Mennyire igaz: elvégre a kaposváriak, polgármesterükkel az élen, valóban különös anyagból vannak gyúrva. Simán elszámolnak a végtelenig akár kétszer is, oda-vissza, mint Chuck Norris, fénysebességgel száguldoznak Budapestre vonattal, marcipánból, cukormázból és vajas krémből alkotnak maguknak új színházat. Az erőt pedig úgy uralják, ahogy egyetlen Jedi-lovag sem: megnyálazott kisujjukkal fogják a digitális tévéadást, így aztán az Antenna Hungáriának itt elég 0,2 kilowattal sugározni. Más városok nem ilyen szerencsések: van ahol 20 Kw-tal nyomják.
Az már egy régi, mondhatni alapélménye a kaposvári embernek, hogy a fővárosból vagy a Balatonról való hazaérkezés tiszta örömét némileg beárnyékolja az, hogy nagyjából Somogyaszaló tájékán kedvenc rádióadója, legyen példának okáért az egyetlen hallgatható közszolgálati, a Petőfi, sercegő, bugyborékoló hangok kíséretében elhallgat, s nem is hajlandó megszólalni, ha csak nem veszi újra az ember a nyakába a nagyvilágot. A frekvencia.hu és az Antenna Hungária térképein kiválóan látszik, miért: egyszerűen kívül esünk a kab-hegyi, a nagykanizsai és a pécsi adók vételkörzetén is.
Igaz volt ez korábban minden analóg FM rádióadásra, így a Class FM és a Neo FM műsoraira, és persze a Kossuth FM-re egyaránt. Aztán jött a Fidesz-kormány, és a helyi vételi viszonyok javításáért tett egyet s mást: a kaposvári, Róma-hegyi adótorony már relézi– no nem a Petőfit, hisz azon mindenféle kapitalista, multikulti szenny jön európai könnyűzene címén – a Kossuthot, ahonnan persze nem árad más, mint a szemérmetlen, primitív kormánypropaganda. Az egykor volt két kereskedelmi rádió addig, míg a „baloldaliként” elkönyvelt Neo FM tönkre nem ment, nem volt helyileg erősítve, most, hogy a konkurens, a Class FM Fidesz-közeli vállalkozások kezébe került, már jó minőségben hallatszik a városban a belvárosi adótoronyra felszerelt erősítő jóvoltából.
A szélsőjobboldali Lánchíd Rádió vételéről szintén gondoskodtak, ahogyan a Katolikus és a Mária rádiókról is, ám pl. arról, hogy Klubrádiót Kaposváron fogni lehessen, nem is álmodhatunk.
A történet másik része már inkább egyszerű nemtörődömségről szólhat, és valószínűleg kevésbé függ össze a politikával: a földfelszíni digitális televízióadás tavalyi bevezetése, annak fokozatos terjedése nyomán válik egyértelművé, hogy Kaposvár megint a rövidebbet húzta: a Róma-hegyi adótoronyba telepített digitális adók ugyanis (több van belőlük) 0,15-0,20 KW-tal sugároznak, míg pl. a szegedi, hasonló funkciót ellátó adó 20 KW-os, tehát százszoros erejű.
Az az egyre többször jelentkező, mindennapi népi tapasztalat, hogy Kaposvár jó néhány pontján, főleg párás-ködös időben nem kielégítő a földfelszíni digitális tévéadás, jól látszik az Antenna Hungária térképén is, melyen városunk környéke a leghalványabb színnel van jelölve, míg más nagyobb városok környékén a vétel láthatóan kifogástalan. Újabb szívás, nem elég, hogy a Rákóczi is kiesett.
És szerintünk ez ügyben már megint számonkérhető egy-két dolog a helyi hatalmat kiszolgáló sajtón: ha nem innen-onnan összelopkodott bulvárhírekkel tömnék tele a közösség pénzén fenntartott médiumokat, esetleg eljutna az uralkodó fennkölt személyéhez is, hogy mégsem a szélessávú mosoly országa Kaposvár.
Inkább csupa derű, pedig a Dankó Rádiót sem lehet fogni.
H. I.