Nem lepődnénk meg, ha Kovács Józsefnek, a kaposvári szolgáltató holding „koordinációs igazgatójának”, korábbi fideszes önkormányzati képviselőnek viselt dolgai valaha tankönyvi példák sorát szolgáltatnák, persze egy ennél sokkal jobb világban. Mikszáthi-móriczi dzsentroid allűrök az elegancia leghalványabb nyoma nélkül, pitiáner arrogancia, törleszkedés a hatalomhoz, primitív gátlástalanság, intenzív, főállású élősködés. Mindez Kaposvár város vezetőinek, politikai „elitjének” s az őket kiszolgáló hyppolitmédiának teljes, töretlen támogatásával – ez volna K. úr, a kaposvári jobboldal emblematikus figurája.
A történet, amely miatt hírhedtté vált, közismert, de az Index cikke kiválóan alkalmas az emlékezet felfrissítésre: 2012-ben a jogosítványát ittas vezetés miatt már korábban elvesztő Kovács az őt igazoltatni akaró rendőrjárőr elől autóval menekült, majd, miután Rét utcai házánál utolérték, és G. Szabolcs, az egyik intézkedő rendőr megpróbálta megakadályozni, hogy behajtson a garázsába, őt nekipréselte a garázskapunak.
Kovács József a vádlottak padján
Ami azonban ennél is sokkal súlyosabb és szégyenletesebb a kaposvári közéletre nézve: az eset egy éven át titokban maradt, sőt a szenvedő fél G. Szabolcs rendőr lett, akit az ex-képviselő Pintér belügyminiszterre hivatkozva megfenyegetett, többször fel is jelentett. Felettesei az eset után „kiszúrtak vele”, vegzálták, végül a rendőrséget is elhagyta, és emigrált Ausztráliába. Csak ekkor vette a bátorságot, hogy az esetről készült videót elküldje – hova máshova – a kuruc.infónak, amely nyilvánosságra hozta, s így lett belőle egyáltalán országos ügy. A vonakodó ügyészség a nyilvánosságra került videobizonyíték hatására kénytelen volt megindítani az eljárást. Kovácsot tavaly decemberben ítélték el hivatalos személy elleni erőszakért első fokon, büntetőjogászok szerint nagyon enyhének számító két és fél év letöltendő börtönre.
Szép nagy piros pontok ez ügyben (is) a Somogyi Hírlapnak, a Kapos Extrának, valamint a Kapos és a Somogy TV-knek – mint már annyiszor, jól teljesítettek a Szita-féle omerta-vizsgán. Egy konkrétan fasiszta tartalmú weblapnak kellett szégyenszemre nyilvánosságra hozni a helyi politikusok aljasságait.
Kovácsnak már az életrajza is finoman szólva sajátos elemekkel tarkított: Facebook-oldalán annyi áll, hogy a „Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium”-ba járt. Kérdés, hogy vajon tanulni-e, vagy a konyhára moslékért, ugyanis egyszerű fejszámolással kiderül, hogy harmincéves volt 1991-ben, amikor a gimnáziumot megalapították. Kaposvár hivatalos honlapján fellelhető életrajzában aztán van egy utalás a pécsi Pollack műszaki főiskolára, de a „diploma” helyett az „államvizsga” szó szerepel szak nélkül – gyanítjuk, hogy valamiféle OKJ-s képzést abszolválhatott, azt szokták ilyen körmönfontan megfogalmazni.
Nem magánakció és nem véletlen
Egyszóval Kovács úr a Kaposvár város üzemeltetését végző, sokmilliárdos forgalmú Kapos Holding egyik vezető pozícióját egy – szó szerint – Isten tudja, honnan összekapart érettségivel bitorolja tartótisztje, Szita Károly feltétlen bizalmából. Jelen esetben nem tartjuk felesleges poénkodásnak a „tartótiszt” kifejezést, ugyanis a holdingban Kovácsot ténylegesen a polgármester szeme-füleként tartják számon. Így aztán nem véletlen, hogy nem is váltották le, habár ilyen esetekben, mikor valakit erőszakos bűncselekményért valószínűleg végrehajtható szabadságvesztésre fognak ítélni, a minimum, hogy az illető önként távozik, rendelkezési állományba vagy fizetés nélküli szabadságra megy. Erről azonban szó sincs.
Az, hogy a „Trombitás” Szita Károly maradéktalan bizalmát élvezi, abból is kiderül, hogy 2013 decemberét, az első fokú ítéletet megelőzően is ő vitte Sydneybe, az ottani magyar közösség október 23-i ünnepségére Kaposvár üdvözletét. A „trombitás” becenevet azért kapta, mert állítólag szépen trombitál. Tudományát, nyilván karrierépítési megfontolásból a parlamentben is be akarta mutatni a Fidesz-frakciónak 2010. május 29-én, az Orbán-kormány beiktatásának napján, de a hírek szerint nem kértek belőle, így csak a karzaton pózolt trombitájával egy-két Facebook-fotó erejéig. (Képünk a főoldalon.)
Hősünk előmenetelének szemlátomást nem ártott meg a büntetőeljárás: idén március 15-én ismét „követségbe” indult, most Amerikába, ahol szintén városunkat képviselte hivatalosan, mint az a sajtóból ki is derült (ellentétben egyéb viselt dolgaival). New Brunswickban, (USA, New Jersey) tette tiszteletét, Kaposvár nevében koszorúzott, üdvözlő beszédet mondott. Minderről persze Facebook-oldalán is bőségesen beszámolt. Kérdés persze az is, kinek a kontójára utazgat…
A drámai események helyszínén ma Gelencsér Attila figyel…
Ahogyan arra is kíváncsiak lennénk, mit szól mindehhez Újkéry Csaba nyugalmazott megyei bírósági elnök, aki ténylegesen birtokol egy hasonló címet – papíron ő Kaposvár „jószolgálati nagykövete”. Bár, amennyire tudjuk, az elnök úr pedigréjén is van mit reparálni, hiszen máig nem zárult le az az ügyészségi vizsgálat, amely a kissé feledésbe merült vitorláskikötő-bérlési ügyet firtatja. Ám neki bizonyára nem kell végrehajtható szabadságvesztéstől tartania, nem úgy, mint Kovács Józsefnek, akit ennek ellenére Kaposvár a legméltóbb személynek talált arra, hogy a várost a külhoni magyarság előtt képviselje.
Azért a Rét utcai kis palota körül nyomasztó démonok keringhetnek. Nyilván ezért érezte úgy a tulaj, hogy a házat díszítő ízléses gipszoroszlánok mellé, melyek a Gonoszt hivatottak távoltartani az istenfélő (rendőrgázoló) mintapolgár hajlékától, egy még rémisztőbbet is beállít átmenetileg: dráma helyszínén, a garázsfelhajtón rendszeresen egy csukott kisteherjármű vesztegel, oldalán Gelencsér Attila képmásával…
H. I.
