Ha valaki nemcsak az orráig látna…
Egészen biztosan nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy a témáról szólunk, s talán a kötelező szerénységet egy pillanatra félretéve azt is elmondhatjuk: abban, hogy egyáltalán bármiféle párbeszéd indult a kérdésben, van némi szerepünk. Tegnap, június elsején volt ugyan egy polgármesteri kitelepülés éppen a Cserben, a tervezett helyszín közelében, de ott információink szerint semmi érdemi nem hangzott el sem pro, kontra meg pláne. Most megpróbáljuk összefoglalni, hogy a holnapi lakossági fórumon mit lenne érdemes tisztázni – már, ha még érti és tiszteli a demokráciát és a polgári beleszólás jogát valaki ebben városban, s nemcsak a szokásos beteg, „migráncsozós-cigányozós” rögeszmék, valamint az erre rájátszó polgármesteri demagógia kap szerepet. Előfordulhat, mi mindenesetre leírjuk, amit gondolunk – ahogy mindig.
Első kérdés: miért nem Taszár?
Kéki Zoltán, a város nemrég nyugdíjazott jegyzője vallotta be távozása idején adott interjújában, hogy Taszár sorsát tartja működése legnagyobb kudarcának. Legutóbbi cikkünk óta azt is tudjuk, hogy a Készenléti Rendőrség tavaly, hónapokkal ezelőtt megkereste laktanya-ügyben a taszári polgármestert, Pataki Sándort. Ezt pár napja ő maga jelentette be a Kapo(c)s Facebook-csoportban – eddig, ki tudja, miért, nem látott okot rá, hogy megossza bárkivel az információt.
Nem kell nagy ész, hogy belássuk: Szita egyszerűen „lenyúlta” Taszár elől a lehetőséget, hiszen hosszú ideje nem képes már semmiféle gazdasági fejlődést produkálni a város.
Még szerencse, hogy a nagy felbuzdulásban nem a Berzsenyi parkot ajánlotta fel a határvadászoknak, inkluzíve munkácsys szüzekkel…
Viszont úgy gondoljuk, hogy Taszár bukásában óriási, mindenkinél nagyobb felelősséget viselő kaposvári Fidesz-politikusok most nemcsak azért hallgatnak, mert városban szeretnék tudni a laktanyát,
hanem azért is, mert közben – ha valaki nem tudná – „eladták” Taszárt, persze csak politikai értelemben:
A somogyi négyes számú választókerület egészen formás és arányos: lényeg, hogy kihasítson a természetes közegből, a kaposváriból néhány baloldali körzetet, pl. Taszárt is. Ettől kezdve Szita és Gelencsér csak a vállát vonogatja: közünk hozzá semmi…
A 2011-es választási törvényben, melyben újrarajzolták az országgyűlési választókerületeket, a siófoki, jellemzően évtizedek óta jobboldali-fideszes körzethez csatolták a Kaposvártól alig néhány kilométerre lévő községet, miután ott rendre baloldali többség született.
Most egy lankadt lószerszámhoz hasonlít
a térképre pillantva a 4-es körzet, s ez az oka annak is, hogy mostanában Witzmann Mihály, a siófoki körzet képviselője cincogott valamit Taszárról. Ennek már közel egy éve, történni persze semmi nem történt. Ennek fényében már az is világos, hogy Szita és Gelencsér miért hallgatnak, holott 2010 előtt mindegyiküknek rojtos volt a szája széle a sok „taszározástól”.
Most, hogy sikerült tönkretenni, már „nem az ő körzetük”, nyűglődjön vele a Witzmann, őt persze pont ugyanannyira érdekli a reptér vagy a laktanya sorsa Siófokról, mint Gelencséréket. Azonkívül, ahogy korábban írtuk, Taszárt meg is kell „büntetni” , hiszen civiljei fontos szerepet játszottak a tavalyi gumiégetős győzelemben.
Az tehát biztos, hogy Szita Károly nemhogy segíteni nem fog Taszár ügyében, de mindent megtesz azért, hogy a helyét is hintsék be sóval.
