Országos felháborodás övezi a kormányzás helyett kétségbeesetten ötletelő Fidesz (pontosítsunk: a foglalkozásnélküli baltafejű jampec, Habony Árpád) legújabb agyszüleményét: a városokat elkerülő autópálya- és autóútszakaszokra kivetett útdíjat. Ami még ennél is szomorúbb: kaposvári sajtót napok óta láthatóan hidegen hagyja a tény, hogy januártól a 61-es út 11 km-es elkerülő szakaszán is fizetni kell majd, ráadásul évi ötezer forintot akkor is, ha csupán egyszer vagy kétszer használná az ember. Ez utóbbit, a hallgatás okát tudjuk: Szita Károlyt épp most választották meg a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének az új-zélandi felfedező, Kósa Lajos helyett, így még nem volt érkezése instruálni főszerkesztőnek csúfolt pribékjeit, mit is kellene gondolniuk majd a kaposváriaknak az intézkedésről. Gondolhatnak bármit, az új sarcot és a városba zúduló forgalmat minden bizonnyal kénytelenek lesznek elszenvedni.
A Fidesz perverz játéka erősen emlékeztet arra a 2010-es történetre, mikor Orbán kiment Brüsszelbe megkérni Barrosót, hogy tekintsen el az EU a 3%-os költségvetési hiánytól. Miután a válasz nemleges volt, nemes egyszerűséggel elkobozta több millió dolgozó nyugdíjmegtakarítását, háromezer milliárd forintot, aminek néhány év alatt sikerült is nyom nélkül a seggére verni. Most, hogy néhány hete a demonstrációk nyomán kénytelen volt kihátrálni az internetadóból, ismét, már sokadszor, bosszút forralt saját, hőn szeretett népe ellen, mely szót mert emelni: nagyjából ugyanazt az összeget most útdíjakból kívánja beszedni a kormány úgy, hogy az eddig ingyenes, városokat elkerülő autóutak is fizetősek lesznek.
Még a Népszabadság is rajtunk poénkodik: “szegény kaposváriak”
Ha valaki nem emlékezne a kaposvári elkerülő útszakasz történetére: az első Fidesz-kormány idején épült, akkor, amikor még valaki(k) fontosnak tartották, hogy belátható időn belül legyen Magyarország úthálózattal gyengén ellátott déli féltekéjén is egy kelet-nyugati gyorsforgalmi út, ez lett volna az M9-es. Meg is építették hozzá a szekszárdi hidat és Kaposvártól északra egy autóutat, melynek műtárgyait már úgy kivitelezték, hogy később autópályává bővíthető legyen. Talán azt sem árt megemlíteni, hogy a Strabag volt a kivitelező, amely aztán „adományként” oroszlánrészt vállalt a Kossuth tér dísztérré való átalakításában. Amolyan „kéz kezet mos” alapon, a busás megbízásért cserében hozzájárultak Szita Károly fényezéséhez.
A terv az volt, hogy a hetvenes években ostoba módon a városba a „négysávos” 48-as ifjúság útjával behozott 61-es, Nagykanizsa-Dunaföldvár út forgalmát eltereljék a lakott területen kívülre. Akkoriban nagy vitát kavart a lassító járdaszigetek beépítése, s még arról is volt szó, hogy virágágyásokkal kétszer egysávosra szűkítik le a forgalmat. Ezt aztán – látva, hogy a járműmennyiség nem akar csökkenni – elvetették. Nem mellesleg a sűrűn lakott negyedeket átszelő úton a jelentős gyalogos átkelő forgalom miatt azóta is átlagon felüli a balesetek száma. Ezzel együtt – ha lassan is – de az elkerülőn is „beállt” forgalom, de a várost átszelő szakaszon sem csökkent jelentősen, miután az elmúlt években is – nem függetlenül a magyar közösségi közlekedés fejlődésképtelen voltától, nívótlanságától – folyamatosan nőtt a gépjárművek száma.
