvédjük sem a levegőből él.
Kezdődhet elölről a játék: nem fizetek, kiürítem a céges számlát, hogy ne tudja a végrehajtó vagy az adóhatóság leemelni a jogszerűen megítélt összeget, aztán jöhet a foglalás és az újabb országos blama. Van, aki semmiből sem tanul.
Úgy tűnik, a közeljövőben mindkét bagázsnak nagyobb nyelvcsapásszámra kell
váltania, hogy ledolgozzák a restanciát. Persze más lenne a helyzet, ha Fidesz-Magyarország tolvaj politikai elitje nem lenne rászorulva az EU pénzére. Akkor nyilván kedvükre való sajtótörvényeket hoznának.
Addig viszont azok szívnak, akik csupán a dúsan terített asztalról lehulló morzsákért, alamizsnáért csóválják a farkukat. Kérdés, hogy feltétlenül szükséges-e nekik még ezen felül rendszeresen tökön rúgni saját magukat – persze lehet, hogy mindezt csak a saját szórakoztatásukra teszik. Vagy a miénkre.
H. I.