Az Együtt-Korszakváltók Pártja, ahogy említettük korábban, aláírásgyűjtést kezdeményezett azért, hogy inkább Taszáron helyezzék el a határvadász egységet, mert Kaposvárnak is az lenne az elsődleges érdeke, hogy ez az egyedülálló létesítmény fennmaradjon, s vele az esély, hogy idővel egy vegyes forgalmú katonai-polgári reptér üzemelhessen itt.
Persze további kérdések is feltehetők a leendő laktanyával kapcsolatban:
Miért egy parkot kell feláldozni, még, ha elhanyagolt is? Ki hanyagolta el?
Kapásból tucatjával fel lehet sorolni Kaposváron ilyen laktanya építésére alkalmas területeket:
Például a Szigetvári utcai volt téglagyáré,
aztán a Kaposrét sor elején az elhagyott közútfenntartó telephely, a leendő Béla király utcai vasúti felüljáró déli végénél,
a 67-es út Szigetvár felé vezető szakaszán, a Madár utcai kereszteződés utáni baloldalt lévő lankás, üres mező, melyre lakóparkot terveztek egykor,
A kép közepén lévő szürke folt egy évtizedek óta romokban heverő volt bútorgyár a Berzsenyi utcai felüljáróhoz közel. Ideális helyszín lenne: könnyen megközelíthető és tágas.
a volt Textilművek területén körülbelül öt laktanya elférne,
a SÁÉV-telepnek nevezett ipari, és a garázsváros közötti terület,
a Praktiker, ill. Jysk áruházak melletti telek, de a Raktár úton lehetne bárhol,
a volt „Hunyadi laktanya”, teljes életnagyságban, és itt álljunk meg egy szóra: az említett, ezzel foglalkozó május 24-i előterjesztésben a biogáz-erőművet ismét ide vizionálja a városvezetés, és ez orbitális sunyiság: nyilván azért, hogy erre lehessen hivatkozni, ha valaki megkérdezné, miért nem itt lesznek a határvadászok.
Folytassuk? Egészen nyugodtan lehetne neki helyet találni a Tanép-telepen, a Nostrával szemben, a Kapos folyó túloldalán,
vagy a Vásártéri úton, a kutya által sem használt vásártéri parkoló területén.
De a Cser város felőli részén ott áll romokban az egykori bútorgyár a Katona József utca és a 67-es városból kivezető szakasza, a Rózsa utca között.
Ruhagyár? Mond valamit? Lehet válogatni.
Persze, tudjuk: ezek többsége nem városi tulajdon, s a bevételből nem lehetne pl. az önkormányzati cégek veszteségeit foltozgatni. De a város érdeke nem a kótyavetye, hanem, hogy hosszú távon megmaradjon a Cseri park, és talán, ha a távoli jövőben
lenne egy innovatív, gondolkodni képes városvezetés, akár kezdhetne is vele valamit.
És, ha valóban nem igazi laktanya, hanem csupán szállásként szolgál: miért nem lehet a városban több helyen, bérlakások formájában megoldani a rendőrök elhelyezését?
Persze, ha valódi rendőrök, és nem – ahogy sokan sejtik – bármire bevethető erőszakszervezet…
Kérdés az is, hogy mi a fenének kell a Szent Imre utcai épülethez ragaszkodni? Az efféle szervezetek tagjai általában gépkocsival közlekednek, ott pl. jelentős számú parkoló sincs. Cél, hogy közel legyen a megyei és/vagy a városi kapitányság? Miért, nincs telefon?
Nem lett volna alkalmasabb egy külvárosi, tágas telephely, ahol kényelmes szálláskörlet alakítható ki, garázsokkal, netán kisebb gyakorlótérrel, parancsnoki épülettel, az állandó kaposvári lakossá váló készenlétisek pedig – családi állapotuktól függően – bérlakásokban vagy házakban elhelyezhetők lettek volna a város területén?
Nos, e kérdések mellett még száz másik felvethető, nekünk viszont van még egy: minimum ezeket, és a többit egy megvalósíthatósági tanulmányban át kellett volna tekinteni, mielőtt egyáltalán szóba kerül az ide település.
Azért, hogy ez nem született meg, hanem csak a vakvilágba lövöldözünk, vajon ki a felelős?
H. I.