Erre a meglehetősen túlterhelt szakaszra fognak most ismét rászabadítani egy vélhetően tetemes járműforgalmat, azokat, akik bármilyen okból nem kívánnak éves megyei autóút-matricát venni ötezer forintért. Pontos számok híján is – hiszen ilyesmivel a kormány Giró-Szász András szóvivő veretes szavaival élve nem bíbelődik – feltehetjük, hogy lesznek szép számmal.
Mindössze néhány kilométer Veszprém megyében: ezért fizet majd többet, aki Budapestre akar menni
A botrányos az, hogy már lassan megszokjuk: jön a horda, az arcátlan siserahad, amely ma, hatalma fogytán, vesztét érezve csak arra vadászik, hogy hol tudná még megsarcolni az embereket, honnan tudna még elvenni néhány tízmilliárdot, hogy a Mészáros Lőrincek, Rogán Antalok, és Lázár Jánosok tovább zsírosodjanak. Most az alapvetően lakott területek tehermentesítésére, az egészségesebb, „élhetőbb” lakókörnyezet megteremtéséért létrehozott, hatalmas közösségi áldozatok árán megépített elkerülő utakat adóztatják meg, azokat, amelyek árát már korábban kamatostul megfizettük. Balesetekben, por- és kipufogógáz-ártalomban, és pénzben is.
Mások szerint – bár a végeredményt tekintve mindegy – a kormány a csökkenő benzinár miatt kieső bevételeit kívánja így pótolni. Kérdés, hogy miért nem jelenik meg ez pl. a tömegközlekedés áraiban: eddig Kaposváron minden egyes jegy- és bérletár-emelkedés magyarázata a gázolaj árának növekedése volt. Persze azt is tudjuk, hogy ilyenkor – tehát árcsökkenés esetén – nem a helyi közlekedési vállalat, hanem az önkormányzat spórol: kevesebb térítést kell adnia a veszteség kompenzálására. Megjósolhatjuk: szó sem lesz a jegy- vagy bérletárak mérsékléséről.
Nesze neked, rezsicsökkentés: útdíj a görbe fákat elkerülő földutakra, „eltüntetett” üzemanyagár-előny, szolid áram- és gázáremelés, hogy a többiről ne is beszéljünk. A vérlázító az, hogy egy olyan térséget, a kaposvárit is „megtalált” az útadó Budapest és a gyorsforgalmi utakkal sűrűn behálózott Észak-, ill. Nyugat-Magyarország mellett, amely alig-alig részesül a modern autóutak előnyeiből.
Erre mondják, hogy „járulékos veszteség”. A Megyei Jogú Városok Szövetségének sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették, hogy Szita Károly váltja Kósa Lajost az elnökségben, a leköszönő Kósa a maga keresetlen módján kikelt az útadó ellen, Szita viszont mélyen hallgatott. Nem szólt arról, hogy Kaposvárnak csak hátránya származik abból, hogy a várost elkerülő szakasz fizetőssé válik, s arról sem, hogy egy Kaposvárról Budapestre igyekvő autósnak húszezer forintért kell majd matricát vennie, hiszen az M7-esen Siófok után van egy néhány kilométeres szakasz, amely Veszprém megyéhez tartozik: Somogy, Veszprém, Fejér, Pest. Így viszont már annak, aki egy évben néhányszor kívánja csak használni, biztos a ráfizetés.
Szita Károlynak viszont csak Kaposváron nagy a hangja. Főként akkor, amikor a közgyűlési pulpitusról kell lekezelően osztani az észt, és kioktatni az ellenzéket arról, mit és hogyan is tartalmaz az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program.
Máshol és máskor már nem is olyan fontos Kaposvár. Neki sem, és, miután, akiknek képviselniük kellene az érdekeit, gyáván lapítanak, az országnak sem.
H. I.
Update: épp a cikk szerkesztésekor jelent meg a Sonline-n a hír, hogy Szita Károly lett a MJVSZ elnöke. Ez a fontos, ez a fő hír. Kiegészítésképpen, mellesleg az is odaszúrva, hogy a szövetség ellenzi az elkerülő utak fizetőssé tételét. A Kaposvár Most-on és a Kapos Tv honlapján egy szó sem a fizetőssé tételről, csak Szita, Szita … No comment.
