… avagy a félrement email esete
Mint az közismert, a NER-univerzumban semmi nincs kapcsolatban semmivel, de tényleg. Pl. abszolúte véletlen, hogy a jóarcú, Azori-szigeteket is megjárt kormánypárti képviselőnek egyszerre három nőnemű, közeli hozzátartozóját tüntette ki a Kaposvári Egyetem kari HÖK-szervezete a diplomaosztón, ahogy az is, hogy a kitüntető, ifj. Olsovszky Árpád épp a helyi Fidelitas elnöke. Bizonyítja a véletlenséget, hogy az ünnepség közben idegesítően fel-alá rohangáló óvodás, ifj. G. „Attika” pl. nem kapott egy plecsnit sem. Na, ugye. Ahogy a rejtélyek birodalmába tartozik az a minapi eset is, ahol az említett képviselő által a helyi médiában agyonreklámozott „mintacsalád” épp a városi Fidesz alelnökéé, Gáspár Andrásé volt, aki civilben a katolikus iskola tanára. Erre most véletlenül befúj hozzánk a szél egy levelet, melyből kiderül, hogyan alázza-provokálja a szülőket és a diákokat ez a derék testnevelő hivatása napi gyakorlása közben, merőben függetlenül attól, hogy őurasága milyen mélyen van beágyazódva és hová.
Szép számmal kaptuk a leveleket a fent idézett cikk után: látszik, hogy mind a képviselő úr és kiterjedt családja, mind a városi Fidesz-alelnöki família hatalmas népszerűségnek örvend. Utóbbival kapcsolatban arról tudósítottak jótét lelkek:
az sem érdektelen, hogy a városi Fidesz elnöke, dr. Bálizs Szabolcs Gáspár András sógora.
A plecsniosztogató Olsovszky úgyszintén alelnök, testvére, Olsovszky Andrea pedig, aki amúgy az egyetemi HÖK-alelnöke, Gelencsér Attila képviselői irodáját vezeti. Apuka pedig, id. Olsovszky Árpád egykori KISZ-titkár, most az egyetemi kollégiumok igazgatója.
Nos, talán elég is ennyi családfakutatás ahhoz, hogy belássuk: a Varga Zsolt egykori kaposvári kormánytisztviselő által a Hír Tv Egyenesen című műsorában elmondottak igencsak hiteles metszetét adják annak a folyamatnak, melyben, ahogy minden valamirevaló maffiafilmben a korábbi közös bűnök által kiépült banda-kohéziót egy generáció után felváltják a családi kapcsolatok.
S persze az „új undokok” ugyanúgy erőszakosabbak, ellenszenvesebbek, mint a Keresztapában…
Az első levél: így alázza a szülőt és a kitűnő tanulmányi eredményű diákot a testnevelő.
Nos, erre szolgáltatott példát az általunk országos médiasztárrá emelt Gáspár András is: kaptunk egy emailt, amelyben egy, a katolikus iskolába járó tanítvány édesanyjával történt kétszeri levélváltás olvasható, s amely arról tanúskodik: ez a fiatalember elképesztően, bicskanyitogatóan arrogáns és kioktató. Ha valaki úgy gondolja, hogy ő ezt csupán azért engedheti meg magának,
mert Fidesz-alelnök, és a katolikusban – vagy bárhol a közoktatásban – érinthetetlen, nos, nem vitatkozunk.
A másik a hozzánk érkező levelekből leszűrhető, megdöbbentő tapasztalat, hogy ez a társaság milyen mértékű közutálatnak örvend ma már Magyarországon és Kaposváron – és tudjuk, Európában is.
A levélváltás első darabja terjedelmes: nagyjából arról szól, hogy van egy tanítvány, nem mellesleg élsportoló, számos érem tulajdonosa, aki állandó vitában áll testnevelő tanárával. Kitűnő tanuló volna, ha a tesi négyes nem rontja le az átlagát.
Ismerős? Mostanában az országos médiában három terjedelmes írás is megjelent arról, hogy sokak számára milyen gyűlöletesek is voltak a tesiórák: a megmászhatatlan kötél, a szekrényugrás, a militarista sorakozók, a két centiről a pofánkba üvöltő Laci/Pista/Zoli bácsi, és az egész leventeoktatásra emlékeztető szarság.
Gáspár András ezt maxolja ki a végtelenig: olyan levelet ír az anyukának, amitől mi kapkodtunk levegő után, nemhogy a címzett… Olvassuk: tanít, nevel, szórakoztat. Bennünket különösen a
„Mindhárom gyermekem az intézmény tanulója, DE A POFÁM SZAKADNA LE, HA NEM LENNE FELSZERELÉSÜK!!” -megfogalmazás ragadott meg.
Ám ami ezután jön, az százszor szórakoztatóbb, csak erős idegzetűek olvassák:
A katolikusban, ahogy az immár mindenhol bevett, elektronikus napló működik. Ennek része az a bizonyos levelező – email – felület is, ahol a szülők és tanárok eszmét cserélhetnek. Gáspár tanár úr indulatában ügyesen
a „küldés” gombhoz a „minden felhasználónak” opciót társította,
így aztán az egész iskola: szülők, diákok, tanárok, vezetők, a klérus, egyszóval mindenki olvashatta, hogyan kell amúgy tornatanáros karakánsággal elküldeni a p_cs@ba egy akadékoskodó szülőt.
Így aztán nem csoda, hogy a bő lére eresztett első levél után jött egy második, rövidebb:
A második levél. Ennek a feladója is Gáspár András. Nyilvánvalóan csak azért született meg, mert az elsőt sikerült az egész iskola összes felhasználójának elküldeni, így a vezetésnek is. A dátumot is sikerült rosszul írni.
Arrogáns voltam, bocsesz. Persze más következménnyel – miután Fidesz-tag vagyok, Gelencsér és Szita-közeli csókos – nem kell számolnom. Isten megbocsát, az a mestersége. Sőt, talán ezután vált egyértelművé, hogy a helyi Fideszben én leszek az alelnök:
értek a parasztok nyelvén, tudom, hogyan kell bánni velük.
Az nyilván feltűnt már sokaknak, hogy milyen testnevelőtanár-túltengés van a Fideszben és környékén: Dér Tamás, Gíber Vilmos, Borhi Zsombor (ő szerényen, képesítés nélkül) csak a közgyűlésben, Gelencsér Attila, Gáspár András, Stickel Péter tankerületi vezető, s akkor a talpasokról még nem is beszéltünk. Belőlük – és az általuk képviselt jutasi őrmester-szellemiségből – egészségtelenül sok van a kormánypárt környékén. Innen eredhet a beteges, Mussolinire emlékeztető sportmánia.
Bármit is sugallnak a fentebb leírtak, nyomatékosan hangsúlyoznánk, hogy távol áll tőlünk mindenféle általánosítási szándék: nagyon sok intelligens, becsületes, elhivatott és szakmájához kiválóan értő testnevelőt ismerünk Kaposváron.
Ők egy másik univerzum részei: oda tartoznak, ahová mi, és mások, a gyermek és az édesanya, távol a hatalomtól: mi vagyunk, akikkel, úgy tűnik most még, hogy lehet így beszélni. Büntetlenül.
H. I.
