Fellegváros, Kaposvár: Gelencsér Attila megint túltolta a körömpörköltet

Irány az érett ötvenes évek – iskolaügyben is

Kaposvár a legszabadabb város. Kétségkívül az: itt az embernek a legteljesebb szabadságában áll, hogy eldöntse: síró- vagy röhögőgörcsöt kapjon-e attól, ami nap, mint nap szembejön vele, netán a változatosság kedvéért véresre karmolja magát. Nyilván sokan rossznéven veszik, miért vagyunk ilyen kérlelhetetlenek, hisz csupán emberi esendőségről van szó. Csakhogy az érintettek többsége éppen ebből az esendőségből él rettentően jól, jellemzően közpénzből. Nyilván óriási szerencséje a somogyvári kisdiákok egymást követő generációinak, hogy Gelencsér Attila képviselő nem arrafelé esendősködik, de ez minket a legkevésbé sem vigasztal. Megint megszólalt – mindannyiunk örömére.

Most éppen az volt a házi feladat, hogy a kormány legújabb világmegváltó ötletéről kellett dicshimnuszt zengedezni, nyilván előregyártott elemekből, hisz Fideszéknél pontosan tudják, mennyit lehet rábízni a mezei képviselőkre, akik közül érzésre azt mondanánk: ez a mienk, ez a Gelencsér a legmezeibb. A Somogyi hűséges krónikása szerint Attila nem sokat teketóriázott: első mondatában rátapintott a „G” pontra: „örömmel jelenthetem be, hogy a kormány döntése értelmében Kaposvár lesz a szakképzés egyik fellegvára Magyarországon”.

Ez ám a nem semmi, mondja erre a gondjával-bajával elfoglalt, a közélet híreire csak felületesen figyelő kaposvári polgár, aki számára még mindig „szentírás” a Somogyi, éppúgy, mint mikor Bencsik András tollából – Orbán fő támogatója, Békemenet, első sor – olvasta a somogyi munkásőrség hőstetteiről szóló tudósításokat. A mi „szitakarcsink” meg „gölöncsératink” ám a f@sza gyerekek, megint kiharcoltak Kaposvárnak valami jót! Fellegvár, úgy ám, ezt csinálja utánuk a sok nyamvadt liberális pocokarcú! Valódi vár, bástyával, toronnyal, felvonóhíddal, várárokkal, tízöles falakkal, amelyekről le lehet majd ordítani: hülye európaiak!

Fellegvár, mi? Maximum Felhőkakukkvár. A sajtótájékoztatón ugyanis nem hangzott el más, mint amit Czomba Sándor munkaügyi államtitkár pár nappal korábban elmondott: a kormány a 2016-2017-es tanévtől átalakítja a szakképzés rendszerét, már azt, ami ebből az elcseszett fogpiszkálóból még egyáltalán megmaradt. Ennek keretében kerül sor az idén szeptembertől a KLIK-től az NGM-nek átadott szakképző iskolák körzetesítésére, melynek során megyénként egy-két-három szakképzési körzetközpontot állítanak fel (ha már egyebet nem képesek). Somogyban kettő lesz, ebből az egyik Kaposváron, a másik Siófokon. Amúgy pedig az országban vagy ötven, ha nem több.

monty_python_trumpets

A Monty Python trombitái. Nem tudjuk, miért pont ez jutott eszünkbe az eset kapcsán, talán nincs is olyan messze az utolsó ítélet.

Nos, ekkora böhöm nagy szakképzési fellegvár leszünk hamarosan. És ezt Gelencsér Attila egyszál magában harcolta ki nekünk.

Hogy ez mit jelent valójában? Az égvilágon semmit. A szakképzés már eddig is integrált rendszerben folyt, hisz köztudomású, hogy az ilyen típusú iskolákat az ún. TISZK-ekbe, a Térségi Integrált Szakképző Központokba terelték, rossz nyelvek szerint csak azért, hogy néhány akkori csókosnak is lehessen igazgatói, helyettesi, ilyen-olyan ellátmányt adni. Sokkal több értelmük akkor sem volt, hiszen az iskolák maradnak, ahol voltak, pl. Barcson, és nyilván a most erőltetett duális képzés keretében a közelben próbálnak gyakorlati képzőhelyet találni maguknak. Más szóval pont annyi közük lesz Kaposvárhoz, mint eddig, vagyis semmi azon kívül, hogy itt majd lesz egy jó kis meleg, kényelmes hivatal, ahol jó néhány s@ggnyaló és/vagy kifizetendő zsoldos majd kérdőíveket küldözget a szerencsétleneknek, és különböző értelmetlen tréningekkel és továbbképzésekkel keseríti az amúgy is rémes körülmények közt küszködő tanárok mindennapjait.

Lényeges információkat persze elfelejt közölni a tudósítás arról, hogy ezentúl a szakközépiskolákat „szakgimnáziumoknak”, a szakiskolákat pedig szakközépiskolának fogják nevezni. Mindenki eggyel feljebb lép, már ami a titulust illeti: magyarán ugyanaz a lendületes sz@rpofozás folyik tovább az oktatásügyben, ideológiai mázzal nyakon öntve, mint eddig. Miután Gelencsér Attila amúgy egykor pedagógus volt, talán ezekről is ejthetett volna néhány szót – már a „fellegváron” túl, bár tudjuk, hogy az az igazi üzenet, aminek át kell jönnie.

Vagy legalább a nyúlon túl.

És, ha már pedagógusszakma: az sem kevésbé pitiáner, ahogy „nagyjaink” lapítanak a „Gyakorló” ügyében. Náluk jobban már csak a csicskamédia sunyul: abszolút kézenfekvő lett volna megkérdezni pl. Gelencsért, arról, hogy mit tett azért, hogy pl. Győrhöz hasonlóan érvényesüljön a helyiek akarata, és ne adják át a KLIK-nek az intézményt. Sem Szita, sem Gelencsér nem bír megszólalni – Mátrai Márta házfelügyelő asszonyról nem is beszélve – valóban fajsúlyos ügyekben, de a pitlákság, az aránytévesztő fellengzés, az megy.

Talán elvárható lett volna Kaposvár polgármesterétől és képviselőjétől, hogy kiálljon azért, amit – úgy tűnik – a Gyakorló tantestülete, szülői szervezetei és az eddigi fenntartó, az egyetem egyöntetűen akar. Erre persze – s nyilván ezt az érintettek is tudják – kevés lett volna az esély. Hisz akkor e kiváló emberek azt kockáztatják, hogy ők esnek ki a jó kis meleg fészekből – a hazugságokból, jellemtelenségből, szervilizmusból, törleszkedésből, mások hátbatámadásából és eltaposásából, piszkos kis hatalmi trükkökből magasított fellegvárukból.

És ennyit nem ér az egész – nekik biztosan nem.

H. I.